Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-10

188 A nemzetgyűlés 10. ülése 1922, Bogya János: Semmi esetié sem alkalmas ana, kegy a kedélyeket lecsillapítsa. (Felkiáltások jobb/elöl : Doctor Medicináé ! Derültség.) Urbanics Kálmán : Nem ismeri a törvényt ! Bogya János: Ez nem ok a felfüggesztésre, annál kevésbé, mert hiszen a vád bizonyitva sincs. (Derültség jobbfelől.) Urbanics Kálmán : A fegyelmi eljárás arra való, hogy bizonyítsák! Bogya János : T. Nemzetgyűlés ! Az ellenpárt abban a véleményben volt, hogy az én pártom Achilles-sarka Tolna és Tarján község. Szíjj Bálint : Gróf Esterházy Ferenc ! Bogya János : Ennélfogva Tolna és Tarján községekre vetették rá magukat, hogy ott olyan helyzetet teremtsenek, amely reájuk nézve kedvező. Ezért Tolna községbe Képes Tiber és Dombi Géza államrendőrségi detektiveket küldték le, akik a választás napján oly terrert fejtettek ki, ami megakadályozta a választók túlnyomó részét abban, hogy szavazati jogukat gyakorolhassák. fi^eZMáltások jobb felől : Ketten terrorizálták a községet ?) Temesváry Imre : Hát akkor hogy került ide ? (Derültség.) Bogya János: Ugy, hogy nekem sokkal nagyobb többségem volt, mint a kormánypárt gondolta. (Derültség és felkiáltások jobb felől : Miért panaszkodik akkor ?) Képes Tibor és Dombi Géza összes párt hi veimet, mikor szavazni mentek, az utcán feltartóztatták, igazolásra szólították fel, mindenképen molesztálták, ugy, hogy hazamenekülni voltak kénytelenek. Pártom ottani vezetőjét, Kovács erdőőrt Képes letartóztatta és fogva tartotta mindaddig, mig a választás le nem zárult. Innen Tarján községbe ment a két detektív, ott maguk elé idézték a tanítót és figyelmeztették, hogy ha legitimistának meri vallani magát és továbbra is mellettem foglal állást, akkor ő a kormány ellen izgat és mint izgatót letartóztatják és internálni fogják. Hébelt Ede : Fenn kell tartani az internálási rendeletet ! Bogya János : De ez sem volt még elég a kormány részéről. A kormánynak még további súlyos tette is van, olyan súlyos tett, amely, azt hiszem, nemcsak Magyarországon ássa alá a kormány tekintélyét, hanem/alkalmas arra, hogy mindenkinek szivébe, ki az egységes nagy Magyarország gondolatán csügg, ki az integritásért akar küzdeni, aki azt hiszi és reméli, hogy a kormány legszentebb céljának az egységes Magyarország helyreállítását tartja, a csüggedést vigye bele. Méltóztassék idehallgatni. Dr. Kubinyi György volt tatai főszolgabíróval és ezidőszerint is Komárom vármegye tiszteletbeli főügyészével történt a következő eset. Előre kell bocsátanom, hogy Kubinyitől engem sok politikai szempont választ el, ő nem az én politikai pártom tagja, hozzám csak mint soviniszta magyarhoz csatlakozott. Kubinyi Tibor , . . Szijj Bálint: Kubinyi Tibor ott nem volt Komárom vármegyében. Bogya János : ... Kubinyi György velem járt . évi július hó 1-én, szombaton. több községben és hazafias beszédeket intézve a néphez, ajánlott engemet. Egyszerre május 29-én a nevezett két detektív jelenik meg nála és felszólítják, hogy jöjjön velük a főszolgabírói hivatalba. Közölték vele, hogy ha Tata községet a választás tartamára elhagyja, bántódása nem lesz. ö erre nem vállalkozott. Erre a főszolgabiróságnál előállították, ott a főszolgabiróság nevében az egyik szolgabiró a következő határozatot hirdette ki előtte. Ez a határozat nagyon jellemző, méltóztassék a tartalmát figyelembe venni. (Olvassa) : »A tatai járás főszolgabirája, mint rendőri büntetőbiró az 1913 : XXI. tc.-be ütköző kihágással vádolt dr. Kubinyi György ellen kihágási ügyben Tatán 1922. évi május hó 29. napján tartott nyilvános tárgyalás után a következőleg itélt : dr. Kubinyi György, 40 éves, ágostai hitvallású evangélikus, vágbányai születésű, tatai községi lakos, földbirtokos, vagyonos, terheltet bűnösnek mondja ki az 1913 : XXXI. te. 1. §-ába ütköző kihágási cselekményben«, — tehát csavargásban (Derültség.) — — »melyet a terhelt azáltal követett el, hogy állást, foglalkozást és megélhetési forrásait igazolni nem tudja«, jóllehet maga a határozat állapítja meg, hogy földbirtokos és vagyonos. (Továbbolvassa) : »Magyar állampolgárság iránti kérelmét be nem nyújtva, külföldinek tekinthető egyén volt és a hivatkozott paragrafus alapján a Btkv. 21. §-ának alkalmazásával önköltségen eltöltendő nyolcnapi elzárásra itéli, azonkívül terheltet a hivatkozott törvénycikk 9. §-a alapján az ország területéről egy évre kitiltja.« (Derültség és felkiáltások a baloldalról : Az ország területéről ? Továbbolvassa) : »A büntetés végrehajtását az 1908 : XXII. te. 1. §-a alapján felfüggeszti.« (Felkiáltások a jobboldalon : Nohát 1) A szolgabiró ezután elővett egy másik készen álló határozatot, amely szerint Kubinyi György az ország területéről eltolóneolandó volt, átadta őt az államrendőrségnek, mely Kubinyi eltoloncolását olykép kiséreíte meg, hogy őt erőszakkal a cseh határra szállította és az ottani cseh hatóságnakátadni akarta. A cseh hat óság azonban nagyobb törvénytiszteletet tanúsított, mint a mi közegünk, m.ert tudta azt, hegy Kubinyi több izben magyar útlevéllel lépte át a határt, és őt magyar állampolgárnak jelentvén ki, megtagadta átvételét. Erre Kubinyit az államxendőrök Tatára vitték vissza és ott a főszolgabíró különféle bocsánatkérések után szabadlábra helyezte. Az ügy azonban ezzel elintézve nincs, mert nyolc napra rá ujabb határozatot hozott a tatai főszolgabíró hivatal és ebben Kubinyit . . . Esztergályos János: Fejvesztésre itéli. (Derültség a baloldalon.) Bogya János : . . . mint alkalmatlan idegent őrizet alá helyezte, kötelességévé tette azt, hogy naponta jelentkezzék a főszolgabírói hivatalnál, megtiltotta neki, hogy Tata község területéről eltávozzék, hogy sürgönyt adhasson fel, hogy a telefont használhassa. Horváth Zoltán : Ez nem jogrend !