Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-7

A nemzetgyűlés 7, ülése 1922, kapitányságra.« Alig ebédeltem meg, ismét az asztalhoz jött az államrendőrségi detektiv és felszólított, kövessem a rendőrségre. Ismételten közöltem vele, hogy ennek nem teszek eleget, de el fogok menni a főispán úrhoz és felvilágosítást kérek tőle. Ezen közlés után kocsit hozattam és pártelnökünk kíséretében a főjegyző ur lakásához hajtattam, mert ugy értesültem, hogy a főispán ur ott tartózkodik. Ott megtudtam, hogy a főispán ur nincs ott, de megadták tartózkodási helyét, ahova kocsin menni akartam. Útközben kocsim elé állt egy rendőrsegédfogalmazó két közrendőrrel, kocsimat megállították és igazolásra szólítottak fel. Ennek megtörténte után felszólítottak, hogy kövessem őket a rendőrségre. Közöltem a rendőrtisztviselővel, hogy a főispánhoz szándékozom menni, felkértem őt, üljön a kocsimba és jöjjön velem együtt a főispán úrhoz, onnan azután eljövök a rendőrkapitányságra. Ezt megtagadta és felsőbb parancsra való hivatkozással felszólított, kövessem a rendőrségre, mert különben kénytelen erőszakot alkalmazni. Ezen felszólításnak kénytelen voltam eleget tenni, mi különben közvetlen a rendőrség épülete előtt játszódott le. Pártelnökünk kíséretében bementem a rendőrségre, ahol egy szobában helyeztek el. Pártelnökünket a szobából tiltakozásom dacára eltávolították, sőt még azt sem engedték meg, hogy a folyosón rám várakozzék. Kértem a rendőrtisztviselőt, engedje meg, hogy a főispán urnák telefonáljak ; ezt a kérelmet egy óra múlva megismételtem ; mindkét esetben megtagadta. Az ajtó előtt állandóan egy rendőrtisztviselő vagy egy közrendőr teljesített szolgálatot, úgyhogy a letartóztatásnak a kellékei ezáltal megállapíthatók. Délután öt órakor anélkül, hogy bárki is kihallgatott volna vagy velem jegyzőkönyvet vettek volna fel, a mellékelt végzést kézbesítették, melynek alapján Orosháza területéről öt évre kitiltattam. A végzés kézbesítése után a rendőrkapitányság épületéből eltávoztam, a pályaudvarra mentem és elutaztam. A rendőrkapitányságon délután két órától öt óráig fogva tartottak, szabad mozgásomban korlátoztak, a végzést minden kihallgatás nélkül hozták meg, amely esetekben mentelmijogom megsértését látom. Tisztelettel kérem Méltóságos Elnök urat, szíveskedjék ezen bejelentésemet a mentelmi bizottsághoz áttenni.« Elnök '. A bejelentés a házszabályok 188. §-ának rendelkezései értelmében kiadatik a mentelmi-bizottságnak. A házszabályok 203. §-a értelmében indítványt teszek a napirend tárgyalására szánt időre, valamint az interpellációk előterjesztésére vonatkozólag. Javasolom, hogy üléseinket hétköznaponként délelőtti kezdettel olyan módon tartsuk, hogy a Ház naponta négy órát tanácskozzék, az interpellációk előterjesztésére vonatkozólag pedig azt javasolom, hogy azok a házszabályok 197. §-ában megállapított napokon, vagyis szerdán és évi június hó 27-én, hedden. 87 szombaton, a napirend letárgyalása után, illetőleg a tanácskozásra szánt idő utolsó félórájában eszközöltessenek, amennyiben a Ház esetről-esetre másként nem intézkednék. Méltóztatnak ezen indítványomat elfogadni ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Kérem az összeférhetlenségi állandó bizottság azon tagjait, akik még esküt nem tettek, hogy az eskü letétele céljából a Ház asztala előtt megj elenni szíveskedj ének. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az eskümintát felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa az eskümintát ; Szijj Bálint leteszi az esküt). Elnök: Az eskü letétetett. Napirend szerint következik a gazdasági bizottság jelentésének tárgyalása a nemzetgyűlés tagjainak és választott tisztviselőinek illetményei tárgyában. Az előadó urat illeti a szó. Usetty Ferenc előadó : T. Nemzetgyűlés ! A múlt nemzetgyűlés gazdasági bizottsága folyó évi február hó 7-én tartott üléséből kifolyólag azt a javaslatot terjesztette a nemzetgyűlés elé, hogy az uj választás alapján összeülő nemzetgyűlés tagjai illetményeinek meghatározását ezen uj nemzetgyűlés számára tartsa fenn és egyben utasította a múlt nemzetgyűlés gazdasági bizottsága a jelenlegi gazdasági bizottságot arra, hogy bocsássa rendelkezésre az uj nemzetgyűlésnek a Magyarországot környező és esetleg egyéb államok képviselői illetményeire vonatkozó adatokat, amelyek a hazai viszonyokkal egybevetve, irányadóul szolgálhatnak ezen illetmények megállapítása tekintetében. Ugyanezen javaslatban a múlt nemzetgyűlés gazdasági bizottsága, tekintetbe véve s mérlegelve az ország súlyos anyagi helyzetét, azt a propcziciót tette, hogy az akkori viszonyoknak megfelelően 60.000 korona tiszteletdíjat és 20.000 korona lakásbért állapittassék meg. Időközben, mint méltóztatnak tudni, a lefolyt hónapok alatt, olyan abnormis mértékben növekedett a drágaság, hogy ez az akkori teljesen elegendő összeg kevésnek bizonyult. Itt bátor vagyok felhívni az igen t. Nemzetgyűlés figyelmét arra, hogy ne méltóztassanak a sajtóban megjelent és bizonyos előszeretettel kolportált híreknek •— magyarán mondva — felülni ; itt nem fizetésemelésről van szó, hanem azt a régi uzust akarja a gazdasági bizottság ismét meghonosítani, amely a múltban is a képviselők illetményeit a VII. és később a VI. fizetési osztályban lévő állami tisztviselők illetményeivel akarta összhangzásba hozni. Ezért az illetmények mérvére vonatkozólag a bizottság nyugodt lelkiismerettel nem nóvumot, nem uj dolgot akar proponálni, hanem a régi uzus alapján olyan illetményeket akar biztosítani, amelyek a jelen nehéz gazdasági viszonyok közt is elegendők mindazoknak a képviselőknek, akiknek bölcsője nem a Wertheimszekrény mellett ringott és akiknek nincsenek meg az anyagi eszközeik, hogy azokból ennek a hivatásnak megfelelhessenek. Azért a gazdasági