Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.
Ülésnapok - 1922-13
296 A nemzetgyűlés 13. ülése 19 megvagyok róla győződve, hogy a megállapított felemelt bérek a munkásoknak is megnyugtatására fognak szolgálni és a sztrájk igen rövid idő alatt meg fog szűnni. Kérem válaszom tudomásul vételét, (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Szabó József interpelláló képviselő urat illeti a szó. Szabó József : T. Nemzetgyűlés ! Nem tagadom, szerettem volna hallani a belügyminister úrtól az ő elvi álláspontját ezekben a kérdésekben; főként szerettem volna hallani, — hiszen ezért soroltam fel a munkások béreit, — hogy ő ezt a sztrájkot ezekután jogosnak tartja-e vagy nem, (Felkiáltások a jobboldalon : Megmondta! Mondta, hogy igazságtalanság !) Rupert Rezső : Megérti, azt mondta ! Szabó József: Mert, t. Nemzetgyűlés, a sztrájknak elhúzódását — ezt mondotta a belügyminister ur — veszedelmesnek tartja és minden eszközt igénybe fog venni, hogy az megszűnjék. A megoldás nagyon egyszerű : a munkásoknak, épen azért, mert a belügyminister ur is jogosnak tartja követeléseiket, egyszerűen meg kell adni ezeket a béremeléseket és akkor a sztrájk már meg is szűnt. Ne gondoljon tehát a belügyminister ur másra, ne gondoljon erőszakos eszközökre. Ne akarjon más segitő csapatokat igénybe venni, hanem egyszerűen a szociális megértést vigye ezekbe a kérdésekbe és akkor a béke és a rend helyre fog állani. Ami pedig azt illeti, hogy a gáz- és vizművek munkásai megkapják-e a felemelt bért vagy nem, a polgármester úrtól közvetlenül tudjuk, aki kijelentette a munkások vezetőinek, hogy csak a sztrájkoló munkásokra vonatkozik a 36°/o-os béremelés. Nagyon örülök, ha a belügyminister ur van jobban informálva, hogyha neki van igaza, hogy a többiek is megkapják, mert mi is azon az állásponton vagyunk — és ez nem privilégiumunk sem nekünk, sem másoknak, ez tényleg a gáz- és vízművek munkásainak komoly álláspontja —, hogy lehetőleg kerülni akarjuk a sztrájkot. Nem is akarnak sztrájkot, amig nem kényszeritik őket erre, de nem szabad ezt a sztrájkot provokálni, mert ami még nem történt meg, megtörténhetik akkor, ha mi az. alkalmazottakat, a munkásokat erre provokáljuk. Ezért nagyon örülök, ha a belügyminister ur szociális megértéssel nyúl a kérdésekhez és a sztrájknak ezen az utón vet véget. Ilyen értelemben a belügyminister ur válaszát tudomásul veszem. (Helyeslés.) Elnök : Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a belügyminister urnák Szabó József képviselő ur interpellációjára adott válaszát tudomásul venni: igen, vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik ? Csík József jegyző: Vázsonyi Vilmos. Vázsonyi Vilmos: T. Nemzetgyűlés! Véghetetlenül sajnálom, hogy ilyen előrehaladott idő?. évi'július hó 5-én, szerdán. ben kell interpellációmat előterjesztenem. (Halljuk! Halljuk!) Ezért rövidre is fogom mondanivalómat. Kénytelen vagyok azonban interpellációmat előterjeszteni, mert nem tudhatom, hogy melyik pillanatban jelenik meg az a lakásrendelet, amelyre vonatkozólag kivánok épen kérdéseket intézni. A napi sajtóban a lakásrendeletre vonatkozólag egy ismertetés jelent meg, amelyet én az első olvasásra apokrifnak tartottam. Az ismertetés t. i. olyan hihetetlen és megdöbbentő rendelkezéseket tartalmaz, amelyek teljesen ellentétben vannak azzal az irányzattal, hogy a kormány a drágaság leküzdésére kivan lépéseket tenni. Az ismertetés szerint a kormány meg akarja engedni a lakásbérek felemelését, még pedig olyképen, hogy azokat a lakásokat, melyekért 1920 május 1-én 4000 koronánál nem nagyobb lakbért > fizettek, kis lakásoknak minősiti, azokat a lakásokat, amelyeknek 6000 koronánál nem volt nagyobb a bére, középlakásoknak, azokat pedig, amelyeknek bére 8000 koronánál nem volt nagyobb, nagylakásnak minősiti és a 8000 koronánál több bért fizető lakásokat fényűző lakásoknak minősiti. A kislakások bérét fel lehet emelni négyszeresre, — alapul véve az 1917 november 1-i bért — a középlakások bérét fellehet emelni nyolcszorosra, a nagylakásokét tizenkétszeresére, az úgynevezett fényűző lakások bérét pedig fel lehet emelni minden korlát nélkül. Ez a lakásokra vonatkozó rendelkezés, amelyben a nyolcszoros emelkedés megvan már azoknál a lakásoknál is, amelyeket középlakásoknak és nagylakásoknak minősit a rendelet, tehát amelyeknél 8000 koronánál nem volt nagyobb a bér. T. Nemzetgyűlés ! Hogy először is a lakásbéreknél maradjunk, — bár a rendeletnek még súlyosabb része az, amely az üzlet bérekre vonatkozik •—• ezek az emelések igen magasak, igen ugrásszerüek. Teljesen lehetetlen a múltnak minden mulasztását máról holnapra pótolni. Ha a kormány azon a véleményen van, hogy a háztulajdon a múltban sérelmeket szenvedett, ennek a felfogásnak van bizonyos jogosultsága, bár nem olyan nagy mértékben, mint azt a közvéleménynyel elhitetni akarják ; teljesen lehetetlen azonban a rendezésnek olyan módját elfogadni, amely a lakások bérének négyszeresére, nyolcszorosára való emelését is megengedi, teljesen lehetetlen elfogadni egy olyan állapotot, amely amellett fényűző lakásnak minősiti azt, amelyért 8000 koronánál többet fizettek, mert hiszen a város belső területén lakók, akiket foglalkozásuk a város belső területéhez köt, majdnem mind ennél az összegnél nagyobb bért fizettek már 1917 november elsején is, ezekre vonatkozólag tehát teljesen korlátlan lesz a bér felemelése. Még súlyosabb rendelkezéseket tartalmaz az üzletbérekre vonatkozó része a tervezetnek. Eszerint azoknak az üzleteknek bérét, amelyek után 1920 májusában nem fizettek többet, mint 2000 koronát, az 1917. évi bér tizenötszörösére lehet