Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-17

430 A nemzetgyűlés 17. ülése 1922. jám július hó 10-én, hétfőn. legradikálisabb polgári párthoz. Veszedelmes illúziókat táplál a polgári társadalom, ha nem veszi észre, hogy a szociáldemokrata párt min­den izében tagadása a polgári társadalomnak. (Felkiáltások jobb felöl : Ma is az !) Mi nem is kívánjuk elhitetni a polgári társadalommal, hogy mi a polgári társadalom fennállására ve­szélytelen elemek volnánk, hanem ma is valljuk és hirdetjük a kommunista kiáltvány befejező mondatait :« . . . (Zaj a szélsobaloldalon.) Rassay Károly: Ide akarják lökni őket megint? Ez a politikai bölcsesség! (Zaj.) Pikler Emil : Nem hagyjuk magunkat ugratni, akármit olvas fel, becsületes magyar emberek leszünk ! Dénes István: Hagyjuk a multat, ez csak elválaszt bennünket! Esztergályos János: Olvassa el a mozirek­virálásokat ! Elnök: Kérem Esztergályos képviselő urat, tessék türelemmel meghallgatni a szónokot! Viczián István : Kérem, t. képviselő urak, régi közmondás, hogy aki haragszik, annak nincs igaza! (Felkiáltások a szélsobaloldalon: Nem haragszunk! Mulatunk rajta! A szónok tovább ohms) : »A kommunisták nem titkolják nézeteiket és szándékaikat. Nyíltan hirdetik, hogy céljaik csakis minden eddigi társadalmi rend erőszakos felforgatásával érhetők el. Resz­kessenek az uralkodó osztályok egy kommunista forradalomtól! A proletároknak a társadalmi rendben láncaikon kívül nincs mit elveszteniük, nyerhetnek cserébe egy egész világot. Világ proletárjai egyesüljetek!« . . . Peyer Károly: Egészen okos, szép cikk! Viczián István (olvassa) : »A szociáldemo­krata párt sohasem titkolta és ma sem titkolja, hogy igenis, meg akarja dönteni a polgári tár­sadalmat és annak alapját: a magántulajdont. A szocializmus nagy végcéljaiban nincsen különb­ség szociáldemokraták és bolsevikiek között, (Felkiáltások jobbfelöl: Na hát!) Egyformán kívánjuk a kollektiv társadalomnak, a kommu­nizmusnak a megvalósítását. Mindebben nincs különbség szocialisták és bolsevikiek között, ellenben áthidalhatatlan szakadék tátong szo­cialisták és polgárok között. A bolsevikiektől a magyarországi szociáldemokrata pártot nem is a kommunista végcél választja el, hanem a módszer, a taktika és a tempó kérdése. A szo­ciáldemokrata párt tudja, hogy Magyarország izoláltan nem lehet kommunista állam, hanem csak Nyugat-Európa nagy országaival egyidőben, — a bolsevikiek pedig minden külpolitikai körülményre való tekintet nélkül azonnal kíván­ják a proletárdiktatúra megvalósítását. A szo* ciáldemokrata párt számol az adott történelmi helyzettel, számol a reális viszonyokkal és — a kommunista kiáltvány szavaival — arra akarja felhasználni a proletárság politikai uralmát, hogy a burzsoáziát fokról-fokra fossza meg összes tőkéitől, a bolsevikiek pedig eltérve a marxizmustól, egyetlen csapással, tisztán az erő­szak eszközeivei akarják végrehajtani a nagy kisajátít äst.« (Zaj a szélsobaloldalon.) Peyer Károly: Egészen jó lesz ilyen cikke­ket felolvasni ! Viczián István (olvassa) : »Mi nem helye­seljük a magyar bolsevikiek módszereit, és nagy, súlyos bűnnek tartjuk azokat a törekvéseket, amelyekkel meg akarják bontani a magyar munkásmozgalom egységét. De az állásfoglalá­sunk nem jelenti azt, hogy védelmére akarnánk kelni a polgári társadalomnak, hogy megfeled­keznénk a nagy szocialista eszmények megvaló­sításáról, (Zaj a szélsobaloldalon.) hogy egy pillanatra is hűtlenek lennénk az osztályharc kérlelhetetlenségéhez.« (Egy hang a szélsobal­oldalon : Most nagyon megijedtünk !) Miért ha­ragszik a t képviselő ur? Miért fáj ez? (Foly­tonos zaj a szélsobaloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak. Viczián István: Ennél objektivebben elő­adni valamit nem lehet. B. Prónay György : A Népszavából citál, a Népszava irta. (Zaj a szélsobaloldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóz­tassanak csendben lenni, különben kénytelen leszek névszerint megnevezni és rendreutasítani a képviselő urakat. Propper Sándor : Azt olvassa fel, hogy hány mozit kommunizáltak el! Elnök : Propper Sándor képviselő urat rendreutasítom. Viczián István : Megadhaton a választ•: Egy mozit sem kommunizáltak el, csak a lejárt mozi­engedélyeket nem újították meg, mert a mozi­kat, mint jövedelemforrást, hadirokkantaknak és hadiözvegyeknek adták oda. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. Felkiáltások a szélsobaloldalon : Látjuk !) Akinek ez ellen ki­fogása van, az mindennek nevezheti magát, csak nem a munkásosztály és a nép barátjának, (ügy van! jobb felöl) Klárik Ferenc (közbeszól). Elnök: Klárik Ferenc képviselő urat is figyelmeztetem, hogy maradjon csendben. Rendre­utasítom. Viczián István (olvassa): »Nem, mi nem akarjuk konzerválni a polgári társadalmat, és amikor a burzsoázia félelmében dicséretekkel halmoz el bennünket, mi kétszeres éberséggel ós következetességgel elevenítjük fel Bebel szavait: »Mi szociáldemokraták halálos ellenségei va­gyunk a polgári társadalomnak«. (Felkiáltások jobb felöl: Ez igaz!) Propper Sándor: Hol a programm? (Fel­kiáltások jobbfelöl: Ez az!) Viczián István : Hát ha a t. képviselő ur­nák még ez sem elég messzemenő programm, akkor ezidőszerint nem tudok önnek mást az önök programmjukból felmutatni. (Zaj a szélso­baloldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents