Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.
Ülésnapok - 1922-14
A nemzetgyűlés Iá. ülése 1922. évi július hó 6-án, csütörtökön. 315 a forgalomnál, hogy a gazdasági kérdéseknél megszüntetik a kivételes rendelkezéseket, politikai téren, a megtorlás és — nem tudom, használjam-e ezt a szót — a politikai bosszú terén ellenben fenn akarják tartani, (ügy van! a szélsöbaloldalon. Mozgás jobbfelöl.) Ez az, ami ellen nekem kifogásom van. Végtelenül sajnálom, hogy a ministerelnök ur nincs idebenn. Rassay Károly: Ő már igy szokta! Propper Sándor : Szerettem volna megkérdezni tőle, magyarázza meg nekem, — miután én igen szeretek tanulni — mondjon nekem egyetlen indokot, amely elfogadható a börtönök fentartására. Miért kell azokat az embereket ott tartani ? Mi ennek az oka, mi ennek a célszerűsége, miért kell a szivekben és a lelkekben ezt a tüskét bennhagyni, milyen érdekek fűződnek ehhez ? r (Egy hang jobb felöl : Nem szívesen teszi!) Én tudom, és méltóztassanak nekem megengedni, hogy anélkül, hogy pikantériát keresnék, erre a kérdésre egy halványka sugaracskát bocsássak. A börtönökben és a letartóztatási intézetekben hasznos gazdasági munkát fejtenek ki a letartóztatottak, dolgoznak, termelnek. Ez ellen altruisztikus szempontból nem lehet kifogást emelni, sőt szükséges, — azért, hogy legalább lelkileg ne romoljanak le odabenn azok az emberek, hogyha már fizikailag tönkremennek — hogy valamivel foglalkozzanak. De méltóztassanak meghallgatni azt, hogy azok a produktumok, amelyeket ők előállítanak, azok a javak, amelyeket termelnek, ki javára mennek? Csontos Imre : Csak a zsidóéra, egy sem megy máséra! Rosszabb teremtések nem voltak még a világon ! (Derültség. Egy hang a szélső baloldalon: Tavaly még filoszemita volt!) Propper Sándor: Fel fogok néhány nevet olvasni. Arról nincs tudomásom, vagy eddig nem volt tudomásom, hogy az igen tisztelt urak zsidók-e vagy sem, ezt majd megállapítjuk később. A gyűjtőfogházban dr. Máté fogházgondnok részére készült mahagonifábói egy szalongarnitura, mely kanapéból és kárpitozott két ülőkéből áll, továbbá egy palisszander kártyaasztal, két gömbölyű zongoraszék, 12 nagy képkeret cseresznyefából, fényezve. Az igazságügyministeriumban egy meg nem nevezett csillagkeresztes hölgy részére készült egy teljes hálószoba és ebédlő : 6 szék és egy asztal tölgyfából, fehér konyhaberendezés, fényezett. (Egy hang a jobboldalon: Nem fizetett érte!) Nyolc politikai és két bűnügyi fogoly teljes esztendeig dolgozott rajta. (Zaj.) A nyersfát hozzáadta és 7000 korona volt a munkabér. .Továbbá az igazságügyi foglalkoztatóban az Üllői-uton Kun Béla államtitkárnak készítettek egy ebédlőt, amely áll egy világos mahagóni ebédlő-szekrényből, egy tálalóból, 12 székből, két karosszékből és egy asztalból. Uzonyi főügyésznek készült paliszanderfából egy legmodernebb uriszoba-berendezés, amely áll egy könyvszekrényből, egy íróasztalból, egy fotelből és egy fényezett kerek asztalból. Tomcsányi igazságügyministernek készült... (Elénk felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ahá ! Ez zsidó ? Csontos bácsi, ez zsidó?) Csontos Imre : Van annyi zsidó, hogy fele se kék ! Annyi bizonyos ! (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : csendet kérek, képviselő urak! Propper Sándor: Tomcsányi igazságügyministernek készült 4 darab festett fenyőfaágy, két darab szekrény, négy darab éjjeliszekrény, két darab trümószekrény, két darab mosdó, 16 darab fenyőfaszék, 4 konyhastelázsi. Ezeket a bútorokat becsomagolták és elküldték a lakására, valahol a Rezső-tér 17. sz. alá, a Honvédruhatár mellett. Azonkivül a lakásáról elvitték az összes bútorokat a fogházakba és kijavították, rendbehozták azokat. (Egy hang balfelöl : Mennyit fizetett?) A Szerb-utcai fogházban csináltak Majoros ügyésznek egy fehér leányszobát, két sezlonállványt és két virágállványt. Graál igazságügyi házititkár számára öt szoba padlóját legyalalták, parkettázták, ebédlőt és hálószzbát javítottak, karnisokat készítettek, konyhaberendezést javítottak. Öt hétig dolgozott rajta két munkás. Vörös ügyésznek a gyűjtőfogházban javítottak egy ötfiókos fekete trümót és egyéb bútorokat; ezen két hónapig dolgozott négy ember s ellenértékül kaptak négy fekete rabkenyeret. (Zaj. Egy hang jobb felöl : Mit akar mindezzel elérni ?) Jeleztem, hogy az ellen nem emelek kifogást hogy dolgoznak. Szabó József : De ilyesmi nincs rendjén ! (Egy hang a jobboldalon : Ez az a nemzetmentő munka? Ilyen felolvasásokat tartani? Farkas István : Ez mind rendben van ! (Felkiáltások jobbfelöl: Megfizettek érte!) Ugron Gábor : Nem ez a lényeg. Akármennyit fizettek, akkor sem szabad tenni egy felettes hatóságnak. Elnök : Kérem ügron Gábor képviselő urat, szíveskedjék a közbeszólásoktól tartózkodni. Gömbös Gyula: Én nem csináltatnék ott semmit, annyi bizonyos ! Ugron Gábor: Ez az! Ebben egyetértek. Propper Sándor : Én itt bírálatot nem mondok efelett, ón ezt csak bejelentettem, de az én erkölcsi ós emberi felfogásom tiltakoznék az ellen, hogy alárendelttői, akinek sorsa, élete, szabadsága tőlem függ ... Rupert Rezső: Zalaegerszegen is igy megy! Propper Sándor : . . . magamnak dolgoztassak, ma 16 fillér napibérért, amely kereset és napibór a külső, hasonló munkát végzők napibérének kétezerszeresénél kevesebbje, vagyis kétezerszer annyi, a külső napibér. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) En kérdem, hogy az igazság legfőbb őrének, akinek az igazság felett őrködni kell, akitől függ elevenek ós holtak sorsa, aki40*
