Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-10

182 A nemzetgyűlés 10. ülése 1922. évi július hó 1-én, szombatim, delemügyi ministeriumban szolgált mint segéd­fogalmazó és fogalmazó, 1914 augusztus 1-én bevonult, novemberben fogságba került, a fog­ságban léte alatt nevezték ki itthon, nagybátyja tábornok volt az osztrák-magyar hadseregben, két fitestvére van, mind a kettő katona volt, az egyik megsebesült, a másik Signum laudis, kis­ezüst, bronz, Károlykereszt és sebesülési érmet szerzett. 1920-ban Del Adami kapitány, aki Kelet-Szibériába küldetett ki a hadifoglyok haza­szállítása végett, kinevezte Vöröskereszt meg­bízottnak. Ebben a minőségében szolgált ott s nem jött haza, hogy kötelességét künn a hadifog­lyokkal szemben, mint kinevezett magyar tiszt­viselő, teljesíthesse. 1921 decemberéig teljesí­tette is ezt a kötelességét, járt volna neki ha­vonta 50—100 dollár fizetés, ami havonta 50—100 ezer koronát tesz ki, de azt nem vette fel. Itt van egy levél a kezeim között, melyet hadifoglyok intéztek hozzá, amelyben megírják, hogy ki volt ez az ember.rájuk nézve. Szegény parasztemberek az irói, akik azt irják a levél­ben, hogy ő volt mindenük, ő segítette őket haza, szerzett nekik ruhát és ezt az embert fo­gadja most a kereskedelemügyi minister ur őexcellenciája ilyen kedves levéllel azért, mert destruktiv vallású. (Mozgás a baloldalon.) A tábornok a régi osztrák-magyar hadseregben volt, ott még lehetett. Drehr Imre : Tudtuk, hogy ez jön ki belőle ! Hallottuk már a városházán ! Peyer Károly: Ez a felekezeti béke! Fábián Béla: A képviselő ur nem hallhatta a fővárosi bizottság ülésén, mert az értesítés csak június 28-án kelt, azt hiszem tehát, rosz­szul méltóztatik emlékezni. Pakots József: Miért fáj ez? Fábián Béla : Ezek után a következő inter­pellációt intézem a honvédelmi minister úrhoz (olvassa) : »Van-e tudomása a honvédelmi mi­nister urnák arról, hogy a csóti fogolytábor­ban fiatalemberek a hazaérkező tiszti és legény­ségi személyeket méltatlan bánásmódban része­sitik és hajlandó-e intézkedni aziránt, hogy a hazaérkező foglyokkal ugy bánjanak, ahogy azt szeretet után vágyó, éveken át hazájukért szen­vedett emberek megérdemlik? 2. Van-e tudomása a honvédelmi minister urnák arról, hogy a hazaérkező hadifoglyok hátralékos illetményeinek kifizetése huzavonával történik s hajlandó-e intézkedni aziránt, hogy a jövőben a legsürgősebb anyagi támogatásban részesüljenek?« (Helyeslés a bal- és a szélsobalol­dalon.) Elnök : A honvédelmi minister ur kivan válaszolni. Belitska Sándor honvédelmi minister: T. Nemzetgyűlés! Bár az interpelláció hozzám van intézve, mindjárt válaszom elején ki kell jelen­tenem, hogy a tárgyi kérdések tulajdonképen nem hozzám tartoznak. Az interpelláció első része ugyanis, ami a kivizsgálásokra vonatkozik, tisztán belügyi, rendőrhatósági dolog, a második részére pedig, amennyiben az engem illet, bátor leszek a választ röviden megadni. A kivizsgálás az én tudtommal ugy tör­ténik, hogy azt konkrét panaszok alapján indítja meg a rendőrség és tudtommal most nagyon gyorsan lefolytatja. Az én szempontom a csóti fogolytábort ille­tőleg az, hogy a visszatérő katonákat természe­tesen mielőbb övéikhez, családjukhoz transzpor­táljuk. Méltóztassanak azonban tekintetbe venni azt, hogy a hadifoglyok Oroszországból állandóan kolera- és tífuszjárványt hurcolnak haza, miért is sok esetben nem is maga a kivizsgálás, hanem tulajdonképen az orvosi intézkedések teszik szük­ségessé a bizonyos ideig tartó quarantaint, tehát nem minden esetben a kivizsgálás, hanem sok esetben a járványok miatti quarantain szük­sége forog fenn. Ami különösen az illetékek folyósítását illeti, vagyok bátor az igen t. nemzetgyűlés tudomására hozni, hogy a hazatérő foglyok ott a helyszínen rögtön előleget kapnak és felvilá­gosítják őket arról, hogy hazaérkezve menjenek el a járási tisztviselőhöz, akinek részletes utasí­tása van az illetékek azonnali folyósítására. Az embereket tehát kioktatják s illetményeikre előleget kapnak. Ugy érzem, hogy ennél többet nem igen tehetünk s legfeljebb az nem kapja meg az illetményeit, aki nem megy el a járási tisztviselőhöz és nem veszi fel azokat. Ameny­nyiben azonban mégis megtörténnék, hogy egyik másik konkrét esetben az illetékeket tény­leg elkésve folyósítanák, ismételten csak azt a kérést terjeszthetem elő, méltóztassanak a konkrétumot tudomásomra hozni és természetes, hogy a konkrétumban azonnal intézkedem. (Élénh helyeslés.) Minthogy az interpelláció lényeges része a belügyminister ur hatáskörébe tartozik, mél­tóztassanak megengedni, hogy a végleges válasz­adást a belügyminister ur részére tartsam fenn. (Helyeslés.) Elnök : Fábián képviselő urat illeti a szó ! Szilágyi Lajos: Ha nem végleges a válasz, akkor nem illeti meg a szó ! Elnök: A képviselő urnák joga van vála­szolni a házszabályok értelmében az ideiglenes válaszra is ! Fábián Béla *. T. Nemzetgyűlés ! A hon­védelemügyi minister ur azzal magyarázza a csóti hadifogolytáborban lévő hadifoglyok vissza­tartásának okát, hogy Oroszországban kolera- és tífuszjárvány van — ami tényleg van is — ós nagyon helyesen ezek bacillusaitól akarja meg­védeni Magyarországon az embereket. A helyzet azonban e tekintetben az, hogy ezek a hadi­foglyok, mielőtt még Csótra kerültek volna, voltak már quarantainban, mert keresztüljöttek Lettországon, Németországon ós ezek az orszá­gok szintén nem engedik át őket addig, amig

Next

/
Thumbnails
Contents