Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.
Ülésnapok - 1922-28
332 A nemzetgyűlés 28. ülése 192 Pedig hjgyjék el, hogy a földbirtok hozadékának kérdése nemcsak a földbirtok kérdése, hanem az állam jövőjének kérdése. Sehol az állam létezésének kérdése ennyire nincs érintve. Ha méltóztatik körülnézni, ez egy agrárország agrárparlamentje. Ha arra az álláspontra helyezkednek az ülésteremnek r a szektorjától kezdve végig, hogy az urak nem akarnak fizetni, (Zaj a jobboldalon. Felkiáltások : Ki mondja ?) akkor hiába akar a pénzügyminister akármit, akkor nem lesz elég ereje, hogy keresztülvigye az akaratát. (Felkiáltások a jobboldalon : Mit jósol ?) Ha a földadó nem lesz igazságos, ha a gazda nem fizet annyit, mint a kereskedő, nem segíthetünk a bajokon. Kuna P. András: A vagyon váltság több, mint amennyit a kereskedő fizet ! Fábián Béla : Ha a földbirtok annyit fizet, mint más adóalany, akkor a magyar korona árfolyama fel fog emelkedni, A magyar koronát egyedüli módon ez az utolsó eszköz segítheti fel. Erre spekulálnak a tőzsdén Zürichben. Ha az urak helyes utón járnak, igy lehet segíteni. Kuna P. András: A börzéseknek mondja! A hébereknek mondja ! (Zaj.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek csendben maradni. Kuna P. képviselő urat kérem, sziveskedjék a házszabályokat megtartani. Kuna P. András: A sibereknek mondja ! Elnök : Csendet kérek ! Fábián Béla : Abban az esetben, ha a magyar földbirtok azt a nagy hazafiságot fogja tanúsítani, amelyet az országban mindenki elvár, amelyet elvár az ország érdeke és az integritása a magyar földbirtoktól, amennyiben megfizeti azt az adót, amelyet fizet a kereskedő és az iparos, (Zaj és mozgás.) akkor a magyar korona kurzusa emelkedni fog. (Zaj a jobboldalon.) Muszáj emelkednie, mert a korona belértéke nem harminc, hanem sokkal több. (Igaz! Ugy van/) Magyarország agrárország, el tudja tartani magát saját terményeiből. Ha a földbirtok megfizeti a reá esőterheket, méltóztatik majd megállapítani, hogy repülni fog felfelé a magyar korona, vége lesz Magyarországon a nyomornak, ha nem is szűnik meg hirtelen, de mindenesetre nem fogunk többé lefelé haladni azon az utón, amelyen most haladunk. Ha azonban a többségi párt megtagadja a pénzügyminister földadójavaslatainak megszavazását, nincs hatalom, amely itt segíthetne. Kuna P. András : A börze! (Zaj a jobboldalon.) Elnök : Csendet kérek, t. képviselő urak. Lehetetlen a tanácskozás, ha folytonosan közbeszólnak. Méltóztassanak itt a jobboldalon jó példával szolgálni. (Zaj a jobboldalon. Felkiáltások : De amikor alaptalan dolgokat mond !) Csendet kérek ! Fábián Béla : Méltóztassék megengedni, hogy még egy más adóról is beszéljek, a forgalmi adóról. Meg kell jegyeznem, hogy nem vagyok barátja a forgalmi adónak, nem pedig azért, .mert ez fogyasztási adó, és én a fogyasztási adóknak nem vagyok barátja, mert egyenlően sújtják a legszegényebb '. évi július hó 24-én, hétfőn. embert tekintettel arra, hogy annak is kell ennie, ruházkodnia, mint a leggazdagabb embernek. (Felkiáltások jobbfelől : Ebben egyek vagyunk I) Ez a véleményem a fogyasztási adókról s minthogy a forgalmi adó csak egy másként elnevezett fogyasztási adó, elvben nem vagyok barátja. Másfelől azonban, mivel *az egyensúlyt fenn kell tartanunk és nem mehetünk a nilbe és a nihilbe, ennélfogva mindaddig, amig nem találunk alkalmasabb, becsületesebb adónemeket, helyeslem a forgalmi adók fentartását, de ismét csak igazságosan. (Egy hang a középen ; Én nem helyeslem ! Minél kevesebb adónem ! Zaj.) Amikor a forgalmi adó rendszere behozatott nálunk, 1*5 százalékos általános forgalmi adó állapíttatott meg, ez azonban tisztán csak a városokban volt alkalmazható. S minthogy azt mondották, hogy az apró baromfit, azután a főzeléktermelést stb. megadóztatni nem lehet, behozták a vidéki kisgazdatársadalomra nézve az őrlési és az állatforgalmi adót. Az őrlési adó kulcsa megállapittatott 15 százalékban, az állatforgalmi adó kulcsa pedig 3 százalékban. Az őrlési adó kulcsa azért állapíttatott meg 15 százalékban, mert 10 százalék volt azelőtt is az őrlési vám, amelyet mindenki, aki búzáját a malomba vitte megőröltetni, köteles volt lefizetni. Tiz százalékot ott hagyott és maradt még másfél százalék általános forgalmi adó, azonkívül 3 százalék, amit azért róttak ki különösen a gazdákra, mert nekik a főzelékfélék és egyéb termények után nem kellett külön forgalmi adót fizetni ök. Az állatforgalmi adónál pedig másfél százalék volt az általános forgalmi adó, azért, mert ők az úgynevezett kisállatok után •— ez az általánosan elfogadott terminológia — nem fizettek forgalmi adót. Közben azonban az általános forgalmi adó kulcsa felemeltetett 3 százalékra, tehát az állatforgalmi adónál már nem maradt meg az a másfél százaléknyi különbség, amelyet azért vetettek ki, mert a kis állatok forgalma nem kerül adózás alá. Az őrlési adónál viszont az történt, hogy közben az őrlési adót visszacsinálták 10 százalékra, tehát nemcsak hogy nem maradt meg az állatforgalmi adónál meglévő 3 százalék, hanem egyáltalában semmi sem maradt meg. Eszerint azoknál a termékeknél, amelyek ismét a földből származnak, mint már voltam bátor kimutatni, egyenes adót nem fizet az a föld, mert cseresznyefa adó, amit a százholdas' fizet, egyáltalában nem számit. Maradt volna tehát még a forgalmi adó, amely azonban szintén nem vehető számításba, mert ilyen nincs. Nincs azért, b. képviselőtársaim, mert az állatforgalmi adó egyezik az általános forgalmi adóval, az őrlési adó pedig telj es mértékben eltöröltetett, ugy hogy ott még az általános forgalmi adó sincs meg. Kováts-Nagy Sándor : Hát a gazda nem fizet forgalmi adót, amikor vásárol ? Fábián Béla : Az egészen más dolog, t. képviselőtársam, itt az egyes áruk forgalmi adójáról
