Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-25

A nemzetgyűlés 35. ülése 192 Schiller, Bölsche s a többiek végig megállapították, hogy igenis, az ideálok, az eszmék, magasabb szellemi törekvések, a szabadság vágya és egyéb ilyen ideálok igen súlyos f okozói mindenkor a nemzetek mozgalmának. És sohasem lehetett ledegradálni a nemzetek történelmi alakulását a gyomor kérdésévé. Hogy egyet emlitsek, a vallásháborúkat, a keresztes háborúkat és sok más háborút kétségkívül nem egyszerűen a gyomor gondja teremtette és nem egyszerűen a történelemben működő materiális erők teremtették, hanem magasabb mozgató erők és ideálok voltak azok irányitói, amelyektől, ha az emberiség el fog térni és ha csak egyszer is materiális gondok fogják az emberiséget mozgatni, akkor elérkezünk oda, hogy a létért való harc nem lesz más, mint: »Kampf um den Futterplatz« — harc az etetővályu körül, amely sárba tipor minden ideált, ami egy nemzetet magasra emelhet, annak fejlődést és exisztenciát biztosithat. Ami pedig a marxi teóriának gazdasági megalapozását jelenti, az tulajdonképen az osztályönzés apoteózisa, amely kétségkívül alkalmatlan arra, hogy konstruktiv munkát végezzen. A gazdasági ideológiája a marxizmusnak a kollektivizmuson keresztül a kommunizmus, és épen ezért lehetetlen volt megmaradnia a demokrácia álláspontján, A kommunizmussal nem fog tudni megbarátkozni két osztály : az intelligencia, amely a saját individuális szabadságát sohasem fogja feláldozni és ha elrabolják tőle, mindig harcolni fog annak visszaszerzéseért. (Egy hang a szélsöbaloldalon : Tehát nines meg?) És nem fogja elfogadni soha az agrárosztály, amely a maga tulajdonjogát félteni fogja és semmiféle teóriának alá nem rendeli. (ügy van! jobb felől és a baloldalon.) E két osztály nélkül azonban az ipari osztályra támaszkodó marxizmus a többséget megszerezni egy államban nem tudja sohasem parlamentáris utón, csak erőszakkal, (ügy van ! a t bal- és jobboldalon. Felkiáltások: Puccsal!) És ezért volt az, hogy Magyarországon is és Oroszországban is a zsákutcából a marxista alapon álló szociáldemokrácia ugy menekült, hogy otthagyta a demokráciát és a diktatúrához fordult, mert ez volt egyedüli lehetősége annak, hogy többség nélkül próbálja a maga teóriáját megvalósítani. Farkas István : Ott van Anglia példája ! Haller István :• A t. képviselő ur talán nem fogja azt állítani, hogy ezt a demokráciát Angliában a szociáldemokrácia növelte naggyá és abban a demokráciában a főtényező a szociáldemokrácia volna. Angliában igen kifejlődött a polgári demokrácia és ez a munkásságnak rendkívüli hasznára volt, és azt hiszem, minden állam akkor lesz a fejlődés helyes utján, ha igyekezni fog ezt a polgári demokráciát megteremteni mindenki számára és abban mindenki részesülhessen, a munkásnak se kelljen külön 2. évi juli-us hó 19-én, szerdán. 181 demokráciáról álmodoznia, hanem találja meg a maga fejlődési szabadságát abban a polgári demokráciában, amelyet minden államban ki kell építeni és amelyet, ha nem lehet kiépíteni, akkor az illető állam halálra van ítélve. T. Nemzetgyűlés ! A marxista szocializmus kétféleképen lett kipróbálva. (Zaj a szélsobalóldálon.) Elnök: Csendek kérek, képviselő urak! Haller István: Kipróbálta a háború alatt majdnem minden állam mint államszocializmust és kipróbálta a magyarországi és az orosz kommunizmus. Bebizonyosodott, hogy egyik sem válik be, az államszocializmus sem vált be. Az állam azokkal az intézményekkel, amelyekkel az államszocializmus utján nagy lépést tett előre, az egyéni szabadságot megkötve nem volt képes a termelést jobban fokozni, az elosztást jobbá tenni ; ez a módszer ínséget és nyomorúságot hozott magával, illegitim kereskedelmet nevelt, monopóliumokat növelt nagyra, vagyis bebizonyította, hogy az egyéni szabad kezdeményezést azokkal a sablonokkal és a skatulyázással, amit az állam végez, mikor a szocializálás útjára lép, nem lehet helyettesíteni. De nem vált be a kommunista próbálkozás sem Magyarországon, sem Oroszországban. Én azt gondolom, hogy ezt bizonyítani itt Magyarországon — ahol valamennyien saját testünkön tapasztaltuk, hogy mennyire rossz volt kísérleti nyúlnak lenni és hogy mennyire abszolút elhibázott az a teória, amelyet megvalósítani akartak — talán mégis felesleges. (Ugy van! a jobb- és a baloldalon ) Én tehát, mélyen tisztelt Nemzetgyűlés, ebből azt a konzekvenciát vonom le, hogy amint nem váltak be a Marx- és Lenin-féle dogmák, amint azokat nem lehet rákényszeríteni a társadalomra, — ép ugy nem szabad megmaradni a kapitalizmus dogmái mellett sem . . . Farkas István : Tehát ? Haller István: . . . és ép ugy nem lehet a kapitalista dogmatizmust igazolni, amely kétségkívül nagy mértékben segítette a kommunizmust ahhoz, hogy kísérleteit megtegye. Egyik dogmatizmussai sem lehet élni, hanem, igenis, meg kell a módját találni a harmadiknak, 1 ÍS az a harmadik semmi egyéb nem lehet, mint egy szociális szellemtől erősen áthatott nemzeti politika, amely a keresztény eszme vezetése mellett a testvériség, becsületes méltányosság megvalósítására törekszik gazdasági életben, törvénykezésben és társadalmi életben ; a szociális szervezkedés gondolatának találkoznia kell a nemzeti gondolattal. S még ha nemzetközi vonatkozásban találkoztak is, az sem baj, mert a nemzetközi szervezés sem zárja ki sohasem azt, hogy a nemzeti gondolat azért a szervezetben mint Jätens erő állandóan, elevenen ós erősen éljen soha semminek alárendelve ne legyen.