Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.
Ülésnapok - 1922-17
A nemzetgyűlés 17. ülése 1922. évi julius hó 10-én, hétfőn, Gaal Gaston, Scitovszky Béla és Huszár Károly elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki bejelentések. — Az 1922/23. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslat. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — A jegyzőkönyv hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gr. Bethlen István, gr. Bánffy Miklós, Rakovszky Iván, Kállay Tibor, Walkó Lajos, Szabó István (nagyatádi), Daruváry Géza, Belitska Sándor, Vass József. (Az ülés kezdődik délelőtt 11 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Csik József jegyző ur, a javaslat mellett felszólalókat jegyzi Bodó János jegyző nr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Hébert Ede jegyző ur. A házszabályok 262. §-a értelmében bemutatom a szombaton, folyó hó 8-án megejtett névsorolvasás alkalmával távol volt képviselők névjegyzékét, valamint azokét a képviselőkét, akik a nemzetgyűlés vagy az elnök engedelmével voltak távol vagy betegek, végül bemutatom, azoknak a képviselőknek névjegyzékét, akik a névsorolvasás után nálam elmaradásukat igazolták. Méltóztatnak kivánni, hogy a névsor felolvastassék ? (Nem!) Nem méltóztatnak kivánni. T. Nemzetgyűlés ! A házszabályok 264. §-a a következőképen rendelkezik (olvassa) : »A 262. §. értelmében elrendelt névsorfelolvasásnál a Házban jelen nem volt képviselőknek ezen naptól kezdve napidíj nem jár, mig jelenlétüket, illetőleg elmaradásuk okát a Ház elnökénél személyesen nem jelentik be.« A Háznak 1922. évi június hó 27-én hozott határozata pedig a következőképen hangzik (olvassa) : »Aki egy évnegyedben háromszori névsorolvasásnál nincs jelen a nemzetgyűlés ülésén, abban az esetben, ha előzetesen a távolmaradásra a nemzetgyűléstől engedélyt nem kapott, arra az évnegyedre eső tiszteletdíját elveszti.« Ennek folytán kijelentem, hogy a házszabályok 264. §-ában előirt rendelkezések alapján és az 1922 június 27-én hozott határozatunk értelmében a szombati ülésről igazolatlanul távol voltak névsorát továbbra is nyilván fogom tartani. (Helyeslés.) Következik az indenanitásról szóló törvényjavaslat (írom. 2, 7.) folytatólagos tárgyalása. Szólásra ki következik ? Hébelt Ede jegyző : Szabó Sándor ! (Nincs itt !) Perlaki György ! Perlaki György : T. Nemzetgyűlés ! Gróf Apponyi Albert igen tisztelt képviselő ur a múltkor mondott beszédében csodálkozását fejzete ki azon, hogy a közvéleményt nem igen foglalkoztatják azok a politikai kérdések, amelyeket ő felemiitett. Én ezen egyáltalán nem. csodálkozom, mert, sajnos, ma a polgárság nagy részét az élettel való küzdelem annyira elfoglalja, hegy egyáltalán nem ér rá politikai kérdésekkel foglalkozni. Ma az emberek inkább azzal a kérdéssel foglalkoznak, hogy milyen drágaságot hoz a holnap és hogy miképen tudják téli szükségleteiket beszerezni. Erősen foglalkoztatja a közvéleményt az a kérdés, hogy be fog-e következni pesszimista közgazdászainknak az az állítása, hogy rövidesen Ausztria sorsára jutunk és hogy rohamosan közeledünk a pénzügyi összeomlás felé, vagy pedig a nemzetgyűlés megtud-e birkózni azokkal a nehézségekkel, amelyek előtt állunk és külföldi erők közbejötte nélkül ezt a katasztrófát megtudjuk-e akadályozni. Az ország az uj nemzetgyűléstől várja, hogy ezekkel a kérdésekkel elsősorban foglalkozzék. Hitte és remélte azt, hogy a közgazdasági kérdések fognak a nemzetgyűlésben dominálni és nem fogja a múlt nemzetgyűlés hibáját követni, ahol pártvillongások és személyi ha-rcok foglalták el a nemzetgyűlés idejét. Sajnos, ezen hitéből kezd kiábrándulni, mert azt kell látnunk, hogy a hosszu indemnitási vita alatt nem a közgazdasági kérdések domináltak, hanem időnkből nagyon sokat elvettek a pártharcok és a személyes kérdések. Ha azt akarjuk, hogy a nemzetgyűlés a tekintélyét megint visszaállítsa, akkor első dolgunk az, hogy félretegyünk minden pártérdeket és minden ellentétet, mely közöttünk van, hogy összefogjunk és
