Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.
Ülésnapok - 1922-12
230 A nemzetgyűlés 12. ülése 192 •2. évi július hó 4-én, kedden. tagjai voltak, iszonyú felháborodással nekiesnek egyik vagy másik képviselőtársamnak és októbert, forradalmat emlegetnek. Méltóztassék megengedni jobb lett volna felháborodni és tiltakozni 1918 november 16-án. (ügy van! ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Rakovszky István : Én akartam tiltakozni, de meghiúsította Huszár Károly ! ö akkor köztársasági volt ! (Zaj.) Rassay Károly : Akkor az a parlament, amelyre sokan ugy néznek vissza, mint a nemzeti élet egyetlen szilárd alapjára, nem tudott annyi erőt kifejteni, hogy egyetlen egy tagja felállt volna és törvénytelennek bélyegezte volna ennek a parlamentnek szétkergetését. (ügy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Sándor Pál : Ezt nem veszi le róluk senki ! Rupert Rezső : A leghangosabb októbristák voltak ! (Zaj. Felkiáltások a jobboldalon : Vannak olyanok az ellenzéken is J) Rassay Károly: Az a különbségt. képviselőtársam, hogy akik itt ülnek, azok levonják ennek a ténynek a konzekvenciáit, nem akarnak az elmúlt történelmi eseményekből további gyűlölet anyagot meríteni, mig azok, akik szemközt ülnek, azok azt elfelejtik és azt hiszik, hogy most érkezett el annak ideje, hogy akkori felháborodásuknak kifejezést adjanak. (Zaj a jobboldalon. Derültség a szélsőbaloldalon. Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Tartós felháborodás !) Sándor Pál : A fele dés fátyola nyugodjék rajta ! Rassay Károly : A másik ut, amelyen az igen t. ministerelnök ur biztositani akarja a parlament munkaképességét, egy egységes nagy párt megteremtése és ezen keresztül konszolidált pártviszonyok létesitése. Egy egységes nagy párt kétségkívül nagy könnyebbedést jelent az államélet ügyeinek vitelében és meg vagyok arról győződve, hogy a t. túloldal azt fogja mondani, hogy ez akkora érték, hogy ezért semmi áldozat nem kár. Legyen szabad azonban rámutatnom arra, hogy a nagy számbeli többség még nem jelent egységes nagy pártot .. . Rupert Rezső: Erőt sem jelenthet, mert erkölcs nélkül nincs erő ! Rassay Károly : ... és hogy nem látom, hogy a túloldali nagy egységes pártban melyik hát az az egységet biztosító nagy gondolat. Szily Tamás : A hazafiság ! (Zaj.) Sándor Pál : Azt csak csendőrökkel lehet csinálni, ugy-e ? Rakovszky István : Lecsukatni, veretni ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, t. képviselő urak ! Rakovszky István : A hivatalnokokat kiüldözni ! Rassay Károly : Erie az alapra majd bátor leszek rátérni, engedje meg azonban t. képviselőtársam, hogy ezt a nagy gondolatot valamilyen konkrétebb formában igyekezzem megtalálni. Kénytelen vagyok megállapítani, hogy azt látom, hogy ilyen domináns gondolatot mostani közéletünkben egyetlenegyet sem tudok találni. Azt talán még az igen t. ministerelnök ur sem mondja, hogy a közjogi kérdésben a szemközt ülő párt egységes. Hiszen vannak olyanok, akik ebben a kérdésben a Habsburg-restauráció elleni álláspontjuknak tűzzel-vassal, fegyverrel, mindennel érvényt akarnak szerezni, és vannak mások, akik nyíltan vallják, hogy a legitimitás alapján állanak. Drozdy Győző : Es akik nem tudják, hogy mit vallanak ? (Zaj.) Szijj Bálint (a baloldal felé) : Azon az oldalon épen ez az arány ! (Zaj és ellenmondások a bal- és a szélsőbaloldalon.) Haller István : Nem vagyunk egy párt ! Szijj Bálint : Nincs semmi szemrehányni valójuk ! Sándor Pál : Szijj Bálint itt van ? Maiadtak még néhányan ? (Zaj és derültség a baloldalon.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Rassay Károly: És ha további egységes gondolatot keresek, azt látom, hogy a ma divatos megjelöléssel a világnézleti különbség ép ugy szétválasztja az t. egységes pártot, mint a közjogi kérdésben való nézeteltérés. (Nagy zaj. Ellenmondások és felkiáltások a jobboldalon : Ne fájjon másnak a mi fejünk !) Sán dor Pál : össze vannak fércelve ! Elnök : Csendet kérek, t. képviselő urak ! Rassay Károly : T. képviselőtársaim, súlyosabb dolgokéit fáj a fejem, mint az önök fejéért. Hogy azok a világnézleti különbségek mennyire benn vannak az önök pártjában, tegnapi napon nyilvánult meg, amikor Nagy Emil t. képviselőtársam, elmondotta a maga beszédét és megállapíthatta, hogy beszédének egyik részénél az egyik oldalon néztek rá fanyar ábrázattal és a másik oldalon lelkesedtek, mikor pedig továbbment, akkor ismét oldal lelkesedett és tapsolt s a másik oldal burkolódzott némaságba. Szijj Bálint : Ép ugy volt tegnap Peyernél is ! (Zaj.) Rassay Károly : És ha tovább megyek és keresem a gazdasági kérdésekben az egységes párt egységét, ugyanarra az eredményre kell jutnom,. Látnom kell azokat, akik minden körülmények között a telj es szabadforgalom, a teljes szabadkereskedelem és szabadgazdálkodás alapján állanak, (Ugy van ! a jobboldalon.) de látok olyanokat is, bármennyire helyesel is t. képviselőtársam, akik viszont az államnak a gazdálkodásba való beavatkozását tekintik fő pro grammpontjuknak. (Zaj.) Drozdy Győző : A szövetkezeti monopolisták ! Sándor Pál: Majd a földadónál meglátjuk! Egy-két ministert megesznek ! (Zaj.) Rassay Károly : Természetes dolog, hogy ezek a jelenségek éreztetik hatásukat az ellenzék kialakulásánál is. (Felkiáltások a jobboldalon : Ugyanígy áll !) Elnök : Szijj Bálint képviselő urat ismételten figyelmeztetem, méltóztassék csendben lenni ! Rassay Károly : Ezt nem azért mondom el, mintha azt akarnám belőle következtetni, hogy az ellenzék talán egységesebb képet mutat, mint a