Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-18

466 A nemzetgyűlés 18, ütése i922, f. évi július hó il-én, kedden. szabad ezt a veszedelmes következtetést levonni. (Helyeslés a baloldalon.) Ámbár én azt hiszem, bogy a veszély kitörését nem a parlamenti barcok fogják előidézni, hanem a parlamenten kiviili szociális és gazdasági állapotok, mégis azt mondom, bogy ebben a veszélyes helyzetben mindenkinek kötelessége a lehetősé gig elkerülni a harcok kiélezését, nehogy az ürügyet, az utolsó lökést a felfoiduláshoz a parlamenti barcok adják meg. (Helyeslés.) Ezért mi el vagyunk határozva, abban az esetben, ha a kormány ezt lehetővé teszi, a legsimábban kezelni a dolgokat és az erős küzdelmet kerülni. Azonban szükséges, hogy a kormány ezt lehetővé tegye, szükséges, hogy lehetővé tegye, először is azáltal, (Egy hang a jobboldalon : Hogy lemondjon !) ... ezt nem mondom, ahhoz, hogy én támogassak egy kormányt, nem szükséges, hogy a ministerelnök ur lemondjon, csupán azért, merfc őt támogatni hajlandó nem vagyok, iránta politikai bizalommal nem viseltetem, azonban . . . (Felkiáltások a jobboldalon : Éljen Bethlen ! Élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Haller István : Azelőtt erősebben lelkesedtek ! Gr. Andrássy Gyula: . . .azonban most erről nem beszéltem, hanem arról, hogy azt az ellenőrző harcot, amelyet mint ellenzék folytatnunk kell, mérsékelni hajlandók vagyunk, (Egy hang a jobboldalon : Hála Istennek !) Rakovszky István : De szellemes az a Barla ! Mintha nem is lenne Szabó ! Barla-Szabó József: Rövidlátó, rövidhalló, nézze meg, ki beszél, annak tegyen megjegyzést ! Gr. Andrássy Gyula : . . . abban az esetben, ha a kormány bizonyos kérdésekben közelítést tanusit. Ilyen először az„ hogy ne üldözze tovább választóinkat, (ügy van ! a baloldalon.) mert folyton jönnek a jelentések a kerületekből, hogy áthelyezik a vasutasokat, (ügy van! a baloldalon.) áthelyezik a tisztviselőket, a B. listára teszik és büntetik azokat a tisztviselőket . . . Gr. Bethlen István ministerelnök: Mindenki erre fog hivatkozni ! Gr. Andrássy Gyula : . . . akik a kormánypárt ellen foglaltak állást. Ez az egyik. A másik az, hogy legalább az időközi választások alatt biztosítsanak választási szabadságot, hogy ne ugyanolyan eszközökkel küzdjenek, amilyenekkel eddig küzdöttek. Harmadszor meglátjuk nemsokára . . . Szilágyi Lajos : Dorozsmán meglátjuk a sajtófőnök urat ! (Nagy zaj.) Gömbös Gyula : Az ellenzék terrorizál ! Gr. Andrássy Gyula: ...hogy ahol nekünk sikerül bebizonyítani, hogy egy főispán csakugyan túllépve hatáskörét, politikai visszaéléseket követett el, hogy azt a főispánt onnan elmozdítják-e és megbüntetik-e, teljesen elismerve, hogy a kormány nem tartozik minden vádat szentírásnak elfogadni, hanem csak ha maga is meggyőződött arról, hogy itt túlkapás történt. Külön megítélés alá esik a gazdasági kérdés. A gazdasági kérdés olyan életbevágó fontosságú az egész nemzetre nézve, hogy abban én azt mondom, hogy ha Belzebub maga személyében hoz egy olyan tervezetet, amely segit a helyzeten, akkor az egész ellenzéknek tömörülnie kell ezen tervezet mellé (Felkiáltások jobbról: Mi is azt mondjuk!) és azt támogatnia kell. Ebben a kérdésben azonban a mérvadó az, hogy az a gazdasági tervezet igazán egészséges legyen, igazán célhoz vezessen és megfeleljen az ellenzék meggyőződésének is. És itt legyen szabad ebben a kérdésben nem az ellenzék nevében, hanem teljesen egyénileg pár megjegyzést tennem. (Halljuk ! Halljuk !) A hivatalos koncepció engem egyáltalában nem nyugtat meg. Mindig azt halljuk, hogy a gazdasági válságnak oka az, hogy az államháztartás nincs egyensúlyban, hogy deficit van és hogy ennek fedezésére a papírpénz használtatott fel, ami devalválja a papírpénzt, az ellenszer tehát ezen betegség ellen a papírpénz nyomtatásának megszüntetése, a deficit megszüntetése drasztikus adóemelésekkel. így, ahogy van én, ezt a programmot óriási szerencsétlenségnek, nagy veszélynektartom, amely egyáltalában nem válthatja ki a közmegnyugvást, ellenkezőleg okvetlenül és szükségszerül eg felizgatja az egész nemzet kedélyét, mert nem vezethet célhoz, legalább nem elég biztos, hogy célhoz fog ez a programm ekként vezetni. Én azt hiszem, hogy ennek a mai súlyos gazdasági betegségnek oka nem ilyen egyoldalú, hanem mint azt külföldi szakemberek meg is állapították, a betegség oka az, hogy túlságosan megszaporodott a fizetési eszköz arányban a forgalmi árucikkekhez, mert éveken keresztül adósságot csinált az állam improduktív, sőt gazdaságilag pusztító célokra a háborúban. (ügy van! ügy van! a szélsőbaloldalon.) Semmi ellenértéke a kinyomtatott pénznek nem volt, nagyobb forgalom, nagyobb közgazdasági tevékenység nem volt ; a cserét kereső pénz megszaporodott, a kínálata a pénznek megszaporodott, az ellenkinájat, az árucikk pedig megapadt. Egy nagy amerikai tudós, akit Caillaux, a híres írancia pénzügyminist er citál, azt mondja, hogy Európa mai gazdasági bajának egyik legfőbb oka az, hogy Európa termelése körülbelül felére apadt. Hogy ez vájjon precíz-e vagy nem, ellenőrizni nem tudom, mindenesetre azonban a termelés annyira megapadt Caillaux szerint, megapadt a háború és forradalom pusztításai következtében, megapadt azáltal, hogy a munkakedv, munkaképesség és a munkaerő kisebb, mint volt, hogy abban van a legnagyobb bajok oka, hogy kevés munka, kevés produkció, meddő közgazdasági élet mellett megszaporodott papírpénzmennyiség áll. Ezen kell tehát változtatni, azonban nem egyoldalulag csak a papírpénz elnyomása által, hanem azáltal is, hogy az ellenértéket, a produktivitást emeljük. Csak ha egy aktiv közgazdasági programmot állítunk fel, ha emeljük a produktivitását a nemzetnek, csak akkor leszünk képesek megküzdeni a mai gazdasági válságokkal és vészé-