Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-12

234 A nemzetgyűlés 12. illése 19 felelősség fórumát ne maga kreálja meg, annak szabályait és tagjait ne maga ugyanezen törvénytelenség eszközeivel hozza össze, hanem hagyja, hogy a nép akarata szabadon megnyilvánuljon és attól kérjen felmentést a maga jóhiszemű ténykedéséért. Rupert Rezső: Oszlassa fel ezt a Házat és rendeljen el tiszteséges választást ! Cserti József: És mondjon le! (Derültség.) Rupert Rezső : Szijj Bálintnak ez tetszik S Szijj Bálint : Hogyne ! (Zaj.) Rassay Károly : Pro grammjának főpontját, a titkosságot engedte egyszerűen semmibe venni. Rakovszky István : Pro grammjának főpontja a kisüst ! Rassay Károly : Ezzel az államcsínnyel és ezzel a forradalommal szemben nekünk jogunk volna abnormis eszközökkel is küzdeni itt a parlamentben, és ha ezt nem tesszük, csak azért nem. tesszük, mert nem akarjuk az ország érdekeit kockáztatni és nem akarunk az igen t. ministerelnök urnák utólag bizonyítékokat szolgáltatni azokhoz a rágalmakhoz, hogy mi ebben a nemzetben forradalmat akarunk szitani. Mi perhorreskáljuk a forradalmi eszközöket akkor is, ha minden jogi és minden erkölcsi indokunk meglenne is hozzájuk. Tehát alkalmazkodva a tényleges hatalom, által keletkezett helyzethez, annak minden ódiumát a kormányra és önökre háritva, ebben a keretben fogjuk alkotmányos kötelességeinket gyakorolni. Ez a kötelesség abban fog kulminálni, hogy mi a magunk részéről mindent el fogunk követni, hogy az alkotmányjogi anarchia megszüntettessék, a nemzetgyűlés uj választójogi törvényt alkosson és ennek alapján összehivassák egy olyan nemzetgyűlés, amelynek törvényességéhez, erkölcsi alapjához semminemű kétség nem fér. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Szabad talán 5 perc szünetet kérnem. Elnök : Az ülést 5 percre felfüggesztem. Szünet után. Elnök : Az ülést újból megnyitom. Rassay Károly képviselő urat illeti a szó! Rassay Károly: T. Nemzetgyűlés! A mi helyzetünket, a mi feladatunkat megszabja tehát egyúttal annak az álláspontnak konzekvenciája, hogy mi legközelebbi feladatunknak az általános választójogi törvény megalkotását és ennek alapján egy uj nemzetgyűlésnek összeülését kívánjuk. Két ok szól amellett, hogy ebből az alkotmányjogi anarchiából kikerüljünk. Az egyik az, hogy a parlament jelen alakjában és azzal a születési hibával, amellyel létrejött, az én felfogásom szerint nem teherbíró. Ne méltóztassanak elfelejteni : oly súlyos problémákat kell ennek a nemzetgyűlésnek a mai keretek között megoldania, amely problémák a legnehezebb próbára teszik odakünn a polgárság és a munkásság teherbiróképességét. Ezeknek olyatén megoldása, hogy nyomában közmegnyugvás járjon, 12. évi július hó 4-én, kedden. csak akként lehetséges, ha mindenkinek gondolatában ez a parlament mint kétségkívül törvényes, mint kétségkívül a nemzet szabad akaratából létrejött törvényhozó testület működik. De talán még súlyosabb ok arra, amiért nekünk egy uj parlament létrehozását kell követelnünk, az, hogy nem tartjuk ezt a parlamentet teherbíró képességűnek kifelé sem. Ne méltóztassanak elfelejteni, most érkezünk el ahhoz az időhöz, amikor a háború következményei likvidálás alá fognak kerülni. Nem tudjuk, milyen követelményekkel fognak velünk szemben fellépni. Es a kormány a legnehezebb helyzetben lesz akkor, amikor majd döntenie kell afelett, hogy ezeket a követeléseket elfogadja-e vagy visszautasítsa. Akár az egyik, akár a másik útra lép rá, csak abban az esetben teheti megnyugvással, ha tudja, hogy a háta mögött olyan parlament, olyan nemzetgyűlés van, amely a nép igazi akaratának a kifejezője. (TJgy van ! bal felől.) Mert sem elég ereje nem lesz arra, hogy követeléseket visszautasítson, ha ezzel a visszautasítással szemben esetleg hallgatnia kell azt a vádat, hogy nem az ország akaratát képviseli, sem elég erkölcsi ereje nem lesz arra, hogy teljesítse ezeket a követeléseket, amikor tudnia kell, hogy olyan terheket ró a polgárság és a munkásság vállaira, amely terhek azokat esetleg exisztenciájukban fenyegetik. Mind a két esetben csak egy módon járhat el nyugodtan : ha tudja, hogy a törvényhozó testület, amelynek felelősséggel tartozik, amelyre az ő működése alapozva van, a nemzet igaz akaratának kifejezője. De nem tartható fenn, t. Nemzetgyűlés, ez az alkotmányjogi anarchia a jövőre nézve sem. Méltóztassék elképzelni jelenlegi közjogi helyzetünket. Azt mondja a t. ministerelnök ur, hogy a választójogi törvényt majd annak idején fogja a Ház elé hozni. Mikor van az az »annak idején« ? Talán megint ugyanazt a játékot űzzük, ami a múlt nemzetgyűlésen történt, hogy a nemzetgyűlés utolsó óráiban akartak egy választójogot letárgyaltatni, vagy pedig legalább is ugy tettek, mintha le akarták volna tárgyaltatni ? Cserti József: Megobstruálta a kormánypárt! Rassay Károly : Mikor jön el az a bizonyos »annak idején« ? Honnan meriti a ministerelnök ur azt a nyugalmat, hogy holnap nem lesz már itt az a pillanat, amikor a nemzetre kell apellálni? Honnan tudja azt, hogy holnap nem áll be olyan helyzet, hogy összeütközés támad a nemzet és államfő között, vagy magában a nemzetgyűlésben lesznek olyan zavaró momentumok, amelyek a nemzetgyűlés munkaképtelenségét eredményezik ? Eljöhet ez a pillanat, amikor a nemzetre kell appellálni és a kormánynak a nemzet elé kell állnia a maga politikájával. Milyen alapon fog akkor az uj nemzetgyűlés összehivatni? Vájjon nem teljes