Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.
Ülésnapok - 1922-8
110 A nemzetgyűlés 8. illése 1922. évi június hó 28-án, szerdán. állítást adta, mintha azt mondtam volna : nem látok a teremben olyat, aki a bolsevikieknek fel nem esküdött volna ! Stimmel ez ? Rakovszky Iván belügyminister: Kijavítottam. : nem csatlakozott volna ! Szórói-szóra feljegyeztem abban a pillanatban ! Peidl Gyula : Ezt a kijelentést én nem mondtam. Én azt sem mondtam., hogy nem látok senkit, aki nem csatlakozott volna. Ellenben mondtam azt, hogy nem látok olyat, aki szembeszállt volna a bolsevizmussal. (Zaj.) Eiről egyébként meg lehet győződni a gyorsírói jegyzetekből. (Zaj. Elnök csenget.) Egyebekben készséggel tudomásul veszem, sőt meg is erősítem, hogy a mai magyar kormány a bolsevikieknek nem az összes eszközeit és módszereit használja fel a kormányzásban. (Mozgás jobbfelől. Felkiáltások : Megint kezdi !) Én elismerem., hogy az akkori és mai intermálási módok között borzasztó nagy, lényeges különbség van, mert akkor szanatóriumba internálták az urakat. Huszár Károly: A Batthyány-pincében ! Br. Podmaniczky Endre : Az országház pinzéjébe ! Haller István : A gyűjtőfogház sem szanatórium ! Griger Miklós: Kérdezd meg Sándor Pált, milyen szanatóriumban volt ! Peidl Gyula : Ma ellenben még a gyűjtőfogház is ideális szanatórium ahhoz képest, hogy mi van Zalaegerszegen. (Zaj és ellentmondás.) Elnök (csenget) : Figyelmeztetnem kell a t. képviselő urat, hogy személyes kérdésben való felszólalásnál vitatkozásnak helye nincs. Kizárólag ana méltóztassék szorítkozni, amivel a képviselő ur személye tángálva volt. A második jogcím a képviselő ur felszólalásához a 215. §. második pontja : félreértett szavai értelmének helyreigazítása. Én mindkét pont alapján a legmesszebbmenőié g megadom a képviselő urnák a szót, de kérnem kell, hogy polémiától tartózkodjék. (Helyeslés.) Méltóztassék folytatni. Peidl Gyula: Friedrich képviselő ur volt szives arra figyelmeztetni bennünket, hogy a románokról pedig ja ne beszéljünk, mert ha ezt megtesszük, akkor ő rettenetes adatokat fog ránkolvasni. Állítása szerint mi a románokkal barátkoztunk. Megkívánom állapítani, mint történelmi tényt, hogy egyrészt 1919 augusztus 6-án egy félórával az akkori kormány erőszakos eltávolítását megelőzően román zászlóalj foglalta el a ministerelnökség előtti teret, . . . (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Csilléry András : Szó sincs róla ! Valótlanság ! Peyer Károly : ügy van ! Ne tagadják le ! Peidl Gyula : . . . másrészt az akkori kormány tagjait, köztük engem is, éjjel három órakor a lemondás megtörténte után szuronyos román katonák vittek a lakásomra. (Egy hang a szélsőbaloldalon : Na Friedrich ur ! Egy hang jobbfelől : Nem románok vitték ! Rendőrök vitték ! Ellenmondás a szélsőbaloldalon.) Hát, ha ez a románok barátsága velem szemben . . . Csilléry András : Ez nem áll ! Rendőrök védték, azok kisérték ! Peyer Károly : De igaz ! Elnök : Csendet kérek, képviselő urak, a Ház minden oldalán ! Br. Prónay György: Azért csinálták, hegy agyon ne üssék ! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Hogyne !) Peidl Gyula: Ezt azért hozom fel, mert le kívánom szegezni, hogyha az, ami velem szemben igy megnyilvánult, a románok barátsága 'volt, akkor ezért nekem nincs okom szégyenkezni. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: A belügyminister ur ki^ván szólni. Rakovszky Iván belügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Arra a vitára vonatkozólag, hogy mit mondott a bolsevizmushoz való csatlakozásra nézve Peidl Gyula t. képviselő ur, vagyok bátor a naplójegyzetet felolvasni. (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) A képviselő ur a következőket mondotta (olvassa) : »Uraim, én nem hallottam és nem láttam önök közül senkit, aki hangsúlyozta volna, hogy nem csatlakozik«. A képviselő ur nekem azt válaszolta, hogy a képviselő ur azt mondotta, hogy »nem látott olyat, aki ellenállt«. Bocsánatot kérek, ez nem objektiv vitatkozási mód. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak türelemmel meghallgatni az ellenvéleményt. Rakovszky Iván belügyminister : A képviselő ur az imént újra azt mondotta, hogy »jó, belátja, hogy a kormány nem veszi igénybe a bolsevizmus összes eszközeit«. (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Hát, kérem, én ezt ismét határozottan visszautasítom : (Helyeslés jobbfelől.) a kormány a bolsevizmus semmiféle eszközeit nem veszi igénybe. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Mozi ! Gyorsított eljárás ! Internálás ! Bolsevista módszerek !) Én ezért arra kérem a képviselő urat a hazafiság, tehát nem a kormány, hanem az ország érdekében, hogy a mentelmi jogra támaszkodva, hasonló, az ország presztízsét és belső rendjét veszélyeztető kijelentést itt a Házban ne tegyen. (Helyeslés középen és jobbfelől.) Peidl Gyula : Ne provokáljanak az urak ! Rakovszky Iván belügyminister: Az urak kezdték ! Elnök : Határozathozatalnak helye nincs. Most áttérünk az interpellációkra. Mielőtt áttérnénk, az ülést 10 percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Aß elnöki széket Huszár Károly foglalja élj Elnök : Az ülést újból megnyitom. Az állandó összeférhetlenségi bizottság tagjai közül Vázsonyi Vilmos képviselő ur még nem tette le az esküt. Felszólítom, hogy az esküt
