Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.
Ülésnapok - 1922-13
A nemzetgyűlés 13. ülése 1922, évi július hó 5-én, szerdán. 295 Rakovszky Iván beliigyminister : T. Nemzetgyűlés! A székesfővárosi közüzemeknél folyó bérmozgalmakat két csoportra kell osztanunk. Az egyik bérmozgalom az, amely nem áll munkabérbeszüntetésekkel kapcsolatban, amely a vizes elektromos üzemeknél van folyamatban; a másik bérmozgalom pedig a köztisztasági alkalmazottak bérmozgalma, akik egyúttal sztrájkba is léptek. T. Nemzetgyűlés! Egy régi szempont volt még a legelkeseredettebb sztrájkok és bérharcok idején is, még annak idején is, amikor általános sztrájkot hirdetett valamely párt, annak idején a szociáldemokrata párt, mondom, akkor is általános szempont volt az, hogy azoknak a közüzemi vállalatoknak alkalmazottai, amelyek további zavartalan működése a közönség egészsége és biztonsága érdekében van, nyugodtan tovább dolgozzanak. Ezért, ugyebár, mindenesetre bizonyos elismeréssel kell adóznom azoknak a munkásoknak, akik a gáz-, viz- és elektromos műveknél nem szüntették be a munkát, mindazonáltal, hogy bérharcban állanak, de egyszersmind csodálkoznom kell afelett, hogy a köztisztasági munkások, épen most, nyár közepén, amikor munkájuk abbahagyása egyenesen veszélyes a főváros lakosságára nézve, épen most, ebben a bérharcban ilyen erőszakos eszközökkel vesznek részt. Ezek a közüzemeknél mutatkozó sztrájkok és munkabeszüntetések nem olyan egyszerűek, mint mondjuk, egy magánvállalatnál ; «mert hiszen itt három érdekelt van. Az első érdekelt a munkásság, amely esetleg a maga teljesen jogos bérköveteléseit akarja megvalósitani, a másik érdekelt azonban a székesfőváros, illetőleg a székesfőváros anyagi helyzete, mert elvégre közpénzről van szó, közadók utján összegyűlt pénzekről. (Mozgás. Egy hang a szélsőbaloldalon: Spóroljon a közszállüásolcnál!) Ezért a székesfőváros anyagi érdekeire is különös figyelemmel kell lenni. t A harmadik érdekelt pedig maga a közönség és ennek soraiban igenis benn foglaltatik az a munkásság is, amely sztrájkol, tehát munkás akkor, amikor sztrájkba lép és egy ilyen közérdekű intézmény működését bénítja meg, tulajdonképen a saját maga munkástestvéreinek is árt vele. T. Nemzetgyűlés ! A magam részéről ennek a három érdeknek kiegyenlitését szeretném, ami, ugyebár, az elektromos műveknél, a gáz- és vízműveknél a közönségre nézve meg is van oldva, mert hiszen a közönség ennek a bérmozgalomnak káros/hatását egyelőre nem érzi. Hogy mit csináljunk a köztisztasági intézménynél, valóban pillanatnyilag nem tudom még megmondani, de a legkomolyabban foglalkozom azzal, hogyha ez a sztrájk prolongálódik és sokáig tart, az utcák tisztántartását bármilyen eszközökkel is biztosítsuk, mert aki csak egy rövid sétát tesz ma a főváros utcáin, valóban egy perc alatt megállapíthatja, hogy az a mai helyzet, hogy ebben a forró nyárban, a nyár közepén, napok óta ott hever az utcákon végig a szemét, egyenesen veszélyes a főváros közegészségügyére, egyenesen, hogy ugy mondjam, pestissel inficiálja a főváros levegőjét. Ami a sztrájk praktikus lebonyolítását illeti, amióta a sztrájk kitört, állandóan a legnagyobb igyekezettel törekszem arra, hogy a főváros vezetőségével egyetemesen ezt a sztrájkot valamiképen megoldjuk. De két kérdésre kötelességem figyelmeztetni az igen t. interpelláló képviselő urat. Az egyik az, hogy szó sincs róla, hogy csakis a sztrájkoló munkások kapnának bérjavitást és azok a munkások, akik nem sztrájkolnak, nem kapnának. Hiszen ez a legoktalanabb eljárás volna. Szabó József : Az alpolgármester mondta. Rakovszky Iván beliigyminister: Ellenkezőleg, épen a köztisztasági munkások sztrájkjának likvidálásánál az egyik nehézség az, hogy az egész vonalon meg kell oldani a kérdéseket, mert a magam részéről én is nagyon helytelennek tartanám, ha hamar meg akarnánk oldani ennél az egyik üzemnél, amely sztrájkban van, ellenben megfeledkeznénk azokról az üzemekről, amelyek nem sztrájkolnak. Ami a képviselő urnák azt a megjegyzését illeti, hogy a székesfőváros általában el szokott késni a béremelésekkel, annak is megvan a maga oka. Ugyebár, az a magánvállalat sokkal könynyebben szánhatja el magát béremelésekre, könynyebben szánhatja el magát kiadásai emelésére. Nem igy vagyunk azonban egy közüzemnél, nem igy vagyunk azonban egy olyan béremelésnél, egy olyan kiadási többletnél, amely közpénzből fedeztetik. Igenis, a közigazgatás rendje, a városok anyagi érdeke nem hozza magával azt, hogy nagyobb óvatossággal kell eljárni, hogy bizonyos formai szabályokat be kell tartani. Természetes, hogy ennek következménye az, hogy még az a jogos béremelés is egy-két héttel később következik be, mint a magánvállalatnál. Az interpelláció lényegére és érdemére vonatkozólag röviden csak ennyit jegyzek meg: az egész vonalon való béremelés kérdésével épen ma délelelőtt foglalkozott a tanács és oly határozatot hozott, amelyet egyelőre még nem akarok nyilvánosan ismertetni, de amely határozatnak alapján meggyőződésem szerint — hiszen a munkások vezetői rövidesen értesülni fognak róla, ha ugyan már nem értesültek volna — remény van arra, hogy a sztrájk a legrövidebb idő alatt meg fog szűnni azon az utón, hogy a munkások jogos érdekei kilesznek elégítve. Mert bekell látni, hogy sok igazságtalanság van ; a képviselő ur is felolvasott egy listát, hogy milyen bérek vannak a fővárosnál. Ma sok igazságtalanság van a fővárosi közüzemek alkalmazottainak bére körül. Ezt az igazságtalanságot igyekszünk a teljes vonalon kiküszöbölni ós