Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-28

BiO A nemzetgyűlés 28. ülése 1922. évi július hő 24-én, helfen. gyermek a negyedik elemit elvégezte, rögtön az első akadályverseny elé küldik : a felvételi vizsga elé. Mert méltóztassék elhinni, hogy ez a felvételi vizsga, amely a gyermekek lelkét meg­mérgezi, szintén csak egy numerus clausus. Ugyanilyen numerus clausus az a másik felvé­teli vizsga, amelyet a középiskola negyedik osztálya után kell kiállani annak megállapítása végett, hogy valamely gyermek az ötödik osz­tályba mehet-e vagy kénytelen máshova menni. Beszédem elején megmondottam, hogy én mindent ezen a világon, tehát a numerus clausus kérdését is, az integritás szempontjából, azon a szemponton át nézek, hogy hogyan lehet vissza­szerezni Magyarország területi integritását. (Helyeslés balfelöl.) Mi, akik verekedtünk a frontokon s a hátunkat vetettük a Kárpátok­nak, s láttuk Oroszországban, hogy hogyan pusztul el rettenetes nyomorban és szenvedésben a przemysli magyar legénység, mi felül tudunk emelkedni bizonyos szempontokon. En még a numerus clausus kérdését is a magyar integritás szempontjaiból nézem, s e tekintetben csak egyre vagyok bátor hivatkozni : az erdélyi püspökökre, és pedig nemcsak a református és az unitárius püspökre, hanem a katholikus püspökre is, akit pedig méltóztatnak ismerni arról, hogy nem volt túlságosan liberális felfogású akkor, amikor Erdély, a Királyhágó még Magyarországhoz tartozott. Méltóztatnak ismerni azt az átiratot, amelyet Magyarországhoz intéztek az erdélyi püspökök. Azok jobban tudják, hogy mi használ a magyar integritás gondolatának. Azt az át­iratot intézték Magyarországhoz, hogy itt pedig töröljük el a numerus clausust, mert áz nem használ a magyar integritás gondolatának és nem használ a külföldön sem sehol. Addig, amig a numerus clausus gondolata itt megvan, amig arra az álláspontra méltóztatnak helyezkedni, hogy faj vagyunk, és azok a többi fajok, amelyek az országtól elszakittattak, azt látják, hogy a fajoknak nincs meg nálunk az egyenjogúságuk, ez nem használ az integritás szempontjának. Ha ebből a nézőpontból méltóztatik is venni, akkor is el kell törölni a numerus clausust. A másik szempont ugyancsak a magyar integritás szempontja. Nekünk arra kell töre­kednünk, hogy az intelligencia, amely az elsza­kított területeken nő fel, itt kapjon nevelést. Méltóztatnak emlékezni az elszásziakra, akik tele voltak stipendiumokkal. Aki Franciaország­ban, a párisi egyetemeken járt, láthatta, hogy ott az elszászi fiuknak abban a Franciaország­ban, amely a diákokat ugy is óriási támoga­tásban részesítette, külön stipendiumokat adtak, mert Franciaország nagyon jól tudta, hogy az elszakított francia területekre hazatérő és a párisi és franciaországi egyetemeken tanítást nyert ifjak odahaza a francia áliameszmét fog­ják hirdetni, nem fognak behódolni a német gondolatnak. 8 aki ittjárt Budapesten a magyar egyetemeken, emlékezhetik arra, hogy itt, a régi Magyarországon az volt az eljárás, hogy joga volt mindenkinek a nyolc szemeszterből négyet külföldön tölteni, s hány egyetemi ta­nulótársunk ment le, mint jogász az Ötödik fél­évtől kezdve Romániába, a bukaresti egyetemre, hányan mentek le Belgrádba, és hányan men­tek a prágai egyetemre. S mi volt ott a hely­zet? Beléjük csepegtették a faji összetartás gondolatát, beléjük csepegtették azt, hogyha idetartoznak is a magyar állam kötelékébe, ne­kik kötelességük fajtestvéreik érdekeit védel­mezni. (Mozgás a jobboldalon.) Micsoda okos állami politika az, amely a megszállott terüle­teken levő magyar ifjaknak nem hogy stipen­diumokat nem ad, de numerus clausus alapján egyenesen kizárja őket a magyar egyetemekből. Forgács Miklós .* Ha csak ennyi hiányzik Magyarország újjáépítéséhez, akkor jól van. Vázsonyi Vilmos: Bölcs beszéd! így vissza fogja szerezni az ország az integritást. (Zaj.) Forgács Miklós : A numerus clausus eltör­lése visszaszerzi! (Mozgás. Egy hang a szélső­baloldalon: Szegény Magyarország !) Fábián Béla: Gömbös Gyula t. képviselő­társam foglalkozott még az imperializmus kér­désével is, és a maga részéről imperialista állás­pontra helyezkedett és azt mondotta, hogy nem lehetséges, hogy mi pacifista álláspontra helyez­kedjünk akkor, amikor a körülöttünk levő álla­mok imperialisták. Azt hiszem, hogy ebben a kérdésben vele mindnyájan egyetértünk. Csak egyet kérünk; azt, hogy a nemzeti hadsereg a nemzet hadserege legyen, mindnyájunké, az sen­kinek szolgálatában ne álljon, hanem egyedül a nemzeti gondolat és az integritás gondolatának szolgálatában. (Helyeslés a baloldalon.) Ez az egyetlen célunk. Nekem, aki az egész háborút végigverekedtem, szintén az a felfogásom, vala­mint azoknak, akik velem egy párton és gondo­laton vannak, hogy igenis a nemzeti hadsereg fentartását és tartását helyesnek és szükséges­nek tartjuk. Lef egy ver kezesre tisztán csak akkor kerülhet a sor, amikor mások is lefegyverkez­nek. Ebben az esetben lehet erről szó ; addig azonban, bár nekünk nincsenek hóditó szán­dékaink, nekünk a hadsereget fenn kell tar­tanunk. En a belső bajoknak és nyomorúságnak megszüntetését tartom ez ország érdekében, ez ország valutája, integritása érdekében szüksé­gesnek. Emlékeztetek egy régi szép mesére, arra a mesére, amelyet Franciaországban találtak ki akkor, amikor Elszász. német uralom alatt nyö­gött, a La Francé-rózsáról. E mese szerint volt egy rózsa, amelyet feltalált egy francia kertész. Ez a rózsa volt a legbujább, a leggyönyörűbb, a legillatosabb, s ezt a rózsát elnevezte a ker­tész La France-nak. Ez a La France-rózsa olt­ványaiból szerteterjedt az egész világon s min­denütt hirdette a francia kertészet dicsőségét, a francia eszmét és gondolatot egészen addig, amig odahaza az anyatőkére bogarak nem jöt-

Next

/
Thumbnails
Contents