Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.
Ülésnapok - 1922-26
232 A nemzetgyűlés 26. ülése 1922. Nagy Ernő : Én tigy tudom, bogy igaz. Ez már elmúlt ugyebár és igy nem. igaz ? És ha bűnös Búza Barna a földesztásban, miért nem bűnös abban nagyatádi Szabó István is, aki a kálká peinai földosztásnál ép ugy ott volt és ép ugy résztvett abban, mint Búza Barna. (Zaj a jobboldalon.) Horváth Zoltán : Aláirta a törvényt ! Nagy Ernő: Ha at. túloldalon a nemzeti tanácsot is olyannak tüntetik fel, mint amely megrontotta ezt az országot, (Ugy van ! a középen.) hát kérem, a kolozsvári nemzeti tanácsnak kik voltak a tagjai ? Tagjai voltak : gróf Bethlen Ödön, gróf Bethlen György, gróf Bethlen Pál, gróf Bánfry György, a külügyminister ur édesatyja és több más igen j ó hazafi. (Zaj.) Méltóztassanak megmondani : ezek is gazemberek, ezek is bűnösök ? De menjünk tovább. A székely nemzeti tanács . . . (Folytonos nagy zaj a jobboldalon és a középen.) Hajós Kálmán : Ezt nem lehet meghallgatni ! Rainprecht Antal : Ez fáj az uraknak ! Szomjas Gusztáv : Hát csak nem. akarja azt mondani, hogy ezek lázították fel a katonákat ? Nem ezek mentek a Várba ! Elnök (csenget) : Csendet kérek! Nagy Ernő: Ez a székely nemzeti tanács 1918 december 20-án gróf Károlyi Mihályhoz előterjesztést tett több tanácstagnak külföldi misszióra való kiküldetése végett. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Gróf Károlyi Mihály ministertanácsa 1918 december 21—22-én . . . Hajós Kálmán : Nagyon jól van informálva ! Nagy Ernő: . . .gróf Bánffy Miklós külügyminister urat kiküldte a skandináv államokba és Angliába ! Gr. Bethlen István ministerelnök : Ez sem igaz ! A székely tanács küldte ki. Csupa hazugság ! (Folytonos zaj. Elnök csenget.) Nagy Ernő: Szende pénzügyministert felkérték, hogy külföldi valutával lássa el őt, ami meg is történt. Az igent, minister ur künn volt a skandináv államokban és megigérték neki, hegy londoni nagykövetté fogják kinevezni. Már most azt m.cndom, .. . Elnök (csenget) : A képviselő urat m.áscdszor is kötelességem, figyelmeztetni, hegy szíveskedjék beszédét befejezni. Amennyiben öt percen belül nem fejezné be a beszédét, kénytelen lennék a képviselő úrtól a szót megvonni. Tessék fclyta,tni, képviselő ur ! Rainprecht Antal : Pedig ez igen érdekes téma ! Nagy Ernő : Pedig igen sok érdekes dologgal tudtam volna szolgálni a t. túloldalnak, hegy rámutassak .arra, micsoda mértékkel mérnek önök uraim, egyik-másik embernek. Például hozom fel az én szerény személyem.et. (Zay a jobboldalon.) Én nem. voltam sem minister, sem államtitkár, de még kormánybiztos sem . . . (Zaj és felkiáltások a jobboldalon és a középen : Zsupán !) Olyan zsupánok legyenek az urak, mint amelyen én voltam, akkor büszkeségei lesznek az országnak. Én csak egyszerű alispánhelyettes évi július hó 20-án, csütörtökön. voltam. Mindamellett azt mondom, amit a rni.msterelnök ur mondott 1919 július havában, hogy ezt az országot, csakis az októberi szabadságharc vagy »összeomlás« vívmányai alapján lehet megmenteni' (Taps halj elől.) demokratikus és liberális alapon, mert amit önök követnek, az az ország összeomlására vezet. (Nagy zaj a jobboldalon és a középen.) Még csak röviden, mert az idő előrehaladt, csak egy dolgot akarok megemlíteni. Felvetették itt a közigazgatási tisztviselők kérdését. Végtelenül sajnálom, hogy azt a tisztviselő osztályt, amelybe én is tartozom, ugy állították be, azonban itt nem egyes személyek a hibásak, hanem a rendszer a hibás. Hajós Kálmán : Amit maguk csináltak ! Nagy Ernő : Azt még 1881-ben csinálták meg — ha tudni akarja a képviselő ur. Hibás az a rendszer, amely ezt a szerencsétlen tisztviselői kart belekényszeritette, olyan dolgokba, amelyekben részt vett. Én tudom, hogy a szerencsétlen főszolgabírók, jegyzők, vérző szivvel tettek eleget annak a rendeletnek, amely ezekre rákényszerít tette őket. Itt van az intelligenciának eltérése a néptől. Igenis állítom, hogy az uriosztály a néptől teljesen eltávolodott. (Ugy van! balfelöl. Zaj a jobboldalon és a középen.) Vannak vármegyék, mint pl. Szabolcs vármegye, ahol örömmel és büszkeséggel látom, hogy a Kállayak — azért, hogy itt van Kállay Tamás, megmondom a szemébe — együtt éreznek a néppel, szereti is őket a nép. (Derültség és taps a jobboldalon.) Szilágyi Lajos : A jelenlevők kivételek ! (Derültség.) Nagy Ernő : Ott van gróf Dégenfeld Pál téglási birtokos, aki Bereg megyében, Gelényesben önként adott a népnek legelőt és házhelyet. De kérdem a t. túloldalt, hogy hány gróf követte ezt, hány ilyen Kállay-család van itt az országban, aki a néppel igy össze van forrva. Én magam is azok közé a hétszilvafás nemesek közé tartozom, de kötelességemnek éreztem zsenge ko^om óta a néppel összetartva működni és ha a t. túloldal és az egész ország uri osztálya megértené a nép lelkét, amint azt gyönyörűen elmondták Szabó »Sándor és Erdélyi Aladár képviselő urak, ami a magyar nép apotézisa volt : akkor nem lett volna kommunizmus, és nem űzték volna el a jegyzőket és a főszolgabírót. De a rendszer a hibás. Még a zsidókérdésről akarok pár szót elmondani és azután befejezem beszédemet. (Nagy zaj és derültség jobbfelöl s a középem,.) Szilágyi Lajos : Joga van beszélni ! Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék ezt a kényes kérdést mindenesetre igen gyorsan elintézni. (Derültség. ) Nagy Ernő: En a zsidókérdést, t. Nemzetgyűlés, nem elméletből, nem könyvből, hanem a gyakorlatból ismerem. Vegye tudomásul a túloldal a következőket : Ha nem hiszi, méltóztassanak elmenni a honvédelmi ministeriumba és megtudakolni. Bereg vármegyében valahányszor hivatalosan zsidót kellett ütni, én voltam az, aki
