Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-29

A nemzetgyűlés 29. ülése 1922. voltam, veszélyesnek minősíthető tehát nem lettem volna. Marad még a második és à harmadik eset : vagy gyanúsnak vagy pedig aggályosnak kellett volna lennem. A rendelet azt mondja; hogy aggályosnak tekintendők azok, akik olyan tevékenységet fejtenek ki, — tevékenységet, tehát nem egy cselekményt — amelyből okszerűen következtethető, hogy itttartózkodásuk az állam vagy társadalom biztonságát, vagy a közrendet, vagy a közbiztonságot veszélyezteti. Azok a rendőri hatóságok, amelyeknél két és fél esztendőn, illetőleg ma már majdnem három esztendőn keresztül eljártam, azt lehet mondani, nap-nap mellett tudták, hogy milyen tevékenységet fejtek ki, hogy ezeknek a politikai üldözötteknek ügyeivel foglalkozom. Tudták azt, hogy a szocialista párttal milyen kapcsolatban állok, tudták, hogy Erdélyi Sándornak, a teljesen konzervatív volt munkapárti képviselőnek égisze és védelme alatt működik az az iroda, amely ezekkel a dolgokkal foglalkozik és mégis rendőri felügyelet alá helyeztek engem a legkülönfélébb egyéb okoknál fogva. Elnök : Kérem képviselő ur, ez, amit elő méltóztatik adni, nem a mentelmi sérelem bejelentése. Itt a képviselő ur az előzményekkel foglalkozik behatóan, amelyeknek a mentelmi ügyhöz a Ház előtt abszolúte semmi közük sincs. Ezeket a dolgokat a képviselő ur előadhatja a mentelmi bizottság előtt, amely tárgyalni fogja mentelmi sérelmének ügyét; itt méltóztassék kizárólag arra szorítkozni, amit a 188. § a képviselő urnák megenged, hogy a tényleg megtörtént mentelmi sérelmet jelentse be és, amennyiben a képviselő ur ezt indokolni szükségesnek tartja, indokolja. Hébelt Ede ; Kérem szépen, ón ezt indokolásképen mondottam. Elnök : De, amit most méltóztatott előadni, hogy azokban az időkben, amikor a képviselő ur még képviselő sem volt, mit csinált a rendőrség, ez nem tartozik a Ház elé a mentelmi sérelemmel kapcsolatban. Ide csak az tartozik, hogy a képviselő úrral, mint képviselővel mennyiben történt olyasmi, amiben mentelmi jogának megsértését látja. Hébelt Ede : Indokolom, mindez hozzátartozik még, mert tiszta képet akarok adni a dologról. Mentelmi jogom sérelme abban áll, hogy a VIII. kerületi rendőrkapitányság megidézett... Nemes Bertalan: Elővezetés terhe alatt! Hébelt Ede: ...10.855/22. szám alatt elővezetés terhe alatt és pedig az internálási rendeletbe ütköző hihágás miatt. Ez a sérelem ; méltóztassék azonban megengedni, hogy egy-két szót indokolásul felhozzak, mert mégis csak különbség van a között, ha jogos ügyben idéz meg a rendőrség és ha nem jogos ügyben idéz meg. Két rendeletet adott ki ebben az évben a belügy minister a rendőri felügyelet tárgyában. Az egyik rendelet január hónapban jelent meg. Ebben a rendeletben benne volt az, hogy a renévi július hó 25-én, kedden. 357 dőri felügyelet alól feloldandók mindazok, akik igazolják azt, hogy állandó lakással, foglalkozással bírnak és munkaadójukkal igazolják, hogy megbízhatók. Mindez az én esetemben igazolva volt. A belügyminister ur azonban ennek dacára sem mentett fel a rendőri felügyelet alól, tehát egészen kétségtelen, hogy azok a hatóságok, amelyeknek hivatása lett volna ezeknek a dolgoknak az intézése, a személyes szabadság megsértésének bűncselekményét követték el. Ez volt az első sérelem, ugy hogy ennek alapján már kihágásról szó sem lehetett. A második sérelem, amely ezen a téren bekövetkezett az, hogy a ministerelnökséghez, mielőtt Sopronba lementem, a szociáldemokrata párt egy beadványt nyújtott be az iránt, hogy a rendőri felügyelet alól mentsenek fel és tegyék lehetővé azt, hogy én mint képviselőjelölt kerületembe lemehessek és programmbeszédet tarthassak. A ministerelnökség átírt a belügyministeriumhoz ennek lehetővé tétele céljából. A belügyministerium a ministerelnök kérésére nem intézte el ezt a dolgot, hanem visszaküldötte a ministerelnökséghez mint olyant, amely nem intézhető el. Kérdem már most, hogy milyen tekintélye lehet a ministerelnöknek akkor, ha az ő átiratára alsóbbrendű hatóságok megakadályozzák azt, hogy egy hónapokkal előbb kiadott rendeletnek érvényt szerezzenek. Ennek dacára a ministerelnök titkárának biztatására én a személyes szabadságom kockáztatásával elmentem Sopronba. Most pedig kapom ezt a bizonyos idézést, amely kihágásért akar megbüntetni. Ezt nevetségesnek tartom. Itt színe előtt felszólítom az illetékes szakministereket, különösen az igazságügyministert, hogy végre valahára ebben az egy esetben — egy konkrét esetet hozok a Ház elé — indíttassa meg az eljárást személyes szabadság megsértése miatt az illető hatóság ellen... Elnök: Kérem, a képviselő ur túlmegy azon a hatáskörön, amelyet a 188. § biztosit. A képviselő ur a ministereket nem vonhatja felelősségre ezzel az üggyel kapcsolatban. Megteheti ezt interpelláció alakjában, de a képviselő ur a mentelmi joga bejelentésénél nem tehet egyebet, mint hogy magát a mentelmi esetet annak körülményeivel a Ház tudomására hozza s a kérdés elbírálása azután a mentelmi bizottsághoz tartozik. Én ezt az ügyet házszabályszerüleg a mentelmi bizottsághoz fogom utasítani ; ott azután méltóztassék az ügyet a legszélesebb körben előadni, de a mentelmi bejelentéshez ez semmi körülmények között nem tartozik. Méltóztassék a mentelmi joga megsértésének és körülményeinek bejelentésére szorítkozni, ellenben a kormánynak és ministereknek felelősségre vonását, ezeket a bizonyos sallangokat méltóztassék az előadásából elhagyni. Hébelt Ede: A tényeket és az indokolást előadtam, ennélfogva a bejelentésemet tisztelettel befejezem.