Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-25

A nemzetgyűlés 25. ülése 192, kor, hordáskor, kaszáláskor követ hordani igazán nem helyénvaló, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Megint azt miondom, hogy én is voltam közigazgatási tisztviselő, de én mindig kerestem azt az időpontot, amikor az ilyen teendő nem jelent zaklatást. (Helyeslés a szélsőbaloldalion.) A negyedik sérelme annak a népnek, hogy a nép ügyét késedelmesen, hónapok múlva intézik el; különösen a kereskedőkkel cselekesznek ilyen formán. Például a naményi kereskedők beadták kérvényüket a telefon ügyében a tarpai foszolgabiróhoz ezelőtt mintegy 5—6 hónappal ; akkor azt mondták nekik, hogy a kérvényt a választás után intézik el, most pedig azt mondják, hogy majd a harmadik tarpai választás után lesz elintézve. így tesznek az iparigazolványokkal is. Azt hiszem, hogy ezek olyan visszaélések, amelyeket tűrni n:m lehet, (ügy van! a szélső baloldalon.) Ötödik, hogy a népet folyton zaklatják, a csendőrökkel veretik. (Mozgás.) Ez olyan szomorú dolog, hogy az ilyesmit sehol sem, de különösen azon a végvidékeken, *a csehek szomszédságában csakugyan nem lehet tűrni egy jogállamban, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Megtörténik, hogy megy az utón az a legény, — aki falusi ember, nagyon jól tudja, — rá kezd danolászni, akkor a csendőr, ahelyett, hogy figyelmeztetné, pofonüti és puskatussal jól összeteri; különösen, ha az illető Nagy Ernő embere volt, akkor már tudja, hogy azt jól meg kell verni. (Mozgás.) Drozdy Győző : Aljas indokok ! Nagy Ernő: Ezért helytállók odakünn is, mert mindenkit megnyugtathatok, hogy ezt nemcsak itt a Házban teszem most szóvá, hanem már odakünn röpiratban is elmondottam, tehát nem vádolhatnak azzal, hogy itt az immunitás köpenye alatt beszélek. Az internálás szintén olyan eszköz ugyebár, amely alkalmas arra, hogy a népet megriassza. Hála istennek, a beregi nép nem olyan nép, hogy ilyesmitől megijedjen, hanem elveiért még az internálást is kész elszenvedni. De ez az eszköz sem alkalmas arra, hogy vele a népben valami jó érzést keltsünk fel. (ügy van! a szélsőbaloldalon.) A hatodik panasz az, hogy a vámőrök a népet zaklatják, önkényesen járnak el. Itt már több képviselőtársam szóvá tette a vámőrök eljárását. Különösen Barabás községben élnek vissza ezek a vámőrök a maguk hatalmával, sőt olyan hatalmat tulajdonitanak maguknak, akár egy főszolgabiró vagy alispán. Sokszor még az igazolványt sem respektálják; ahogy nekik tetszik, úgy járnak el. Méltóztassék csak elképzelni, hogy amikor az a szegény gazdálkodó ember, akinek a másik oldalon van a földje, a szőlője, nehezen megkapja az igazolványt, akkor a vámőr az, aki akadékoskodik vele. A hetedik panasz, az, hogy a marhalevelek NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1922—1926. — II. KÖTET. I évi július hó 19-én, szerdán. 193 kezelése körül a legnagyobb visszaéléseket követik el. Nevezetesen egyes községi biráktól elvették a marhalevél-kezelést és odaadták a jegyzőnek. Ez is csak azóta van, amióta a korteskedés megindult, hogy egyes községeket zaklassanak. így Tákos községben, amely 10 kilométernyire van a jegyzői székhelytől, s amelynek értelmes, okos birája van — mert nálunk, hála Istennek, mindegyik, nemcsak a biró, de a kisbiró is értelmes, okos és önérzetes magyar — elvették a bírótól a marhalevelek kezelését s most Surányba kell menni a marhalevelekért. Megtörténik, hogy a surányi jegyző ur vagy nincs otthon, vagy rossz kedve van, s ezért vissza kell menniök a tákosi lakosoknak, majd ismét kimenniök, ugy, hogy van eset, hogy három-négyszer is el kell menniök azoknak a szegény embereknek a surányi jegyző úrhoz marhalevélért, ha egy malacot el akarnak adni. Horváth Zoltán : Perényit kellett volna megválasztani ! Nagy Ernő : Akkor Tákosnak bizonyára lett volna egy marhalevélkezelője. Drozdy Győző : A legfőbb sérelem az, hogy Tárpának követküldési jogát is el akarták venni. (Zaj.) Nagy Ernő: A nyolcadik sérelem nem anynyira a nép sérelme, mint az egész országé. Nevezetesen, van ott három megyei tisztviselő, névszerint : Kozma György, Matavóvszky Béla és Jászay Antal, tehetős, jómódú, vagyonos emberek. Ezek kapják a vármegyétől a fizetésüket s talán már két éve a gabonagyüjtő országos kormánybiztosságnál vannak alkalmazva. Az egyik, Kozma György, Nyíregyházán az ottani gabonagyüjtő kormánybiztosság vezetője, a másik, Jászay Antal, szintén Nyíregyházán van, a harmadik, Matavóvszky Béla pedig Vásárosnaményban. Amikor itt arról panaszkodunk, hogy nagy a drágaság, hogy takarékoskodnunk kell, akkor mégis jut a kormánynak arra pénz, hogy ezeknek az uraknak két fizetést adjon. Ezek ugyanis felveszik Bereg megyétől a fizetésüket és felveszik itt a gabonagyüjtő kormánybiztosságtól is. Ha szegény emberek volnának, akkor azt mondanám, hogy helyes, s mivel nagy családjuk van, ezt el lehet nézni; azonban ezek mind vagyonos emberek. Kozma György ellenben a kormányzó ur őfőméltóságának közvetlen környezetében levő Kozma őrnagy testvére; (Mozgás a jobboldalon.) nagyon természetes tehát, hogy ennek kell két fizetés, dacára annak, hogy dúsgazdag. Matavóvszky Béla szintén a kormányzó úrral van valami összeköttetésben, ennek a révén tehát megint dukál neki, hogy két fizetése legyen. Jászay Antalnak pedig a vármegye alispánjával van összeköttetése, ennek is dukál tehát, hogy két fizetést kapjon. (Mozgás a jobboldalon.) 25