Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-20

12 A nemzetgyűlés 20. ülése 1922. az intézkedést, az azt mondotta egyszerűen, hogy a ministeriumból jött telefoni parancs. Május 21-én éjjel 11 órakor megjelent Farkasházy pásztói lakásán Incze csendőrtiszthelyettes, aki az előző napon a pásztói 48-as pártirodába behatolt és állítólag jegyzői rendeletre a pártirodát feloszlatta és az ott lévő 8—10 választmányi tagot szétkergette, megjelent és két csendőrtársa kíséretében felszólította Farkasházyt, — megjegyzem, hogy ez éjjel volt — hogy egy órán belül hagyja el a választókerületet. Farkasházy természetesen Írásbeli határozatot kért, mert személyes szabadságának flagráns megsértését látta ebben. A csendőrök azt mondották, hogy a hatvani főszolgabírótól kaptak teleEonutasitást és annak okát megmondani nem tudják, nekik semmiféle írásbeli parancsuk erre nincs. Erre kijelentette Farkasházy, hogy ő Írásbeli végzés nélkül nem távozik. A csendőrök ekkor közölték vele, hogy erőszakot fognak alkalmazni. Farkasházyt tényleg erőszakkal kivitték az állomásra és az éjjel egy órakor induló vonatba betuszkolták. Ezért természetesen Farkasházy a feljelentést meg is tette s azonnal a belügyministerhez fordult személyes szabadságának megsértése miatt, továbbá, minthogy kiutasító rendeletet is kapott, ennek visszavonása céljából. Tényleg a belügyminister ur volt is kegyes kiutasító rendeletét visszavonni, de május 28-ára, mikor a választás napja volt . . . Létay Ernő : Okos ember ez a Klebelsberg ! Hiába ! Horváth Zoltán : . . . a választókat Farkasházy eltávolítása után állandóan terrorizálták, fenyegették. Sike Kálmán pásztói tekintélyes gazdát esküvője előtti napon, amint azt neki előre megígérték, letartóztatták. Zsitvay Tibor: Mert forradalommal fenyegetett ! A büntetőeljárás folyamatban van ellene ! Horváth Zoltán : Hatvanba kisérték ! Hasznos községben Illés és Kanyó nevű gazdákat tartóztatták le és kisérték Hatvanba minden indokolás nélkül. Másnap szabadonbocsátották őket, de előbb a csendőrök mindkettőjüket véresre verték. Ugyancsak elfogták és Hatvanba kisérték Rózsaszentmárton község legelső gazdáját, Kőrössy József malomtulajdonost, aki nyolc napig volt letartóztatva s nem is szavazhatott. Apc községben a jegyző csendőröket küldött Szálai József gazdához, Fehér György óráshoz és még két választóhoz. Közölte velük, hogy rendőri felügyelet alá vannak helyezve, a községet el nem hagyhatják, de naponként jelentkezniök kell a hat kilométernyire fekvő szomszédos csendőrőrsnél. írásbeli határozatot, vagy indokolást ezekkel sem közöltek. A hasznosi segédjegyző három tanúval igazolhatóan 10.000 K-t igért annak, aki Farkasházyt a községbe való bejövetelben megakadályozza és 20.000 K-t annak, aki lelövi. (Nagy mozgás.) évi július hó 13-án, csütörtökön. A kitiltást, mint kiderült, a főszolgabíró Bobory főispán rendeletére foganatosította, s bár a gyöngyösi főszolgabiró semmiféle határozatot nem hozott a gyöngyösi járásra nézve, de azért onnan is, Gyöngyöspuszta községből Farkasházyt csendőrökkel vezettették ki. A kitiltás ellen Farkasházy újból a belügyministerhez fordult, aki június 4-én sürgönyileg értesítette a hatvani főszolgabírót és Bobory főispánt, hogy a kitiltó határozatot megsemmisíti. A sürgöny a választás előtt való napon d. u. fél négy órakor érkezett Hatvanba. Farkasházy ekkor, miután már tudta, hogy a kitiltó végzés hatálytalaníttatott, elindult a kerületbe, de Szurdokpüspöki községben nyolc csendőr szuronyt szegezve megállította autóját, letartóztatták, bevitték a községházára és ott fogva tartották. Farkasházy közölte, hogy a belügyminister megsemmisítette a kitiltó határozatot. Erre a csendőrök telefonáltak Kékessy főszolgabírónak, aki kijelentette, hogy a főispán nem veszi tudomásul a feje felett hozott belügyministeri határozatot... (Mozgás.) Propper Sándor : Vagy van jogrend, vagy nincs ! Horváth Zoltán : .. és elrendelte, hogy Farkasházyt csendőrök vigyék ki a kerületből. A csendőrök Farkasházyt ismét felültették az autóra és őrizet alatt kikísérték, úgyhogy Farkasházy többet nem is mehetett a kerületébe. Fehér György apci órásmester ellen kilakoltátási eljárást indított Kékessy főszolgabiró azzal az ürüggyel, hogy kommunista, gyanús. Csendőrök jelentek meg a házánál, összes bútorait felrakták egy szekérre, kivitték Apc községből a jólkereső becsületes iparost és így megfosztották kenyérkeresetétől, de előbb megfizettették vele 650 K adóhátralékát. Fehért a harctéren összelőtték, lábára megrokkant, mint hadirokkantat képezték ki órássá, soha, sem a forradalom, sem a kommunizmus után kommunizmus gyanúja alatt nem állott, ellene semmiféle eljárást soha nem indítottak, most pedig földönfutó. Bátor vagyok itt még a levelet is felmutatni, amelyben elmondja, hogy ezen brutális főszolgabírói intézkedés folytán tulajonképen mindene háromfelé van most. Az órásműhelyét, amelyben idegen munkaadók órája van, ott tartották régi községében, bútorát kivitték a község határába, őt magát pedig eltoloncolták illetőségi községébe. Ha ez nem atrocitás, ha ez nem alkalmas arra, hogy az egyszerű polgárok lelkében a hatóság és a hatósági közegek iránti tiszteletet megingassa, akkor nincs atrocitás a világon. T. Nemzetgyűlés ! Itt Tan Túra példája. (Mozgás a jobboldalon.) Tarán a kormánynak jelöltje Kálmán István volt, a függetlenségi és 48-as párt jelöltje pedig Ballá Aladár. (Zaj a jobboldalon és a középen.) Gömbös Gyula : Ezt is védi ? Horváth Zoltán: Azt hiszem, hogy Gömbös Gyula t. képviselőtársam szintén hajlandó lesz