Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-28

A nemzetgyűlés 28. ülése 1922. évi július hó 24-én, hétfőn. 345 Kuna P. András : Akkor, amikor én itt kis­gazda létemre kezet fogok a körülöttem lévő nagybirtokosokkal vagy intelligens emberekkel, tudom, hogy miért fogtam kezet. Egyért fogtam csak kezet. Mint magyar ember szükségét lát­tam annak, hogy ebben a kis csonka Magyar­országban kezet fogjunk egymással felekezeti­és osztálykülönbség nélkül, hogy egy nagy pár­tot alakítsunk, mert hiába beszélnek a túlol­dalról egy nagy párt ellen, a kormány csak ugy tud erős álláspontra helyezkedni, ha egy nagy párt áll a háta mögött. (Ugy van ! a jobboldalolon.) Akkor, amikor egy nagy párt áll a kormánynak háta mögött, mely azt mondja a kormánynak, hogy: én támogatlak minden dolgodban, akkor annak a kormánynak tekin­télye van kifelé is. Haller István: Majd meglátjuk! Kuna P. András : Akkor az a kormány ren­det tud csinálni, mig ellenben ha a túloldalon mindig követelik, hogy a kormány hagyja el a helyét és jöjjön egy másik, akkor a pénzünk­nek nincs, tekintélye sem a külföldön, sem a belföldön. Haller István : Tényleg, most nagyszerűen megy fel a korona ! Elnök : Haller képviselő urat kérem, ne mél­tóztassék állandóan közbeszólni ! Kuna P. András : Én egyszerű kisember lé­temre épen azért fogok kezet a körülöttem le­vőkkel, mert még bízom az ősi erényben, hogy : egy mindnyájunkért és mindnyájan egyért ! Dol­gozzunk együttesen és amint Kisfaludy mon­dotta: »A fej és a test fogjon kezet, egy érte­lem, egy erezet lelkesítsen tégedet s ne féltsd, magyar, éltedet!« Én tehát kezet fogok a körü­löttem lévőkkel, bizva abban, hogy a vitás kér­désekben megértjük egymást. Beszélhetnék még sok mindenről, mert hi­szen sok dologban fordulnak hozzám, de én nem beszélek sokat, nem interpellálok órákig, mert nem akarom &z időt rabolni, hanem elmegyek a ministerhez, vagy a ministeri tanácsoshoz és megkérem, hogy intézze el ezt vagy azt az ügyet. (Helyeslés jobbfelöl.) Itt kell megjegyeznem, hogy tiltakozom az ellen, mintha csak a szociáldemokrata párt volna a munkásság képviselője. (Zaj.) Én is a mun­kásságnak vagyok a képviselője, mert akinek csak 10—15 holdja van, mint nekem is, meg másnak is, ha azt szétszedik, abból csak egyszerű munkásember lesz. Nekünk nincsenek gyarma­taink, mint Franciaországnak és Németország­nak, ahol elhelyezhetik a munkásokat. Nekünk itt kell elhelyezkednünk. Mi épen olyan kép­viselői vagyunk a munkásoknak és dolgozunk is az érdekükben, de nem lármával, hanem cselekedettel. (Zaj balfelöl.) Az elmúlt években is a mi ösztönzésünkre történt az, hogy az arató­kat elhelyezték itt is, ott is. A ministerium a múlt évben 10 millió koronát, az idén pedig 20 millió koronát adott az ármentesitő társu­NEMZETGYÜfcESI NAPfcÖ, 1922—1926 — II. KÖTET. latoknak, hogy a munkásokat segítsék. Meg­tettük ezt, de nem lármával, az újságban nem is volt. De a kormány megtette ezt és megadta az összeget a társulatoknak. Hogy ezek mennyire teljesítették a kötelességüket, az megint más elbírálás alá tartozik, majd azt is iparkodunk rendbehozni. Azért emiitettem fel ezt a dolgot, hogy tiltakozzam az ellen, mintha mi nem vol­nánk a munkásság képviselői. Egyoldalúan ezt lefoglalni senki számára nem engedjük. (Helyes­lés jobbfelöl.) Befejezem röviden beszédemet. Peidl Gyula: Mi van a zsidókérdéssel? Cserti József: A kisüsttel mi lesz? Kuna P. András: Dolgozunk mi azért is. (Zaj.) Nem hagyom magamat beugratni. (Zaj.) Cserti József: Ha kezet fogott, adják meg a kisüstöt! Kuna P. András : Ép a mi közbenjárásunkra megengedték, hogy amig rendbe nem hozzuk a dolgot, egy hónapig főzhessenek rajta. Ezenkí­vül kérjük a pénzügyminister úrtól, hogy ahol nem községi alapon állnak, tovább főzhessenek kisüstön. Cserti József: Adják meg végleg! Kuna P. András: Tessék csak meghallgatni engem. Mi kivívtuk azt, amit az idemnitási tör­vénybe bevettek a kisüstről Gaal Gaston elnök ur javaslatára. Bevették a törvénybe, hogy al­kalmi egyesülési alapon lehessen kisüstöt létre­hozni. Ez a cél nem felelt meg a valóságnak, ahogy szerettük volna. Bevallom őszintén, ezt sajnálom is, de a magyar emberben megvan, hogy nem tart össze, 10—20 ember nem tud megegyezni, egymás ellen lép fel panasszal, nem sikerült tehát ez alapon megcsinálni. De szövet­kezeti alapon, hegyközségi alapon ma is lehet állítani bárkinek kisüstöt. Cserti József: A régi alapon! Kuna P. András : Majd rátérünk, de még nem érkezett el az idő, hogy meg lehessen csinálni. Ezt követelni fogjuk. De azt a beállí­tást, hogy a Eruktus, vagy a többi nagy szesz­főző támadja a kisüstöt,. nem hagyhatom ozó nélkül, mert itt sok vitás dolog merül fel. De nem akarom ezzel szaporítani a szót. Mi is arra törekszünk, kölcsönös megértésre, szabad versenyre, szabad forgalomra, mert sze­gény emberek, elaggott nők, gyermekek össze­szedik az epret s nem engedik érvényesülni. Tényleg történtek hibák, de remény van rá, hogy lehet ezen a dolgon javítani. A pénzügyminister ur megigérte. Amikor az indemnitási vitához hozzászó­lottam, csak röviden, nagyjából vázoltam állás­pontomat. Miután a kormányban látom a jó­akaratot az iránt, hogy az országot ki akarja vezetni ebből a nehéz helyzetből és csak ugy bírja ezt megcsinálni, ha erősen mögötte állunk, ebből a tekintetből pártolom a kormányt és az indemnitást számára megszavazom. (Helyeslés és taps a jobboldalon és középen.) U

Next

/
Thumbnails
Contents