Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-20

A nemzetgyűlés 20. ülése 1922. évi július hó 13-án, csütörtökön. 13 védeni. (Egy hang a szélsőbaloldalon : Halljuk a turáni átkot!) Túrán a függetlenségi jelölt bárhova, bár­melyik községbe is ment, mindig két szuronyos csendőr kisérte. Szabó Sándor: Nagy figyelem. (Derültség jobhfelol.) Horváth Zoltán: Ha privát helyre vagy egyesületbe ment, mindenhova két szuronyos csendőr követte. Herczeg Béla: Hogy baja ne essék! Horváth Zoltán : Ha azután az egyik köz­ségből, miután ott meglátogatta a bizalmi­embereit, eltávozott, röviddel azután, egy óra múlva, vagy esetleg még ugyanaznap éjjel azon a helyen, ahol megfordult, szintén feltűzött szuronyu csendőrök jelentek meg, bekopogtattak éjjel, megrémítették a lakosokat és azt kérdezték, hogy nincs-e itt Ballá Aladár, pedig nagyon jól tudták, hogy Ballá Aladár hol van, mert hiszen állandóan két szuronyos csendőr követte Ballá Aladárt. Itt ugyanaz történt, ami máshol is, hogy tudniillik a vezetőembereket egyszerűen letar­tóztatták. Először Zsámbokról jött a hir, hogy Ballá Aladárnak minden vezetőemberét letar­tóztatták, igy Sándor István, Hergovics István és Kővágó András bizalmiembereket, Valkón Pető István és Haller Szabó András kisbirto­kosokat, Hévizgyörgyön Sápi Lajos és Weiner Mátyás vezetőembereket, Bagón Döller Géza és Döme Farkas Pál vezetőembereket, Kókán és a többi hat községben nem tartóztatták le a bizalmiakat, hanem a Pestről lejött úgynevezett detektivcsendőrök, — ez valami uj intézmény lehetett a választások alatt (Zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) — detektivcsendőrök kísére­tében keresték fel a vezetőembereket és a bi­zalmiférfiakat, többek között László Ambrus, Dobos István, Tóth István kisbirtokosokat ós egyszerűen megtiltották nekik, hogy a lábukat kitegyék az utcára. (Zaj balfelöl.) A választás reggelén ezek a detektivcsopor­tok avval kezdték meg működésüket, hogy az első vasutast* aki Baliára akart szavazni, valami Tóth Andrást, egy detektív letartóztatta és csak a választás utáni napon engedte a választási, elnök a börtönből szabadulni. A végén Túrán oda fejlődött a helyzet, hogy már nem Ballá Aladár és Kálmán István között kellett válasz­taniuk a választóknak, hanem a jóérzésű ellen­zéki választóközönségnek választania kellett a börtön és Kálmán István között. (Zaj.) így képzelhető el, hogy Ballá Aladár, aki az első alapválasztásnál jóval több szavazatot ka­pott, mint a kormánynak jelöltje, a pótválasz­tásnál 122 szavazattal kisebbségben maradt. (Egy hang a jobbóldalon : Most jön Karcag ! Zaj és derültség balfelöl.) Bátérek most Kar­cagra, t. Nemzetgyűlés. (Halljuk ! Halljuk ! bal­felöl. Egy hang a jobboldalon : Csak minél terjedelmesebben ! Propper Sándor: Halljuk Lloyd Georget! Gömbös Gyula: Imre, ülj az első sorba! (Derültség.) Csontos Imre : Odamegyek már közelebb, mert innen nem értem meg, hogy mit mond. Létay Ernő: Legjobb lesz, ha meghúzódik a Gömbös árnyékában. (Elénk derültség.) Fábián Béla : Üljön btle a ministeri székbe. Propper Sándor: Üljön a bársonyszékbe, odavaló ! (Derültség.) Horváth Zoltán : Az egész megye tisztviselői apparátusa már hetekkel a választást megelőzőleg ráfeküdt a kerületre Csontos Imre érdekében. Csontos Imre : Látja, milyen kedves ember vagyok én Qtt. (Élénk derültség.) Horváth Zoltán: A főispán Karczag és két kerületbeli község látogatásának ürügye alatt ott helyben megkezdte a korteskedést, kiszállt oda és instruálta a tiszviselőket. Alexander Imre megyei alispán, dr. Krenner Géza . . . Csontos Imre : Ez nem is hozzám tartozott. (Derültség jobbfelöl.) Horváth Zoltán : ... méltóztassék csak a mondat végét bevárni. Alexander Imre megyei alispán, dr. Krenner Géza Ábrahám-párti kar­cagi ügyvéd előtt kijelentette, hogy : ha az Úristen leszáll és Karcagon rojtos gatyában táncot jár, még akkor is Csontos Imrének kell képviselőnek lenni. (Elénk derültség.) Csontos Imre : Látja, ilyen a becsületes parasztember. (Derültség.) Kuna P. András : Én is ott voltam ! Horváth Zoltán: A főispán utasította a tisztviselőket, igy elsősorban dr. Varga Mátyás karcagi helyettes polgármestert, aki szorgalma­san eleget is tett a kapott instrukciónak. A választást már hetekkel megelőzőleg nyakába vette a várost és a kerületet s ott mindenkit, akinek csak valami összeköttetése volt a város­sal és a közigazgatással, különböző fenyegeté­sekkel és ígérgetésekkel a hivatalos jelöltre való szavazásra kényszeritett. Herczeg Béla : Nem ismeri a kun embert ! Kuna P. András : Maguk mentek azok, nem kellett őket kény szeri ten i. (Zaj.) Horváth Zoltán: Hivatalába rendelte az összes italmérő- és trafikjogositottakat és a jogosítványuk elvonásával fenyegette meg őket. (Zaj.) Nagy Imre szobafestő hétgyermekes családapától megvonta a hatósági lisztet, Ugyan­ezt tette Kovács Lajosnéval, aki Ábrahám Dezsőre akart szavazni. Csontos Imre : Ez nem igaz ! Én kerítettem nekik lisztet ! 90 mázsát kértem a részükre a közélelmezési minister úrtól, mihelyt megválasz­tottak. (Folytonos zaj. Felkiáltások balfelöl : A választás után ! Fizetett a szavazatért !) Elnök : Csontos képviselő urat kérem, mél­tóztassék csendben maradni. Kuna P. András: Azelőtt is megtette! Horváth Zoltán: Ozinege Mihály fuvarosnak megtagadta a lójárlat kiadását, mert Ábrahámra

Next

/
Thumbnails
Contents