Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.
Ülésnapok - 1922-26
A nemzetgyűlés 26. ülése 1922. évi július hó 20-án, csütörtökön. 231 deficit, nem lenne nyomor, mert ez a szükségletet teljesen fedezné. Ha a t. ministerelnök ur a progressziv adót behozná, ezzel ugyancsak közelednénk a Nyugathoz. Egy példát vagyok bátor erre felhozni. A búza ára az elmúlt évben 5—600 korona volt. (Mozgás a jobboldalon.) A legtöbb gazda — kisgazdákról beszélek csak — kénytelen volt búzáját eladni és azután megvették -3000—4000, most már 5000 koronáért. Bell Miklós: A börzén! (Zaj.) Nagy Ernő : Kérdem, kinek volt itt haszna ? Ugyebár nem a kisgazdának ? És mégis ezeket a kisgazdákat kárhoztatják mindig, hogy ők okai a drágaságnak. Bell Miklós : Ez igy van ! Nagy Ernő : BátoT vagyok megkérdezni, hogyan lehet ott egészséges gazdasági élet, ahol az, aki dolgozik, aki véres verejtékkel túrja a földet, csak 5—600 korona jövedelemhez jut, aki pedig semmit sem dolgozik, 3—4000 koronához jut minden munka nélkül, (ügy van! Ugy van! Felkiáltások a jobboldalon : A börzén !) Hol van ezeknek a roppant jövedelmeknek az adója ? Pedig ezeket a jövedelmeket könnyű volna kiszámítani. Ha ezeket megadóztatnák 70% jövedelmi adóval, mindjárt fedezve volna a deficit, s amint előbb mondtam, nem volna itt nyomor. Magyarországnak az elmúlt évben 20 millió mázsa szemes terménye volt. Ebből — mondjuk — csak öt milliót vettek meg aratáskor ; s ezt csak 3000 koronával számit va, ez 15 milliárd. Ha ezt a 15 milliárdot megadóztatjuk 70%-kal, ez több mint 10 milliárd és ezzel fedezni lehetne az egész deficitet. Perlaki György : A deficit húsz milliárd ! (Mozgás.) (Az elnöki széket Goal Gaston foglalja el.) Nagy Ernő : így volna ez a progressziv adózás rendszere szerint, amely már Németországban, Angliában és az egész világon be van hozva. Perlaki György: Vegyen ceruzát a kezébe és számoljon ! Nagy Ernő : És most mit akar a t. pénzügyminister ur ? Aranyparitásra akarja emelni a földadót és az igen t. kisgazdákra, akik a föld népét képviselik, nem veszik észre azt, hogy ez igenis megint csak a kisgazdákra hátrányos és a nagygazdákra, a nagybirtokosokra előnyös. Propper Sándor : Uj kataszter kell! Nagy Ernő : A földadó nem progressziv. A tizholdas gazda épen annyi adót fizet, mint a száz holdas, mint az ezer- és százezer holdas. Sőt nem is annyit fizet, mert á kataszteri jövedelem, amint • méltóztatnak tudni, az egész országban helytelen . és merem állítani, hogy a kisbirtokosok nagyobb kataszteri jövedelem után fizetnek, mint a nagybirtokosok. (Igaz ! Ugy van !) Kisül, hogy a tiz holdas birtokos sokkal nagyobb adót fog fizetni, ment a száz-, az ezer- és a százezer holdas, holott, ugy-e bár, megfordítva kellene ennek lenni. Különben az sem igaz, hogy a földadó nem lehet progressziv. Patacsi Dénes : Dehogy nem ! (Zaj.) Elnök : A képviselő urat kötelességem figyelmeztetni, a házszabályok 251. §-a alapján, amely a sürgősséget kimondja, hogy a Ház csak y 2 2 óráig tárgyalhat, miután elnöki előterjesztések is lesznek és az összes szükséges teendők elintézésére a házszabályok a tanácskozásra szánt idő utolsó félóráját jelölik meg, most pedig x / 2 2 óra elmúlt, kérem a képviselő urat, szíveskedjék a beszédét rövidre fogni és mihamarabb befejezni, mivel át kell térnünk a házszabályok megszabta egyéb kötelességeink teljesítésére. (Helyeslés a - jobboldalon.) Nagy Ernő : T. Nemzetgyűlés ! Ez megakaszt a beszédemben. A beszédem még legalább másfél óráig eltartana. Arra kérem tehát a t. Nemzetgyűlést, méltóztassanak megengedni, hogy talán holnap folytassam a beszédemet. Elnök : T. képviselő ur, a házszabályok ilyent nem ismernek. A beszéd folytatásának másnapra halasztása egyáltalán lehetetlenség. A képviselő urnák nem lehet egyebet tennie, mint az elnöki figyelmeztetésnek szót fogadva, lehetőleg minél hamarabb befejeznie beszédét, mert ellenkező esetben kénytelen lennék a képviselő úrtól a szót megvonni. (Helyeslés.) Nagy Ernő : T. Nemzetgyűlés ! A ministerelnök ur a testvériséget hirdeti. Lássuk, hogy hogyan fest ez a valóságban. Azt mondja a t. túloldal és a kormány, hogy az októberi forradalom tette tönkre az országot. Először is tagadom, hogy az forradalom lett volna, mert az nem volt forradalom, hanem egy nagy katonai és politikai összeomlás. (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon és a középen : Lázadás !) Ha pedig bűn volt akkor a hatalom átadása és ha bűnös volt — mondjuk — Búza Barna és a többiek, miért nem bűnös nagyatádi Szabó minister ur is, (Nagy zaj és felkiáltó-sok a jobboldalon : Nem csinált forradalmat !) aki 1919 március 21-ig volt minister. (Felkiáltások jobbfelől : Semmi része nem volt a kommunizmusban !) Ha gonosztevő Búza Barna, Berinkey és a többiek, miért nem gonosztevők valamennyien ? (Zaj a jobboldalon.) Ha bűn volt az októberi programúi, méltóztassék megmondani, hogy akkor gróf Bethlen István igen t. ministerelnök ur nem esik-e ebbe a bűnbe? Hiszen tudtommal gróf Bethlen ministerelnök ur 1919 június havában gróf Batthyány Tivadarral együtt Bécsben az ententenak közös memorandumot adtak át Magyarország megmentése végett, (Zaj a jobboldalon.) amelyben az októberi programmot jelölték meg olyannak, melynek alapján Magyarországot meg lehet menteni. Kegyeskedjék megmondani, hogy igaz-e ez vagy nem ? Gr. Bethlen István ministerelnök : Nem igaz ! (Derültség és zaj a jobboldalon és a középen.) Propper Sándor: A szegedi kormány tagja volt és az októberi plattf ormon állt!
