Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-10

186 A nemzetgyűlés 10. ülése 1922, évi július hó l-én, szombaton. fizeti a forgalmi adót, hogy valahogy a tárgy megjelölésével, vagy valamikép megszámozásávai, vagy bélyegzővel összhangba hozzák a bárcát az elárusítani szándékolt ipari termékkel, s akkor az iparos ettől a felesleges zaklatástól meg volna kímélve. Mert az is megtörtént, hogy van olyan iparos, — ezt is panaszolták nekem — aki forgalmi adóban az illető ipartárgy értékének 50 %-át már elfizette és még mindig várakozik vevőre. A pénzügyminister ur szives figyelmébe ajánlom ezt a panaszomat és előterjesztem a következő interpellációt (olvassa) : »Van-e tudomása a pénzügyminister urnák a forgalmi adó beszedése körül előforduló visszásságokról és hajlandó-e azok megszüntetése iránt sürgősen intézkedni ?« (Helyeslés baljelöl.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a pénzügyminister urnák. Szólásra következik ? Petrovits György jegyző : Dr. Bogya János ! Bogya János : T. Nemzetgyűlés ! Közéletünknek egy sötét lapjára vagyok kénytelen visszamutatni, mert, sajnos, azok a következmények, amelyekkel azok az intézkedések, azok a tettek járnak, amelyek a választási visszaélések lapjára vannak feljegyezve, mindezideig nem szüntettek meg, s ezen intézkedések következtében még mindig vannak a kerületemben egyesek, akik ezen intézkedések konzekvenciáit viselni kénytelenek. Tegnap jártam a kerületemben s megdöbbenve láttam, hogy milyen atmoszféra uralkodik ott, hogy ezek az intézkedések milyen szellemet, milyen ellentétet teremtettek ott a magyar táborban. Ott, igazán a békés polgári rendnek a helyén a-legerősebb gyűlöletet láthatjuk magyar és magyar között. Ez az állapot az, amely ellen elsősorban tiltakozik az én soviniszta magyar szivem, az én magyar egyéniségem. (Egy hang jobb felől : A sole izgatás miatt van ez !) Igen, a sok izgatás miatt is, —épen erre mutatok rá — amely a kormány részéről történt meg, de nemcsak az izgatás miatt. Szabó István (sokor&pátkai) : A fuvart is a kormány vonja meg, ugy-e 1 Bogya János : Melyik fuvart ? Talán a magáét ? (Zaj.) Elnök : T. képviselő urak, nagyon kérem, ne méltóztassanak elkedélyeskedni a dolgot. Bogya János : A kedélyesség onnan indult meg. Rá kívánok most mutatni arra, hogy milyen tények voltak azok, amelyek ott a lakosság körében az elkeseredést váltották ki, hogy mely tények azok, amelyek elégedetlenséget szültek s amelyeknek orvoslását én a kormánytól joggal remélem, mert meg vagyok róla győződve, hogy a kormány sem fogja helyeseim azt, hogy ilyen tények jussanak a nagy világ tudomására, amelyek leginkább alkalmasak arra, hogy Magyarország tekintélyét aláássák s amelyek világosan bizonyíthatják a külföld előtt azt, hogy itt nincs jogrend, nincs konszolidáció. Interpellációmra a közvetlen okot a következő érdekes eset adta meg. Amikor Tatára jöttem, egy községből telefonon hívtak fel ; az egyik választ ó telefonált és közölte velem, hogy a községi biró jelent meg nála s követel tőle egy okmányt, és pedig azzal követeli tőle, hogy ha azt délután öt óráig nem szolgáltatja ki, akkor a vele lévő detektiv őt le fogja tartóztatni és csendőrséggel fogja Tatára kisérni. (Mozgás a baloldalon.) Utána jártam az ügynek, mert kiváncsi voltam, hogy mi ennek a háttere. Utánajárva a dolognak, értesültem róla, hogy a tatai főszolgabíró, Dávidházy János, azt a kijelentést tette, hogy dr. Bogya János mandátumát meg kell támadni és minden eszközt meg kell ragadni, hogy ez a mandátum megdöntessék, ott Tatán a belügyminister urat kell felléptetni, mert ő akar ott képviselővé lenni, mivel neki nincs mandátuma. (Egy hang balfelől : Hallatlan !) Utána járva közelebbről a dolognak, arról értesültem, hogy négy detektiv járja a kerületet és gyűjti ellenem az u. n. adatokat. Már most kérdem azt, vájjon egy ellenzéki képviselőnek milyen eszközökkel áll módjában befolyásolni a választás eredményét ? Szabó István ( sókor ópátkai) : Akinek egy hatalmas gróf áll a háta mögött, annak módjában van ! (Zaj.) Bogya János : Ugyebár, azok a hatalmi eszközök, amelyek talán önt is nyeregbe ültették és behozták a nemzetgyűlésbe, egy ellenzéki képviselőnek nem állának rendelkezésére. Szábó István (sokor&pátkai) : Nálunk épen az ellenkezője van ! Bogya János : Különben én olyan óriási többséggel jöttem be, hogy ilyen óriási többséget még hatalmi

1 eszközökkel sem lehetett mindenütt szerezni. (Zaj.) T. Nemzetgyűlés ! Ezen kijelentés után alaposabban néztem az ügynek utána, s közölték velem azt, hogy a petíció ügyének tulaj do nképeni mozgatója nem is a főszolgabíró maga, hanem vele együtt különösen a főispán. Ugyanakkor — tegnap délután — közölték velem azt is, hogy a főispán az egész választási kampány alatt milyen eszközzel dolgozott ellenem. Ezek az eszközök meg fogják mutatni a t. Nemzetgyűlésnek azt, hogy ez az ur igenis vétett annak az állásnak méltósága ellen, amelyet betölt, hogy igenis ennek az urnák a ténykedése magának a büntetőtörvénykönyvnek a rendelkezéseibe ütközik, hogy ő olyan tettekre ragadtatta el magát korteskedésében, amelyeket egy gentleman nem tesz meg. Ez a főispán arra vetemedett, hogy Tarján községében azt hirdette rólam, hogy én a forradalomnak voltam a részese ; azt hirdette rólam, hogy én Bédi-Schwimmer Rózának voltam Svájcban a titkára. Szijj Bálint: Más is hirdette ! Bogya János: Akkorszégyelheti magát, mert ez nem igaz ! Szijj Bálint: En nem hirdettem, csak hallottam ! Bogya János: A ministerelnök uríól kezdve sokan tudják, hogy én a forradalom alatt Német-