Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-23

A nemzetgyűlés 23. ülése 1922. évi július hó 17-én, hétfon, 129 kedési, akár a gyülekezési szabadság minden­kinek kijár, nemcsak a szociáldemokratáknak, hanem keresztényszocialistáknak, vagy más néze­tén lévő polgároknak ép ugy, mint önöknek, akkor találkozni fogunk. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) De ha az urak egyoldalú jogrendet akarnak, ha azt akarják, hogy csak a szociáldemokrata párt tagjai részére legyen szabad mindaz, amit óhajtanak és amit jogrend alatt értenek, . . . (Zaj és éllenmondásoh a szélsöbaloldalon.) Klárik Ferenc: Fordítva áll a dolog! Szabó József : ... akkor szemközt fogunk állani és egymással küzdeni fogunk, mert az ilyen jogrend ellen a keresztényszocialisták til­takoznak. (Helyeslés a középen) Igen t. Nemzetgyűlés ! Engedje meg az igen t. szociáldemokrata párt, hogy itt ismét egy kérdést állitsak fel. Vájjon megtagadják-e az urak azt a sokszor hirdetett jelszót, amelyet kivétel nélkül valamennyien hirdettek, gyűlése­ken, szónoklatokban és újságcikkekben, azt, hogy a szociáldemokrata párt »világot megváltó for­radalmi szociáldemokrata párt«. Azt hiszem, hogy ezt nem tagadják meg. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Nem !) Peyer Károly : Eszünkben sincs ! Szabó József: Ezzel tehát az igen t. kép­viselő urak elismerik azt, hogy nem a fokozatos fejlődés hivei, hanem forradalmi alapon állanak. Peyer Károly: De rosszul magyarázza! Bárczy István : A kurzus is azon áll ! Szabó József: Az urak tehát forradalmi alapon állanak. Minthogy kijelentették ismétel­ten és mindenütt azt hirdették, hogy a szociál­demokrata párt a világot megváltó forradalmi szociáldemokráciának a hive, (Zaj.) jogosult az a kérdésem, hogyan egyezteti össze a szociál­demokrata párt a forradalmat a jogrenddel ? Jogrendben forradalom, vagy forradalomban jog­rend nem fér össze. (Helyeslés a jobboldalon. Zaj és éllenmondásoh a szélsöbaloldalon.) Peyer Károly: Nagyon összefér! (Zaj és felkiáltások a jobboldalon : Az ö észjárásuk f ) Szabó József: Ahol forradalom van, ott nincs jogrend, ahol pedig jogrend van, ott nem lehet soha forradalom. (Nagy zaj a szélsöbal­oldalon.) Peyer Károly: Ha nem érti, hiába magya­rázzák ! Esztergályos János : Lépjen be egy szak­szervezetbe majd megtanulja hamarosan! (Nagy zaj.) Szabó József: Nem tudom, hogy ki volt régebben szociáldemokra szakszervezet tagja, én-e vagy az igen t. képviselő ur. (Nagy zaj.) En ezt az iskolát hamarabb végigjártam, mint a képviselő ur (Zaj és felkiáltások a szélsöbal­oldalon: Bosszul!) és hamarabb rájöttem és meggyőződtem ezekről a tévedésekről, mint a képviselő ur. Klárik Ferenc; Rosszul tetszett kijárni! Sütő József: És a demagógiát követi! NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1922—1926 — II. KÖTET. Szabó József : A demagógiát nem tanultam meg és azt átengedem a szociáldemokrata párt­nak. (Nagy zaj.) Dobóczky Dezső: Azt maguk járják. Peyer Károly : Láttuk Salgótarjánban ! Szabó József: Mi volt Salgótarjánban? Egyszer voltam ott életemben. (Zaj.) Peyer Károly: Épen elég volt! (Derültség a szélsöbaloldalon.) Szabó József : Nagyon kíváncsian várom, hogy az igen t. képviselő urak az én salgótar­jáni szereplésemről mit fognak elmondani. Ez nagyon érdekel engem, mert nem tudok róla, hogy az ellen bárkinek kifogása lett volna. Peyer Károly : A demagógiáról volt szó ! Szabó József: Szíveskedjék elmondani. Mit szól tehát a szociáldemokrata párt a harmadik kérdéshez, a jogrend és a forradalmi álláspont kérdéséhez ? Tisztázni kell ezt a kérdést is be­csületesen. Letér-e a szociáldemokrata párt a forradalmi alapról és a fokozatos fejlődés alap­jára áll-e, vagy pedig, ugy mint a múltban, forradalmositani akarja-e a lelkeket és forra­dalmi utón akarja-e törekvéseit megvalósítani? (Zaj a szélsöbaloldalon.) Tessék elmondani, tes­sék szint vallani, nagyon örülni fogok, ha ezek­ben a kérdésekben találkozunk. Várnai Dániel: Akármelyik szervezett fa­munkás ki fogja önt oktatni! (Zaj.) Szabó József: Szeretném, ha az urak is bírnának annyi képességgel, mint a szakszerve­zetek bármelyik tagja és ezt a kioktatást itt elvégeznék. (Zaj. Elnök csenget.) Várnai Dániel : Az ábécén régen túl kell lennie annak, aki ide áll bírálni a szociáldemo­kráciát. (Zaj.) Szabó József : T. Nemzetgyűlés ! Peidl kép­viselő ur kijelentette, hogy ő a parlamentariz­musnak hive. A deklarációban kijelentette, hogy elismerik a többségi elvet és ennek alávetik ma­gukat. Nem telt el kétszer 24 óra sem, Peyer képviselő ur felállott és bejelentette a Háznak, hogy : ha itt azzal a fogadtatással fogunk talál­kozni, — szó szerint nem tudom idézni az igen t. képviselő ur felszólalását, . . . Peyer Károly: Pedig jó lesz szó szerint. Szabó József: ... de a konzekvenciától a lényegében nem fogok eltérni, — akkor nekünk nem érdekünk itt lenni, kivonulunk innen, lemon­dunk a mandátumunkról és átadjuk másoknak a helyünket. Én nem tudom, hogy ez alatt mi lappang, hogy mit ért ez alatt a képviselő ur. Talán azt, hogy a többségi párt nem fog tap­solni a felszólalásuknak? (Zaj és félkiáltások a szélsöbaloldalon : Dehogy ! Nem reflektálunk rá !) Ez nem baj. Nekem sem tapsol a többségi párt. A többségi elv alapján kell tehát az ellenzék­nek, a kisebbségnek itt dolgoznia és igyekeznie kell a kormányt reábirni arra, hogy törekvéseit magáévá tegye. Ha ez nem sikerül, arról a kisebb­ség sohasem tehet. Miért kell tehát bejelenteni azt, hogy : akkor 17

Next

/
Thumbnails
Contents