Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.
Ülésnapok - 1922-13
A nemzetgyűlés 13, ülése 1922. évi július hó 5-én, szerdán. 253 ról beszédem előbbi részében megemlékeztem, és amely szerint francia vállalat hajlandó ezt megcsinálni francia tőkével, 1921 október 17-én kelt és a feltételek azok voltak, hogy 25 év alatt kell lefizetni a ház árát, a teher rajta francia frankban lesz, 8% kamatot és 4% törlesztést kell évente fizetni ugy, hogy a törlesztések fizetéséért az állam vállalja a garanciát. Épen a garancia kérdésénél merültek fel akadályok, s emiatt nem lehetett a dolgot megcsinálni ; méltóztassék a túloldalon meggyőződve lenni, ha ez a garanciális kérdés nem merült volna fel, nem vártuk volna a t. képviselő ur biztatását, hogy csináljuk meg, mert már meg is volna csinálva. (Ugy van! jobbfélbl.) A garanciális kérdésnek valamilyen megoldása teszi egyedül lehetővé, hogy a terv megvalósuljon ; hiszen a külföldi tőkének nem az a célja, hogy 20—50 ezer háza legyen, hanem az, hogy a pénzét megkapja, mint ahogy nekünk a célunk az, hogy a házak megépüljenek. Ép ezért, amidőn ezt a kérdést előhozom, ismételten arra kérem a kormányt, hogy, ha a múltban ezt a kérdést bármiféle aggodalmak miatt nem tudta megoldani, vegye fel újból a tárgyalások fonalát, mert ennek a nagy kérdésnek megoldása csakis igy lehetséges, különben határozottan a kisember romlására vezet, ha magyar koronában terheljük meg adóssággal ezeket a házakat. A másik fontos szempont, amely állami feladattá teszi az irányítást, a következő : oda kell hatni, hogy ezek a felépitendő házak megfeleljenek az egészségügyi követelményeknek is. Beismerhetjük, hogy Magyarországon a falusi házak építésénél a legutóbbi időkig nem voltak tekintettel az egészségügyi követelményekre, azok a házak valóságos terjesztői lettek a ragályos betegségeknek, a tüdővésznek. Az államnak kötelessége tehát befolyását ugy érvényesíteni, hogy ezek a házak egészségesek legyenek, szellősek, levegősek, hogy a sok ragályos betegség ne lelj en bennük tanyát. (Helyeslés jobbfélbl.) A házépítés kérdése után meg kell emlékeznem arról is, hogy a t. szociáldemokrata párt néhányszor hangoztatta, hogy a magyar munkásságnak ők a képviselői, ők azok, akik, ime, először bejöttek a parlamentbe és itt az eddig elhanyagolt munkásérdekeket védelmükbe veszik. Nagyon örülök rajta, hogy a t. szociáldemokrata párt mint ilyen a parlamentbe bekerült és a munkásság védelmét fogja előrevinni, azonban méltóztassék meggyőződve lenni, a mi pártunk nagyon tisztában van azzal, hogy demokratikus, szociális alkotásokat kell létesíteni, mert enélkül az állami gépezet működése el sem képzelhető. Propper Sándor: Láttuk a múltban! Vasadi Balogh György : Már csak azért is szükséges, hogy pártunk ezt tegye, mert ha a szociáldemokrata párt működését ellensúlyozni akarja, ez igazán csak ugy lehetséges, hogy ez a párt valósítja meg mindazt, amit önök csak ígérnek. (Helyeslés a jobboldalon,) Legyenek meggyőződve, ebben a pártban megvan az akarat, meg is fogjuk valósitani mindazt, amit az ország mostani helyzete megenged, de üres ígéreteket* nem fogunk tenni. ( Ugy van ! a jobboldalon.) Ami ennek a pártnak az erejét adja, az az, hogy mi nem osztályok szerint osztogatjuk az állam javait, hanem egyöntetűen a nemzet egyetemességét kívánjuk a jólét útjára elvezetni. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Es e tekintetben semmiféle kontroverzia nem lehet a pártban. Bárkinek lehet a meggyőződése konzervativebb vagy demokratikusabb, abban mindig egyet fog érteni a párt és mindig egy lesz a törekvése, mindig egy cél fogja vezetni: az, hogy minden egyes osztály megelégedett legyen, mert tudjuk nagyon jól, hogy a nemzet nagysága, megelégedettsége az egyes osztályok megelégedettségével van összefüggésben. (Taps a jobboldalon.) Mivel én azt látom, hogy a parlamentben ez a párt ezt az irányt szolgálja és mivel azt látom, hogy ennek a pártnak az irányelveit fogja a kormány megvalósítani, az indemnitásról szóló törvényjavaslatot elfogadom. (Éljenzés és tapis. Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Szólásra ki következik? Csík József jegyző : Drozdy Győző ! Drozdy Győző: Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés! A parlamentarizmusnak lényege a költségvetési és zárszámadási jog. Sajnálatos, hogy a legutóbbi költségvetést a múlt esztendőben tárgyaltuk, az azelőtt valót azonban csak 1914-ben tárgyalta az akkori országgyűlés. Hét esztendőn keresztül költségvetés nélkül, felhatalmazásokkal, indemnitásokkal dolgozott a kormány. A most előttünk lévő indemnitási törvényjavaslat a múlt esztendei költségvetést veszi alapul, amit én — őszintén szólván — teljes képtelenségnek tartok. Teljes képtelenségnek tartom annál inkább, mert az a költségvetés, amelyet a multesztendőben letárgyaltunk, még a zürichi jegyzésű hármas valuta alapján készült, azóta pedig nem a háromnál, nem a kettőnél, nem az egynél, hanem a 0'47-nél tartunk. Ha szokatlan is, már beszédem elején kijelentem, hogy a felhatalmazást a kormánynak a benyújtott törvényjavaslat alapján való további gazdálkodásra nem adom meg. Nem adom meg azért, mert azzal a politikával, amelyet ez a kormány folytat, nem értek egyet. A jelen időkben, a háború óta azt, hogy milyen egy állam politikája, mindig az illető országnak gazdasági helyzete, a pénznek nemzetközi értéke mutatja. Annak, aki ezzel a tétellel vitára kelne, konkrét példákat vagyok hajlandó erről elmondani. (Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem, nincs a nemzetgyűlésnek egyetlen tagja sem, aki nem ismerné el, hogy Európában ezidőszerint a legrosszabb politikát Oroszország folytatja. (Helyeslés a jobboldalon.) Hol van az orosz pénz Európában? (Egy kang a
