Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-27

A nemzetgyűlés 27. ülése 1922. akiknek jelenlétét, gyakorlati tanácsait és az uj munkánkba való részvételét nélkülöznünk kell. Lehangoltságomat csak az a tudat mérsékli. . . Szilágyi Lajos: Engedték bukni őket a reakciós jelöltekkel szemben ! (Zaj a jobboldalon. ) Griger Miklós: . . . hogy én teljesítettem kötelességemet, amikor a múlt nemzetgyűlés utolsó napján kartársi szeretettel figyelmeztettem őket, hogy a titkos választójognak elejtése voltaképen ellenünk és a falu ellen irányul, és amikor a disszidens csoporttal való ölelkezésükkel kapcsolatosan egy magyar közmondásra is figyelmeztettem őket, amelyért annak idején elnöki rendreutasitásban részesültem ártatlanul, de amelyet most is megismétlek, t. i. hogy: cseresnyét az urnák, magvát a parasztnak! (Mozgás a jobboldalon.) Szabó István (nagyatádi) földmivelésiigyi minister : Mégis grófot támogattál a választás alatt! r Griger Miklós: Ám jóakaratú intelmeim a pulztába kiáltónak szavai maradtak. A kisgazdapárt nem mert a kormánnyal szembehelyezkedni, de még csak elvi tiltakozást sem mert bejelenteni a választás titkosságának esetleges elsikkasztásával szemben. Tagjai ugy gondolkoztak, hogy újra való megválasztásukat sokkal eredményesebben biztosítja a hivatalos jelöltség, a beígért közigazgatási támogatás, mint az elvek mellett való egyenes, de meddő és kevésbé hasznos kitartás. (Folytonos zaj. Elnök csenget.) Nos, csalódtak! Bethlen ministerelnök alaposan elintézte őket. Elintézte őket annyira, hogy kisgazdapárt szerény véleményem szerint már nincs. (Zaj a jobboldalon.) Szilágyi Lajos : Alig jött be hírmondónak egy pár! Szabó István (nagyatádi) földmivelésiigyi minister: Ezt senki sem hiszi el! Griger Miklós : Hangsúlyozom, hogy ma csak u. n. egységes párt van. Szabó István (nagyatádi) földmivelésiigyi minister: Nincs is benne a hivatalos címében az egységes szó ! Griger Miklós: A kisgazdapártot tervszerűen, ügyesen, sok ötlettel és sok furfanggal szétugrasztotta a ministerelnök. Legalább reám a volt kisgazdapártnak túloldalon ülő kisgazdatagjai egy megvert hadsereg képének benyomását teszik. Szabó István (nagyatádi) földmivelésiigyi minister: Miért fáj ez neked, amikor sohasem voltál tagja a kisgazdapártnak? Griger Miklós : Érzelmek dolgában különösen altruista vagyok! (Zaj. Elnök csenget.) Számuk alaposan megfogyatkozott és legfeljebb azzal vigasztalódhatnak, hogy a nemzetgyűlés feloszlatása óta Klebelsberg Kunó gróf felcsapott kisgazdának, aki tudvalevőleg a volt nemzetgyűlés kimultát követő halotti toron azzal NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1922—1926. — II. KÖTET, évi július hó 21-én, pénteken. 241 a kinyilatkoztatással lepte meg a kisgazdapártot, hogy ősei a törökök ellen küzdöttek, grófi címet kaptak, de földet nem, ő azonban egy különös és véletlen szerencse folytán a közelmúltban 10 holdat örökölt, tehát mégis kisgazda. (Derültség balfelöl. Zaj a jobboldalon.) Mayer János: Ezen nincs gúnyolni való! Griger Miklós : Igaz, hogy ez sovány vigasztalás, mert Klebelsberg Kunó gróf tipikus politikai hermafrodita. Elnök: A képviselő ur a házszabályok 221. §-ába ütköző kifejezést használván, kénytelen vagyok . sajnálatomra rendreutasítani. Nagyon kérem a képviselő urat, hogy ilyen személyes invektiváktól tartózkodni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Griger Miklós: Ez nem sértés. Valahányszor tisztviselői küldöttséget fogad, mindig azt hangoztatja, hogy ő született és vérbeli tisztviselő. Ez sovány vigasztalás, de mással — sajnos — nem szolgálhatok, hacsak azzal nem, hogy Bethlen ministerelnök urnák sem lehet nagyon gratulálni az ő egységespártjához, mert az csak névleg egységes. Vannak abban ébre* dők és vannak alvók, vannak konzervativek ós liberálisok, (Felkiáltások a jobboldalon és a középen : Hát odaát ?) különféle csoportok, különféle színezetek. Vannak szabadkirályválasztók és vannak titkos legitimisták. Ami pedig a fődolog: vannak munkapártiak . . . (Zaj. Elnök csenget.) Kuna P. András: De magyarok vagyunk! Griger Miklós : . . . utóbbiak koronáját képezvén az egységespárt épületének, amelynek szikla-fundamentuma, a régi kisgazdapárt, a választási harc forgatagában szétmállott. Szomjas Gusztáv: Hát ti hol vagy tok ? (Zaj a jobboldalon és a középen.) Griger Miklós: Az egységespárt egy mixtum compositum, amely hogy élvezhető-e, használható-e, nem tudom. Ha igen, ugy gróf Bethlen István az alchimia mestere. Mert azt tudom, hogy, ha a tej kávéval egyesül, jó ital lesz belőle ; ha a bor szódavízzel egyesül, pompás ital lesz belőle. De azt is tudom, hogyha a tejbe kávé helyett tintát öntenek, vagy a borba olajat, akkor élvezhető ital alig lesz. (Félkiáltások a jobboldalon : Sántít a hasonlat !) Nekem az egységespártnak egységétől nem fáj a fejem, épen azért nem is immorálok ennél a kérdésnél, hanem inkább a munkapárt felelevenítéséhez kívánok néhány megjegyzést fűzni. A munkapárt, mialatt a keresztény politika a maga kálváriás útját járta, kényelmes fellégvárába húzódva, felvont hidak mellett az érdektelen szemlélőt adta és várakozó álláspontra helyezkedett. Igaz, nem is tehetett egyebet, mert a kommunizmus bukása után a nemzeti közvélemény tóladott rajta. Most, a választások előtt, újból megjelent a politikai arénán és a történeti hűség kedvéért megállapítom, hogy nyeregbeszállásához a kengyelt a néhai kisgazdapárt tartotta. 31