Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-18

A nemzetgyűlés" 18. ülése 1922. Haller István : Ez igy van ! Luxusárut nem szabad beereszteni! Farkas István : Az életet a közszállitások terén történő visszás dolgok is drágítják. A közszállitásokat ugy kezelik, ahogy ezeket korábban is mindig kezelték, vagyis nem irnak ki rendes pályázatokat. Bizonyos testületek jogot formálnak arra, hogy csak rajtuk keresztül intézzék a közszállitásokat, hogy csak ők intézzék a kies behozatalt. A kurzus feloszlatta annak idején a Haditerményt, de megteremtette helyette a Futurát, mely szerintem még rosszabb, mint a Haditermény volt, és melynek egész eljárási módja csak drágította az életet. A muít esztendőben pl. a Futura vásárolta össze a tőzsdén az állam részére a köztisztviselőknek adandó gabonát és ezzel a vásárlással állandóan emelte a gabona árát, mert 10—20 koronával mindig többet adott mázsájáért. A Baross-szövetség és egyéb szervek ugy intézik a dolgokat, hogy csak az általuk ajánlott emberek kaphatnak közszállitásokat. Ez azt jelenti, hogy a rátermett iparosok, jó cégek ki vannak kapcsolva a közszállitásokból, ez azt jelenti, hogy az ilyen eljárás a panamák egész sorát hozza magával, mert a Baross-szövetség zsidó, nagy és jó cégeknek igenis tud üzleteket szerezni, ámde azért neki bizonyos haszonrészesedés jár. (Mozgás a bal- és a szélsöbaloldalon.) Azt mondják, hogy csak azok az emberek kapnak közszállitásokat, akiket a Baross-szövetség ajánl, akik bizonyos kurzus irányzatot képviselnek, ellenben tudok pl. egy műszergyárat, melyhez jóság szempontjából hasonló nincs, s amely csak akkor kap közszállitást, ha a Barossszövetségnek 5%-ot ad. (Mozgás a bal- és a szélsöbaloldalon. Egy hang jobbfelöl: Ez még bizonyításra szorul.) A közszállitásoknak ez a módja kétségtelenül olyan, melyet fentartani nem szabad és nem lehet, mert hiszen ez először az ipart és a kereskedelmet drágítja meg, ami azután maga után vonja a drágulást más foglalkozási ágakban is. Ez okozza aztán, hogy a dolgok rossz mederbe terelődnek. Kétségtelen, hogy a gyárak, üzemek, nagybirtokok ilyen viszonyok között olyan jövedelemre tettek szert, melyek számottevőek. A nagybirtokokra vonatkozólag nem tudok számokat bemutatni, mert hiszen ilyenek nem állanak rendelkezésemre ; nem tudom bemutatni, hogy ezek milyen jövedelemtöbbletre tettek szert az idők folyamán, ellenben rendelkezésemre áll egy egész csomó iparvállalat, ipari üzem jövedelméről feltüntető jelentés, mert hiszen ezek a vállalatok közzéteszik zárszámadásaikat, mert erre kötelezi őket a törvény, ugy hogy meg lehet állapítani jövedelmüket. Ilyen jelentések alapján vannak összeállítva azok a számok, amelyeket fel fogok olvasni. Azért hozom fel ezeket, mert a drágaság általában mindenkit sújtott, de egyeseknek mégis volt jövedelmük. Először azoknak, akik a drágaévi július hó 11-én, kedden. 44? ságot okozták, vagyis maguknak a termelőknek, azután a gyáraknak nagy üzemeknek, a nagykereskedelemnek. Ezzel szembe fogom aztán állítani a munkásság kereseti viszonyait. A bánya- és kohóiparban 1920/21-ben a nyereség az alaptőkének következő százaléka volt : A borsodi szénbányákban 84% ; az Esztergomszászvári Részvénytársaságnál 104%; az Északmagyarországi Részvénytársaságnál 100% ; a Magyar Altalános Kőszénbányánál 227% ; a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaságnál 122%; az Unió Bánya- és Ipari Részvénytársaságnál 66% ; az Urikán Zsilvölgyi Részvénytársaságnál 222% ; Az élelmezési és élvezeti cikkek iparágainál; az Erzsébetfalvi Kenyérgyár részvénytársaságnál 155% ; a Fehérmegyei Cukorgyár Részvénytársaságnál 28% ; aZimmerféle Szalámigyár Részvénytársaságnál Szeged 56% ; a Fővárosi Sörfőző Részvénytársaságnál 16%; a Gschwindt-gyár Részvénytársaságnál 98% ; A Szent István Tápszermüvek Részvénytársaságnál 19% ; a Vasmegyei Cukorgyár Részvénytársaságnál 19%. Az építőiparban, mely pedig pangott, azon vállalatoknak, melyek közreadták zárszámadásaikat, szintén meglehetős nagy jövedelmük volt az 1920/21. évben. Ezeknél a nyereség az alaptőkének következő százaléka volt. A BudapestSzentlőrinci Téglagyár Részvénytársaságnál 62% ; az Egyesült Tégla- és Cementáru Részvénytársaságnál 28%; a Melocco Cementgyár Részvénytársaságnál 28% ; az Újlaki Téglagyár és Mészégető Részvénytársaságnál 29%. A faiparban: a Budapesti Gőzfürész és Fatermelő Részvénytársaságnál 20% ; Az Első Magyar Parafadugógyár Részvénytársaságnál 50% ; a Dózsa Fürésztelep Részvénytársaságnál 6'5% ; a Thék Bútorgyár Részvénytársaságnál 20% ; a Zenta és Roskányi Iparvasutvállalat Részvénytársaságnál 56%. A vasiparban : a Yasöntő és Gépgyár Részvénytársaságnál 4'3% ; az Egyesült Izzólámpa Részvénytársaságnál 34%; az Első Magyar Gazdasági Gépgyár Részvénytársaságnál 54% ; az Első Magyar Kábelgyár Részvénytársaságnál 87% ; a Kábelsodronygyár Részvénytársaságnál 72% ; a Gép- és Vasutfelszerelésigyár Részvénytársaságnál 24% ; a Langer Gépgyár Részvénytársaságnál 64% ; a Magyar Fém- és Lámpagyár Részvénytársaságnál 110%; a Magyar Acélárugyár Részvénytársaságnál 64% ; a Magyar Fémelosztó Részvénytársaságnál 132%; a Magyar Fiat-művek Részvénytársaságnál 80% ; a Vasöntöde és Gépgyár Részvénytársaságnál 16%; a Soproni Gomb- ós Fémgyár Részvénytársaságnál 50% ; a Vulkán Gépgyár Részvénytársaságnál 110o/°; a "Wörner Gyár Részvénytársaságnál 14%'. A vegyészeti iparban : a Brassói Cellulózé R.-t. 202%, Első Kecskeméti Gyufagyár 57%, Első Pesti Spódium és Enyvgyár 30%, Hungária Műtrágyagyár R.-t. 97%, Magyar Pet-