Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-5

60 A nemzetgyűlés 5. ülése 1922, több kérdéséiol van szó, melynek tárgyalása alatt itt kellene hogy üljön az egész nemzetgyűlés, mert a magyar nép legtöbbet szenvedő rétegéről, a földmunkásságról van szó. A földmivelésügyi minister ur azt mondta nekem, hogy adjak neki egy ideát, hogy hogyan lehetne az ilyen földmunkásságot kenyérhez juttatni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Aratáshoz ! Dénes István ; Megmondom : ugy, ha az 1921 :XXIX. te.-et, mely a kis haszonbérletek sürgős megalapítására vonatkozik, s melynek égetően sürgős voltát a törvény megalkotásakor önök hangoztatták, nem csak hat hónapra kontemplálták volna, mely idő alatt úgyszólván senkisem kapott az országban kis haszonbérletet. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Az nem áll ! Dénes István : Erre a kérdésre még rá fogok térni, de már most leszegezem azt a tényt, hogy az országban óriási területek vannak, ahol a földmunkásság még azt sem tudja, hogy mi az a kis haszonbérlet. Nagyon helyesen kontemplálták annak idején a törvényhozók a kis haszonbérleteket akként, hogy a nagybirtokokból kiszedtek egyes területeket és a földmunkásságnak adták, hogy kenyérhez juthassanak, de az lett volna a helyes, ha a kishaszonbérletek sürgős megalakítására vonatkozó törvénycikket nem helyezték volna hat hónap múlva hatályon kivül és ha végrehajtották volna a földreformról szóló törvény 50. §-ának 3. bekezdését és ennek módosítását, mely kimondja, hogy minden korlátolt és korlátlan forgalmú nagybirtokból kis haszonbérletek alakíttassanak. Ebben az esetben országszerte hozzájuthattak volna a földmunkások két-három-négy holdnyi kis haszonbérletükhöz s ma lenne munkájuk, övék lenne a termés eredménye és nem maradnának kenyér nélkül. Amikor a földmivelésügyi minister ur ideát kért tőlem arra nézve, hogy hogyan lehetne munkához és kenyérhez juttatni a földmunkásságot, hogy a kormány is megszabaduljon ettől az óriási tehertől, ismételten vagyok bátor rámutatni arra, és külön felkérni rá a földmivelésügyi minister ur szives jóindulatát, melyről különben teljesen meg vagyok győződve, hogy hasson oda, hogy az országos földbirtokrendező bíróság kiküldött birái haladéktalanul foganatosítsák a kis haszonbérletekre vonatkozó rendelkezéseket, hogy még az ősz előtt, mielőtt tehát a nagybirtokosok még learatnák a termést, a termés a földmunkások birtokába kerüljön. Elnök: Kérdem at.Nemzetgyűlést,elfogadja-e a földmivelésügyi minister urnák Dénes István képviselő ur interpellációjára adott válaszát, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik) Ellenpróbát kérek. Kérem azon képviselő urakat, akik nem veszik tudomásul a választ, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik) Kiévi június hó 2é-én, szombaton, sebbség. A Ház a földmivelésügyi minister ur válaszát tudomásul veszi. Ki a következő interpelláló ? Héjj Imre jegyző: Dénes István! Dénes István: T. Nemzetgyűlés! Második interpellációm tárgya a földreformra vonatkozik. A földreform kérdése oly nagyszabású, hogy az tulajdonképen nem interpellációs anyag. A földreform végrehajtása körül azonban olyan visszásságok történnek, amelyek reparációra szorulnak, annál is inkább, mert ezek most kö vettetnek el. Mindenekelőtt azt a tényt kivánom leszögezni, hogy jóllehet az 1920: XXXVI. tcikk a földreform-törvény, 1920-ban lépett életbe, mégis csak 1921 júniusában kezdték meg annak végrehajtását. 1921 júniusától 1922 júniusáig ismét egy esztendő telt el, de igen sok községben a földreform végrehajtása még ma sem indult meg. Midőn ezt a tényt leszögezni bátorkodom és az igen tisztelt minister ur figyelmébe ajánlom, rátérek arra, hogy akadnak az országos földbirtokrendező-biróság által kiküldött birák közül egyesek, akik a földbirtokreformmal szemben közönyösséget tanúsítanak, akik azt vallják, hogy a földreformra az országnak nincs szüksége és ezért nem sürgős annak végrehajtása. így megtörtént az, hogy midőn a földigénylők az országos földbirtokrendezőbiróság végzésével kezükben elmentek a tavalyi ősz folyamán a kiküldött bíróhoz, azt mondta nekik az illető járásbiró, hogy majd tavasszal. Amikor pedig tavasszal mentek el hozzá, azt mondta az illető járásbiró, hogy majd ősszel, mert most már be vannak vetve a nagybirtokok, tehát nem lehet megindítani a földreformeljárást. Tisztelet akivételeknek, nem akarok általánosítani, ezek csak egyes esetekre vonatkoznak, de miután óriási területeket érintenek és érintik a földmunkásság jelentékeny részét, ezért bátorkodom erre a földmivelésügyi minister ur figyelmét felhívni. A földreformnál az a legsúlyosabb dolog, hogy a földreform-törvény alapján tulajdonképen nem is indították meg és nem is folytatják az eljárást az országban. Ez kissé anomáliának látszik ugyan, mert az újságok állandóan közlik, hogy itt és amott az ország különböző részeiben folyik a megváltási eljárás. Az tény, hogy folyik a megváltási eljárás, de nem a földreformtörvényben megállapított területekre vonatkozóan, nem a földreformtörvényben lefektetett módozatok és feltótelek szerint; már pedig a földreformeljárást a földreformtörvény alapján kellene lefolytatni, a földreformtörvényben lefektetett területekre vonatkozóan kell azt végrehajtani. A földreform-eljárás ezzel szemben országszerte az u. n. vagyon váltsági földekre vonatkozólag folyik. Már pedig óriási tévedésben vannak azok, akik azt hiszik, hogy a földreform-eljárást csak a vagyonváltságföldekre lehet és kell korlátozni és szorítani, még pedig azért, mert a földvagyonváltság törvényének, az 1921 : XLV. tc.-nek