Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.
Ülésnapok - 1922-18
464 A nemzetgyűlés 18. ülése 1922. évi július hó 11-én, kedden. seggel, de azt kell mondanom, hogy az egészmagyar társadalom hibákat követett el ebben a kérdésben, amiket a tett tapasztalatok után ismételni egyenesen öngyilkosság volna. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Ha egy kormány mégis erre határozza el magát, ugy világos, hogy ezt csak azért teszi, mert mesterségesen befolyásolni akarja a szavazókat. A titkosságot politikailag annyival könnyebb lett volna életbeléptetnünk, mert hiszen a nemzetgyűlés nagy többsége a titkosság mellett volt, s a titkosság elvetésével elérte a kormány azt, . . . Barla-Szabó József: ön akadályozta meg, gróf ur. (Zaj a baloldalon.) Gr. Andrássy Gyula :... hogy magának teremtett nehézségeket. (Zaj a jobb- és a baloldalon. Elnök csenget.) Kiss Menyhért : Elárulták a régi kisgazdapárt programmját ! (Nagy zaj és ellenmondások jobbfelől.) Drozdy Győző : A pro gramm nemcsak a lókiszállitásban kulminál ! (Folyton tartó nagy zaj a Ház minden oldalán. Elnök csenget.) Szijj Bálint: Akkcr sem mondott igazat, mikor Csornára nyilt levelet intézett a választóihoz ! Drozdy Győző: Szijj Bálint mcst is hive a titkosságnak ! (Nagy zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak, a Ház minden oldalán. Gr. Andrássy Gyula : A kormány határozott következetességgel hű maradt kitűzött céljához és ragaszkodott a nyilvános szavazáshoz, mint hatalmának biztosítékához. (Igaz! Ugy van! balfelől. Felkiáltások a jobboldalon : Jól tette !) Mindezeket a hibákat, amelyekre mcst rámutattam, el lehetne tűrni szó nélkül ilyen átmeneti, forradalmi időkben, — mert szerintem, még ma is ilyen forradalmi időket élünk — ha azt látnók, hogy ennek a kormánynak nagy külpolitikai vagy közgazdasági eredményei, sikerei vannak. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) De nincsenek ilyenek s e tekintetben bizonyítékokat sem kell ide állítanom, mert ezt, ugy hiszem, mindannyian tudjuk, ebben kivétel nélkül egyetértünk. A különbség csak az, hogy a kormány és pártja azt mondják, hogy sikereket más se érhetett volna el, mert a helyzet külpolitikailag mint közgazdasági tekintetben egyaránt olyan nyomasztó, hogy eredményt, fényesebb sikert elérni semminő kormány, bármily ügyes lenne is az, nem volna képes. Mi pedig elismerjük, hogy ebben némi igazság van, tudjuk, hogy teljes eredményt sem az egyik, sem másik kormány ezen a téren el nem érhetett volna, mi azonban azt hisszük, hogy ha ügyesebb a kormány, ha jobb politikát folytat, ugy mindenesetre mindkét kérdésben sokkal több eredményt érhetett volna el. Ismétlem, hogy a kormány olyan eredményekre nem mutathat rá, amelyek ennek az ellenzéknek kötelességévé tehetnék, hogy a kormány visszaéléseit és hibáit e sikerek fejében eltűrje. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Az elmondottak tehát arra utalnának minket, hogy a harcot már most kötelességszerüleg és teljes erővel, az összes sebezhető helyek felkeresésével és minden kimélet nélkül folytassuk. (Zaj és felkiáltások jobbfelől : Talán ezt kívánja az ország érdeke ? Felkiáltások a baloldalon : Nyugalom ! Ne türelmetlenkedjenek ! Elnök csenget. Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) Ezt kellene tennünk, ha nem volnának más olyan motivumok, amelyek hazafias önmérsékletet, önuralmat, sőt önlegyőzést követelnek tőlünk. (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) Kétségtelen, hogy mi egy vulkánon táncolunk, vagy, mondjuk : egy vulkánon dulakodunk, verekszünk, lövöldözünk egymásra, anélkül, hogy jót állhatnánk érte, hogy az a szikra, amely lövésünkből kipattan, nem fogja-e ezt a vulkánt meginditani, felgyújtani s ennek következtében nem fog-e katasztrófák forrásává válni. Varsányi Gábor : Budaőrs ! (Nagy zaj a balés a szélsőbaloldalon.) Szilágyi Lajos : Orgoványról beszéljen és ne Budaőrsről ! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Vizet az öregnek !) Rakovszky István : Egy dézsa vizet neki ! (Derültség.) Rassay Károly : Ellenállhatatlan lelki kényszer ! (Nagy zaj.) Gr. Andrássy Gyula : Ha Budaőrs miatt katasztrófa következett be, akkor szerintem ez csak azért történt, mert a nemzet és kormánya esküjéhez és alkotmányához hi ven nem állott királya mellé. (Taps a baloldalon.) Rakovszky István : Igaz ! Ugy van ! Gr. Andrássy Gyula : Ennek következtében kimondhatatlan veszedelemnek mentünk neki, borzasztó károkat szenvedtünk és hogy ma a helyzet olyan, amilyen, ez nagyrészt annak eredménye, hogy ez az utolsó alkalom elmulasztatott, amikor Magyarország koronás királya a magyar integritás eszméjét erős kezébe vehette volna. (Igaz! Ugy van ! Taps a baloldalon. Nagy zaj és ellenmondások jobbfelől.) Rakovszky István : Gömbös ur erős kezében van most Magyarország sorsa ! Gömbös Gyula : Jobb kezekben van, mintha a magáéban volna ! Sokkal jobb kezekben ! (Folyton tartó nagy zaj a Ház minden oldalán. Elnök csenget.) Rassay Károly : öndicséret ! Ugron Gábor : Másra kell bizni a megállapítást ! Gömbös Gyula : Majd ott fogunk állni együtt az ítélőszék előtt ! Gr. Andrássy Gyula : A rögtönit élőszék előtt. (Folyton tartó nagy zaj.) Gömbös Gyula : Ott is helyt állok ! Rassay Károly: Az a kérdés, ki van jobban besehreibolva az amnesztiára. (Zaj.) Gömbös Gyula : Én nem fogok senkitől amnesztiát kérni ! Rassay Károly : Dicséri önmagát !
