Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-19

A nemzetgyűlés 19. ülése 1922. évi július hó 12-én, szerdán. -187 (Igen !) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. Következnek az interpellációk. Soron van? Bodó János jegyző : Csik József ! (Az elnöki székel Huszár Károly foglalja el.) Csik József *. T. Nemzetgyűlés ! Mivel a mai napra tiz interpelláció van bejegyezve, én lehető­leg rövidre szabom interpellációmat. Felszólalá­som tárgya az arató- és cséplőrész nélkül maradt, továbbá az ellátásra bebizonyithatólag rászoruló földmunkásoknak a hatósági liszttel ellátandók kataszterébe való felvétele. Azt hiszem, hogy amikor ezt a témát interpelláció alakjában a nemzetgyűlés szine elé hozom, hálás szerepre vállalkozom. Ugy a jobb-, mint a baloldalon elhangzott közbeszólásokból azt tapasztaltam, hogy a földmunkásokkal szemben a legnagyobb jóakarattal viseltetnek. (Ugy van! Ugy van!) Peidl Gyula : Minden munkással szemben ! Csík József : Meg vagyok győződve arról, hogy amit interpellációm tartalmaz, annak irányá­ban a legnagyobb jóakaratot fogom tapasztalni a nemzetgyűlés minden oldaláról. Köztudomású tény, hogy a m. kir. kormány a 33.500. számú közélelmezésügyi ministeri rendelettel az 1921/22. gazdasági évre a liszt­ellátást a szabadforgalom alapjára helyezte, tekintettel azonban arra a súlyos helyzetre, amely a világháború és a forradalmak követ­keztében előállott, a kormány a hatósági liszt­ellátás bizonyos mérvétől nem akart elzárkózni és ezért ugy intézkedett, hogy ezt bizonyos formában a jövőben is fenn fogja tartani. Ennek a támogatásnak szempontjából szá­mításba jöttek a köztisztviselők, az ipari mun­kások legtöbb kategóriája, egyedül csak a föld­munkásság nem jött számitásba. Később a köz­élelmezésügyi minister ur belátta, hogy a föld­munkásokat is részesíteni kell bizonyos mérvű hatósági ellátásban és az érdekelt képviseletek sürgetésére a közigazgatási hatósághoz leiratot intézett, amelynek értelmében nem zárkózik el attól, hogy az arató- és cséplőrész nélkül maradt földmunkásokat bizonyos mérvű hatósági liszt­ellátásban részesítse. Kijelentette ebben a leirat­ban, hogy kategorikusan nem óhajtja ezeket hatósági lisztellátásban részesíteni, azonban nem zárkózik el attól, hogy esetenkint elbírálva a kérdést, a földmunkásokat is bizonyos mérvű támogatásban részesítse. Egészen természetes, hogy ez csak ad hoc természetű, bizonyos szem­pontból átmeneti természetű intézkedés volt és a földmunkások ellátásának problémáját nem oldotta meg. Tudjuk azt valamennyien, hogy a közigaz­gatási hatóság a maga hatáskörében nem kö­vetett el mindent, hogy a földmunkásság igé­nyeit kielégítse. (Egy hang a szélsöbaloldalon : Semmit!) Valamennyien tudjuk, hogy a köz­igazgatás tisztviselőinek éberségétől, lelkiismere­tességétől függött az, hogy vájjon egyes vidékek arató- és cséplőrész nélkül maradt munkásai megkapják-e azt a lisztadagot, amelyet a köz­élelmezési minister ur kilátásba helyezett nekik. En azt hiszem, hogy a mai alkalommal felesleges a múltra nézve rekriminációkkal él­nem. (Ugy van! jobb felöl.) Ma az a helyzet, hogy uj gazdasági év előtt állunk ; fontosabb az, hogy arról beszéljünk, vájjon az uj gazdasági évben milyen mérvű lesz a hatósági lisztellátás, mintsem hogy a múltra nézve soroljunk fel pa­naszokat. Épen ez okból kifolyólag néhány gon­dolatot akarok leszegezni, amelyek kell hogy a jövő gazdasági évben érvényesüljenek a hatósági lisztellátást illetőleg. Az első gondolatom az, hogy a hatósági lisztellátásnál soha nem szabad azt nézni, hogy az illető kategória milyen társadalmi osztályhoz tartozik, hanem azt, vájjon megérdemli-e, rá­szorul-e a hatósági lisztellátásra vagy sem. (Helyeslés jobbfelölj Tehát legyen valaki akár köztisztviselő, legyen akár iparos, akár földmunkás, nem azért kell őt hatósági lisztellátásban részesíteni, mert ehhez vagy ahhoz a társadalmi osztályhoz vagy kategóriához tartozik, hanem egyedül annak kell mérvadónak lennie, vájjon az illető rászo­rul-e a hatósági lisztellátásra vagy pedig nem. A magam szempontjából akceptálom a szo­ciáldemokrata párt azon felfogását, amely a ha­tósági lisztellátást és támogatást illetőleg oda­nyilatkozott, hogy bizonyos fixösszegben hafcá­roztassék meg az évi jövedelem minimuma ; — akinek ennél kisebb jövedelme van, az tekintet nélkül társadalmi hovátartozandóságára, ható­sági lisztellátásban részesittessék. (Egy hang középen ; Önhibáján kívül !) Egészen természe­tes. — Ezt a gondolatot mi már tavaly felter­jesztettük a nemzetgyűléshez, tavaly állást fog­laltunk emellett, azonban feliratunkat, memo­randumunkat a múlt nemzetgyűlés tekintetbe nem vette. (Egy hang a szélsöbaloldalon : A kormány !) Mi tehát ismét ragaszkodunk ahhoz, hogy ilyenképen határoztassék meg a hatósági lisztellátás a jövő gazdasági évben. Nem a tár­sadalmi hovátartozandóság, hanem az* határoz­zon, vájjon az illető rászorul-e a hatósági liszt­ellátásra vagy pedig nem. Ami speciel a földmunkásokat illeti, erre nézve az a felfogásom, hogy azok a földmun­kások részesittessenek hatósági lisztellátásban, — tekintve az ország szűkös anyagi helyzetét — akik elsősorban arató- és cséplőrész nélkül ma­radtak, másodsorban akik bebizonyithatólag rá­szorulnak a hatósági lisztellátásra. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Mólyen tisztelt Nemzetgyűlés ! Zeőke Antal és Dénes István képviselőtársaim vázolták azt a nagy munkanélküliséget, amely ma a föld­munkások körében uralkodik. Ennek egészen természetes folyománya, hogy ezeket az embe­reket nem lehet kitenni annak, hogy esetleg a

Next

/
Thumbnails
Contents