Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.
Ülésnapok - 1922-25
A nemzetgyűlés 25. ülése 1922. évi július hó 19-én, szerdán. 187 Vass József népjóléti és munkaügyi minister: Méltóztassanak inegengedni, hogy felvilágosításul közöljek annyit, hogy immár a 2700-as rendelet kicsátása óta kétféle igénymegállapitásrol, illetőleg restanciáról van szó, régi igénymegállapitásrol és restanciáról lehet szó és a 2700-as rendelet végre nem hajtásáról. Tehát ha a régi alapon kérelmezett illetékekre vonatkozó adatokról, amelyek a ministeriumban benfeküsznek, ezeknek számáról mint restanciáról beszélünk, akkor megállapítom azt, hogy 52.000 ilyen elintézetlen akta van a ministeriumban. Ami a kérdés számfejtési részét illeti, megállapítom, hogy körülbelül 15.000 olyan akta van az 52.000-ren felül, amely azért nem volt végrehajtható, mert a számvevőség nem. birt a munkatömeggelés nem tudta számfejteni az aktákat. Ez összesen tehát 77.000, mondjuk 80.000 akta, mindenesetre önmagában súlyos jelenség, azonban a 250.000-től — hála Istennek — meglehetősen messze van. Létay Ernő: Más országban ezen megbukik a kormány ! Vass József népjóléti és munkaügyi minister: Bocsánatot kérek, ha beszédemmel a közbeszólókat zavarom, (Derültség és taps jobhfelől.) de méltóztassanak megengedni, hogy hamar végezzek. Várnai Dániel : A 80.000 akta zavar. Vass József népjóléti és munkaügyi minister: Méltóztatnak látni, hegy egyáltalában nem helyezkedem arra az álláspont jra, hogy bármire fátyolt vessek, bármit elrejtsek, bármit eltitkoljak, bármit elhazudjak. Megmondom őszintén a dolgokat, amint vannak. (Helyeslés.) Az első tennivalóm az volt, hogy a régi rokkant illetékekkel foglalkozó osztályt a legszigcrubban utasítottam arra, hogy ezt a restanciát pedig fel kell dolgozni. Hogy ennek a ministeri felszólításnak volt valami eredménye, mutatja az, hogy a hatodik nap estéjén már 5000 restanciának feldolgozásáról kaptam, jelentést. Ezt a tempót tettem kötelezővé az illető osztályra, és ha csontjaik ropognak is, de hetenként az 5000 restanciát fel kell dolgozni (Élénk helyeslés és taps jobhfelől.) Azonban ez is annyit jelent, hogy ha 70—80.000 restanciáról van szó és hetenként a rendelkezésemre álló munkaerővel 5000-ret tudok feldolgoztatni, ehhez is bizony három-négy hónapnyi idő kell. Ami illeti az uj ügyeket, tehát a 2700-as rendelet végrehajtását, voltam bátor közölni, hogy a ministerium részéről az alapfeltételek megadattak, hogy ez végrehajtható legyen és a magam részéről, ha nem is merem azt garantálni, hogy ezen a téren egyáltalában nem lesz restancia, de hogy tízezrekre, illetőleg ezrekre rugó restancia nem lesz. arra merek ígéretet tenni. A kérdésre már most konkrété felelve, az első kérdés az, mi az oka annak, hogy a rokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák ellátásáról szóló törvények és rendeletek még mindig nincsenek végrehajtva ? Méltóztattak válaszomból talán megkapni a felvilágosítást. A második kérdés az, hajlandó-e a kormány még az ősszel terjeszteni a Ház elé jelentést, amely emlékiratszerüleg beszámol a rokkant-, hadiözvegyes hadiárva-ügyek jelenlegi állásáról ? A magam részéről nagyon szívesen kijelentem, hogy amikor három-négy hónap múlva majdan teljes eredményt tudok elérni ezen a téren, akkor a nemzetgyűlés elé fogom terjeszteni a munkálatok eredményét ugy, amint kívántatik, emlékirat alakjában. (Helyeslés jobhfelől.) Kérem, méltóztassék Huszár Károly képviselő ur interpellációjára most adott válaszomat tudomásul venni. Elnök : Huszár Károly képviselő ur nincs jelen. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e Vass József minister urnák Huszár Károly képviselő ur interpellációjára adott válaszát tudomásul venni : igen, vagy nem ? (Igen !) Határozatképen kimondom, hogy a Ház a választ tudomásul vette. Vass József népjóléti minister ur Kiss Menyhért képviselő urnák hozzá intézett interpellációjára kivan válaszolni. Vass József népjóléti és munkaügyi minister: T. Nemzetgyűlés ! Kiss Menyhért képviselő ur interpellációjának első pontjában a következőket kérdezi tőlem : »Van-e tudomása a minister urnák arról, hogy a 2700/1922. M. E. rendelet, amely decentralizálta a hadiözvegyek, árvák, rokkantak ellátási ügyét, igen nagy zavarokat támasztott és az ország legtöbb községében az igénymegállapitó-bizottság sem alakult meg.« Az előbb emiitettek alapján tisztelettel vagyok bátor megjegyezni, hogy a 2700. rendelet zavarokat nem okozott, mert nem hajtatott végre. Amennyiben pedig végrehajtatik, kétségkívül a legnagyobb mértékben alkalmas lesz arra, hogy a kérdésnek törvényhozási utón leendő biztosításáig azokat a zavarokat, amelyek a végrenemhajtás következtében tényleg fennállanak, elimináltassanak. További kérdés az, hogy az igénymegállapitóbizottságok a legtöbb községben nem alakultak meg. Tudomásom van róla, hogy a múltban a folyamat a kellő lendülettel nem indult meg, de meg vagyok győződve, hogy . . . Várnay Dániel : Erre nézve megjelent az utasítás a rendelettel együtt ! Vass József népjóléti és munkaügyi minister: . . . meg vagyok győződve, hogy a most tett rendelkezések, amelyek nélkül az igénymegállapitóbizottságok nem tudták működésüket megkezdeni, és azért legtöbb helyen kedvetlenség mutatkozott és azért nem is alakultak meg, mondom, azt hiszem, hogy a most tett intézkedések következtében ezek az igény megállapító-bizottságok megalakulnak. Ahol azt látom, hogy ez a kedvetlenség továbbra is mutatkozik, meg fogom találni a módját, hogy ezt a kedvetlenséget eloszlassam. A második kérdés az : »Van-e tudomása a minister urnák arról, hogy a pénzügyminister ur mindmáig végrehajtási utasítást a pénzügyigazgat óságokhoz ki nem adott, s a felemelt ellátásból 42*
