Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-11

1-96 A nemzetgyűlés 11. ülése 1922. évi július hó 3-ém

y hétfon. Nagy Emil : Hiszen, bogy egyebet ne mondjak, ha valaki a hirtelen javuló valuta borzalmait akarja látni, kegyeskedjék felmenni FelsőMagyarországba, az úgynevezett Szlovákiába, ott megálltak a gyárak, nem tud csinálni senki semmit, becsukják a fürdőket. Miért ? A jó valuta miatt. Ne méltóztassék ezt a kérdést egyoldalú pénzügyministeri szempontból felfogni. Ennek nagyon jelentőségteljes gazdasági oldalai vannak, és merem állitani és leteszem mellé közgazdasági érzésem minden erejét, hogy igenis nekünk addig kell csinálni nagymértékű befektetéseket, amig a pénzünk rossz. (Helyeslés balfelöl.) Azt, hogy ez a mi pénzünket rosszabbítaná, vagyok bátor kétségbevonni. En nem mondom azt, hogy a zürichi valutaspekulánsok valami nagy logika szerint járnak el. A múltkor hallottam, hogy ha valaki Zürichben magyar pénzt akar vásárolni, azt csak dupla áron tudja megvenni, mint ahogy jegyzik. A valutakérdés tehát igen sok tekintetben nemzetközi svihákok spekulációja. Nem azt állítom én, hogy a kormány nyakló nélkül csináljon befektetéseket. Nagy meggondoltsággal, nagy körültekintéssel csináljon mindent, ne adjon ki egyetlen fillért sem olyan célra, melynek feltétlen szükségességéről nincsen meggyőződve. En azonban teljes férfias nyíltsággal állítom, hogy annak a régi, — most olyan tiszteletreméltó fogalmat fogok kiejteni, hogy nem akarom azt bántó jelzővel illetni — annak az általunk takarékosságáról annyira ismert Teleszky-féle iskolának nincsen jogosultsága abban a tekintetben, hogy megkösse a kerekét annak, hogy közgazdasági célokra bármilyen módon befektetéseket eszközöljünk. Visszatérek most a zürichi jegyzés kérdésére. Nekem egy igen előkelő ember mondotta, aki sokat járt Zürichben és a világon mindenütt, hogy — ő azzal a furcsa kitétellei élt — hogy pénzünk kérdésében igen sok a metuális elem. Eleinte nem is értettem, hogy mi ez, amig meg nem magyarázta, hogy a kifejezés a metus szóból származik, metus annyit jelent, hogy félelem. O azt mondotta, hogy ezért rossz a pénzünk, mert a külföldi tényezőknek felfogása szerint Magyarországnak nincsen gazdasági jövője. Amely percben azt látná valamely külföldi tőkés ember vagy bármely külföldi tényező, hogy Magyarországon egyetlen fillért sem költenek el haszontalan célokra, hogy a folyó kiadásoknál mindig megnézik azt, vájjon szükségesek-e vagy sem; ha azt látná, hogy viszont Magyarország invesztálási célokra nem fél kiadni jelentős összegeket, mert ez aranyfedezet, akkor a külföldi tényező reményt fog meríteni Magyarország jövőjét illetőleg. Ha ellenben azt látja, hogy a folyó kiadásokra egy kissé erősen megy a pénz és csak egy szempont van, melynél megálljt parancsol a pénzügyinmister, t. i. a befektetés, felteszem a kérdést őszinte férfiassággal: vájjon a két rendszer közül melyik fog belevinni bármely külföldi tőkés vagy külföldi tényező lelkébe több félelmet és melyik több bizalmat ? Ez az én lelkemnek oly mélységes meggyőződése, hogy én emellett kitartok és nem nyugszom addig, amig az én végtelenül nagyrabecsült és húsz esztendő óta valósággal rajongásig szeretett ministerelnökömet, pártvezéremet meg nem győzöm arról, hogy az invesztálásokkal szemben tanúsított merev pénzügyministeri vétónak jogosultsága nincsen. Sokszor hallom, hogy ha a bankóprést megindítjuk invesztíciók céljaira, akkor Ausztria sorsára jutunk. Alig ismerek ennél kevésbé helytálló érvet. Sokszor fordulok meg Ausztriában, kegyeskedjenek nekem elhinni, hogy Ausztria sorsát nem az idézte elő, hogy befektetések céljaira bankjegyeket nyomtak. Ausztria sorsát először is az idézte elő, hogy a szociáldemokrácia kormányzása rettenetesen drágává tette az egész államóletet. Györki Imre: A keresztényszocialisták kormányoznak! (Zaj és ellenmondások a jobboldalon. Elnök csenget.) Seypel a kancellár! Hal1er István : Nem Seypel kezdte. A Bauer-ék kezdték! Folytatta, amit nem lehetett visszacsinálni ! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak !" Schandl Károly: Ugy, mint nálunk is a szociáldemokraták ! Elnök : Csendet kérek ! (Egy hang a szélsőbaloldalon: Fehér hadsereg! Felkiáltások jobbfelöl: A vörös hadseregnél még mindig jobb!) Györk: Imre : Propaganda-ministerium ! Schandl Károly: Az is jobb, mint a vörös hadsereg ! Halter István : Meg tudná mondani, menynyibe került? Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak! Haller István képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! Haller István: Mennyibe került? Györki Imre (közbeszól). Haller István: Akkor ne beszéljen! (Zaj.) Elnök: Haller képviselő urat rendreutasítom ! Haller István : Tizennyolcmillió korona volt az egész! Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak ! Nagy Emil : A másik baj az, hogy Ausztria saját maga, ugy ahogy van, életképtelen. Mert amely országban nincs mit enni és amely ország iparból akar megélni szén nélkül, annak az országnak jövője nincs. Ausztria nem azért csúszik lefelé, mert invesztíció céljára bankót nyomat. Lecsúszásának egész más indokai vannak. Méltóztassanak megengedni, hogy saját praxisomból, amit én közvetlenül észleltem, csak két példát hozzak fel, és megint hivatkozzam arra a bizonyos Mommsen-féle cserépre. Ami