Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-24

A nemzetgyűlés 24. ütése 1922 viselőkkel érzek azon elkeseredésükben, melyet csak ugy, mint a katonatiszteknek, nekik is érezniök kell, a szerencsétlenre fordult helyzetünkben rájuk nehezedő változások miatt. Mindamellett lehetetlen állapotnak tartom azt, hogy egy crszág költségelőirányzatában a köztisztviselők fizetése és ellátása a kiadások 60 százalékát tegye. Lehetetlen dolog ez, és bár fájó szivvel, de következetességgel, — és nem tudom, eléggé hangoztatni — kimé letesse ggel, de bele kell nyúlnunk ebbe a kérdésbe, a létszámapasztás kérdésébe és azt konzekvensen keresztül is kell vinnünk. Természetesen jobb és könnyebb lett volna a helyzet, ha. előre gondoskodtunk volna ezen tisztviselők sorsáról arra a pillanatra, amikor állásukat elveszítik, de hiszen ez ugy, mint sok más kérdés megoldása, szerencsétlen helyzetünkben lehetetlen volt. Ezért kell nekünk ebben a kérdésben elsősorban a, hazafias társadalomra számítanunk és meg vagyok róla győződve, hogy az nem is fog bennünket cserben hagyni. Az ellátásra vonatkozólag egy olyan tervezet merült fel, mely a természetbeni ellátás helyett a pénzbeli megváltást javasolja a tisztviselők részére. Koncedálom, hegy ez könnyebb módja volna a kérdés megoldásának, sokkal biztosabb számokkal is tudnánk számítani, én mindamellett a jelenlegi helyzet fentartása mellett vagyok humánus és szociális szempontból. Csupán a beszerzéseknél ajánlanám a legnagyobb figyelmet a cereáliák szétosztásánál pedig a legnagyobb gondosságot. Propper Sándor : A munkásokat már kirúgták az ellátatlanok sorából. Heinrich Ferenc : Bátorkodom, ezen kérdés megemlitésénél a nyugalmazott katonatisztek sorsát is a nemzetgyűlés figyelmébe ajánlani olyképen, hogy ők is a köztisztviselőkkel teljesen egyformán biráltassanak el ebben a kérdésben. Az indemnitási javaslat 8. §-ának tárgyalásakor talán még lesz alkalmam erre bővebben kitérni és kérésemet részletezni. (Helyeslés.) Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Ha a takarékosságot az egész vonalon az államháztartás szempontjából, mindenütt keresztülvisszük, mi sem természetesebb, mint hogy a takarékosságnak propagandát csinálunk minden egyes állampolgárnál is. Elhangzott itt már ez és állitom én is, hogy lehetetlen jelenség az, amit ma látunk. Annyi könnyelműséget, annyi jó életet, fényes ruhát, szép cipőt, mulatozást a legjobb békeévekben sem láttunk, mint ma. (ügy van ! Ugy van !) Itt azonban nemcsak szülővárosom reputációja érdekében, hanem az igazság szempontjából is ki kell térnem egy megjegyzésre, amely múltkor erről az oldalról hangzott el, t. i. arra, mintha ez kizárólag csak fővárosi j elenség volna ; mert ez nemcsak fővárosi jelenség, hanem a vidéken is igy van. (Igaz !) Es méltóztassanak elhinni, hogy a vidékről felrándult polgártársaink igen szivesen támogatják a mulatóhelyeken és másutt mindenütt a fővárosnak ezt a rossz szokását. (Igaz !) '. évi jidius hó 18-án, kedden. 143 Azzal vigasztalnak, hogy ezek általánosan ismert jelenségek és a világon mindenütt észlelhetők voltak, ahol nagy nemzeti katasztrófák következtek be. Olvastam én erről, tudom ezt is, de nem olvastam és nem tanultam soha olyan katasztrófáról, ,mint amilyen ezt a nemzetet érte. Ennek a nemzetnek, ennek az országnak kétharmad részét elvették és ezt az egész földet pirosra lehetne festeni azoknak a hőseinknek vérével, akik az ország megvédéseért életüket adták. (Ugy van! Ugy vanf) Ennél nagyobb katasztrófát nem ismerek és épen azért mondom, hogy minálunk vigasságnak, könnyüvérüségnek helye abszolúte nincs. Egy országban, ahol tudományos intézetek, kulturális berendezkedések a veszedelem szélére sodortattak anyagi gyengeségünknél fogva, ahol tüdőbajosokat, elmebetegeket nem tudunk elhelyezni és gyógyítani, ahol minden pillanatban ujabb nyomorakcióra van szükség, és ahol még a háború é ldozatai iránti becsületbeli kötelességeinknek sem tudtuk teljesíteni, ott ... Rupert Rezső: Néhány százmilliót el kell költeni választásra ! Heinrich Ferenc : . . . helyénvaló a kifordított és megfejelt cipő és nagyon ajánlatos a jó, becsületes krumplit fogyasztani mindenféle drága inyencfálatok helyeit. (Helyeslés.) Állítsuk feleslegeinket ezen célok szolgálatába és adókirovásainkat fizessük be becsületesen az állampénztárba és menjen át a társadalom mentalitásába, hogy dehonesztáló dolog az adóeltitkolás, és hogy természetes dolog a filantrópia és nem megvetendő dolog a tisztességes kenyérkereset. (Igaz! Ugy van! Taps a jobboldalon.) Másik fontos oldala a budget rendbehozásának a bevételek fokozása. Tudjuk mindnyájan, hogy a mi szerencsétlen pénzügyi helyzetünkben szükség lesz még egy erőfeszítésre, szükség lesz még nagy áldozatokra, amiket meg kell még hoznunk. Meg is fogjuk még ezeket hozni. Én csak arra kérem a pénzügyi kormányzatot, hogy ennél ajz akciójánál legyen figyelemmel a már meghozott áldozatokra, és ha el is menne a teherviselés legszélsőbb határáig, ne kövesse el azt a hibát, hogy azon csak egy lépéssel is túlmenjen-és ne üsse ki kezünkből a munka eszközét s ne tegyen minket produkcióképtelenné. Fontos továbbá, hogy minden adóztatás az egyforma teherviselés elvén épüljön fel (Ugy van !) igazságos, progresszív módon és centrális terv szerint, amely elejétől fogva elhárítja azt a veszélyt, hogy mint incidentaliter és nem ebbe az egységes tervbe eleve beállított adórendszer szétforgácsolódjék és adminisztrációja feleméssze az adóhozamot. Rupert Rezső : Az adójövedelem ötödrésze adminisztrációra megy ! (Mozgás.) Heinrich Ferenc: Nagy Emil t. képviselőtársamnak egyik megjegyzésére szeretnék pár szóval reflektálni, és itt bátorkodom megjegyezni, hogy a pénzügyminister urnák az inflációra vonatkozó