Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-28

A nemzetgyűlés 28. ülése 1922. évi július hó 24-én, hétfőn. 345 Kuna P. András : Akkor, amikor én itt kisgazda létemre kezet fogok a körülöttem lévő nagybirtokosokkal vagy intelligens emberekkel, tudom, hogy miért fogtam kezet. Egyért fogtam csak kezet. Mint magyar ember szükségét láttam annak, hogy ebben a kis csonka Magyarországban kezet fogjunk egymással felekezetiés osztálykülönbség nélkül, hogy egy nagy pártot alakítsunk, mert hiába beszélnek a túloldalról egy nagy párt ellen, a kormány csak ugy tud erős álláspontra helyezkedni, ha egy nagy párt áll a háta mögött. (Ugy van ! a jobboldalolon.) Akkor, amikor egy nagy párt áll a kormánynak háta mögött, mely azt mondja a kormánynak, hogy: én támogatlak minden dolgodban, akkor annak a kormánynak tekintélye van kifelé is. Haller István: Majd meglátjuk! Kuna P. András : Akkor az a kormány rendet tud csinálni, mig ellenben ha a túloldalon mindig követelik, hogy a kormány hagyja el a helyét és jöjjön egy másik, akkor a pénzünknek nincs, tekintélye sem a külföldön, sem a belföldön. Haller István : Tényleg, most nagyszerűen megy fel a korona ! Elnök : Haller képviselő urat kérem, ne méltóztassék állandóan közbeszólni ! Kuna P. András : Én egyszerű kisember létemre épen azért fogok kezet a körülöttem levőkkel, mert még bízom az ősi erényben, hogy : egy mindnyájunkért és mindnyájan egyért ! Dolgozzunk együttesen és amint Kisfaludy mondotta: »A fej és a test fogjon kezet, egy értelem, egy erezet lelkesítsen tégedet s ne féltsd, magyar, éltedet!« Én tehát kezet fogok a körülöttem lévőkkel, bizva abban, hogy a vitás kérdésekben megértjük egymást. Beszélhetnék még sok mindenről, mert hiszen sok dologban fordulnak hozzám, de én nem beszélek sokat, nem interpellálok órákig, mert nem akarom &z időt rabolni, hanem elmegyek a ministerhez, vagy a ministeri tanácsoshoz és megkérem, hogy intézze el ezt vagy azt az ügyet. (Helyeslés jobbfelöl.) Itt kell megjegyeznem, hogy tiltakozom az ellen, mintha csak a szociáldemokrata párt volna a munkásság képviselője. (Zaj.) Én is a munkásságnak vagyok a képviselője, mert akinek csak 10—15 holdja van, mint nekem is, meg másnak is, ha azt szétszedik, abból csak egyszerű munkásember lesz. Nekünk nincsenek gyarmataink, mint Franciaországnak és Németországnak, ahol elhelyezhetik a munkásokat. Nekünk itt kell elhelyezkednünk. Mi épen olyan képviselői vagyunk a munkásoknak és dolgozunk is az érdekükben, de nem lármával, hanem cselekedettel. (Zaj balfelöl.) Az elmúlt években is a mi ösztönzésünkre történt az, hogy az aratókat elhelyezték itt is, ott is. A ministerium a múlt évben 10 millió koronát, az idén pedig 20 millió koronát adott az ármentesitő társuNEMZETGYÜfcESI NAPfcÖ, 1922—1926 — II. KÖTET. latoknak, hogy a munkásokat segítsék. Megtettük ezt, de nem lármával, az újságban nem is volt. De a kormány megtette ezt és megadta az összeget a társulatoknak. Hogy ezek mennyire teljesítették a kötelességüket, az megint más elbírálás alá tartozik, majd azt is iparkodunk rendbehozni. Azért emiitettem fel ezt a dolgot, hogy tiltakozzam az ellen, mintha mi nem volnánk a munkásság képviselői. Egyoldalúan ezt lefoglalni senki számára nem engedjük. (Helyeslés jobbfelöl.) Befejezem röviden beszédemet. Peidl Gyula: Mi van a zsidókérdéssel? Cserti József: A kisüsttel mi lesz? Kuna P. András: Dolgozunk mi azért is. (Zaj.) Nem hagyom magamat beugratni. (Zaj.) Cserti József: Ha kezet fogott, adják meg a kisüstöt! Kuna P. András : Ép a mi közbenjárásunkra megengedték, hogy amig rendbe nem hozzuk a dolgot, egy hónapig főzhessenek rajta. Ezenkívül kérjük a pénzügyminister úrtól, hogy ahol nem községi alapon állnak, tovább főzhessenek kisüstön. Cserti József: Adják meg végleg! Kuna P. András: Tessék csak meghallgatni engem. Mi kivívtuk azt, amit az idemnitási törvénybe bevettek a kisüstről Gaal Gaston elnök ur javaslatára. Bevették a törvénybe, hogy alkalmi egyesülési alapon lehessen kisüstöt létrehozni. Ez a cél nem felelt meg a valóságnak, ahogy szerettük volna. Bevallom őszintén, ezt sajnálom is, de a magyar emberben megvan, hogy nem tart össze, 10—20 ember nem tud megegyezni, egymás ellen lép fel panasszal, nem sikerült tehát ez alapon megcsinálni. De szövetkezeti alapon, hegyközségi alapon ma is lehet állítani bárkinek kisüstöt. Cserti József: A régi alapon! Kuna P. András : Majd rátérünk, de még nem érkezett el az idő, hogy meg lehessen csinálni. Ezt követelni fogjuk. De azt a beállítást, hogy a Eruktus, vagy a többi nagy szeszfőző támadja a kisüstöt,. nem hagyhatom ozó nélkül, mert itt sok vitás dolog merül fel. De nem akarom ezzel szaporítani a szót. Mi is arra törekszünk, kölcsönös megértésre, szabad versenyre, szabad forgalomra, mert szegény emberek, elaggott nők, gyermekek összeszedik az epret s nem engedik érvényesülni. Tényleg történtek hibák, de remény van rá, hogy lehet ezen a dolgon javítani. A pénzügyminister ur megigérte. Amikor az indemnitási vitához hozzászólottam, csak röviden, nagyjából vázoltam álláspontomat. Miután a kormányban látom a jóakaratot az iránt, hogy az országot ki akarja vezetni ebből a nehéz helyzetből és csak ugy bírja ezt megcsinálni, ha erősen mögötte állunk, ebből a tekintetből pártolom a kormányt és az indemnitást számára megszavazom. (Helyeslés és taps a jobboldalon és középen.) U