Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.
Ülésnapok - 1922-8
98 À nemzetgyűlés 8. ülése 1921 vánom hagyni, mert ott csak néhány napi kísérletről volt szó, valamint figyelmen kivül kell hagynom Finnországot is, amely Oroszországnak egy része volt és az orosz cárizmus alatt nyögött. (TJgy van! a szélsobalóldahn.) Ha összehasonlítjuk a háború előtti és a háború alatti Magyarországot az akkori Oroszországgal, akkor egészen lehetetlen a legminimálisabb objektivitás mellett is meg nem látni azt a sok nagy és mélyreható hasonlóságot, (Egy hang a középen : Ugyan ? ! Zaj.) amely a két ország gazdasági, politikai és kulturális struktúrája között fennállt. (Ellentmondások jobb felöl. Egy hang a jobboldalon : A hasonlatosságot a bolsevizmus csinálta !) S ha a mi ellenfeleink szívesen hangoztatják, hogy a bolsevizmus szülőanyja a liberalizmus volt, akkor erre nekem határozott (nemmel kell felelnem, és pedig azért, mert Magyarországon époly kevéssé uralkodott valaha is az igazi liberalizmus, mint a cári Oroszországban. (Zaj.) Ahol az ország 20 millió lakosa közül alig egy milliónak volt szavazati joga, és igy közvetett beleszólása az államügyek intézésébe, mig a többi 19 millió ettől a lehetőségtől el volt zárva (Zaj. Felkiáltások a jobboldalon : A csecsemőket is számítja. Elnök csenget.), pária volt és hazátlan bitang . . . Kuna P. András : Maguk nevezték magukat annak! (Zaj. Elnök csenget.) Peidl Gyula : . . . ahol az egyesülési ós gyülekezési jog törvényes rendelkezés hiján a mindenkori belügyminister jóakaratától függött, sőt tovább megyek, az alárendelt közigazgatási, vagy rendőri hatóságok szeszélyétől függött. . . (TJgy van! a szélsobalóldahn.) Rassay Károly: Ugy, mint most! Peidl Gyula : ... mert vájjon lehetett-e egyesületet alakítani, lehetett-e gyűlést tartani... Rakovszky Iván belügyminister: A minister diszkrecionális jogát könnyű szeszélynek mondani, de a nélkül nem lehet az ügyeket vezetni. Rassay Káro ! y : Visszaélés az és nem diszkrecionális jog. Játék a szavakkal. Peidl Gyula : ahol a törvényes napi munkaidő 16 óra volt ; ahol a politikai sajtószabadság ... (Folytonos zaj. ) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Peidl Gyula : ... nem volt meg, mert annakidején horribilis összegű óvadéktól tették függővé a politikai napilapok alapítását... (Folytonos zaj és közbeszólások jobbfelöl. Egy hang a jobboldalon: Rassay államtitkár volt! Már elfelejtette !) Rassay Károly: Én alattam üldözték a gyilkosokat! Most a munkapárti uralomról beszél. Peidl Gyula : ... ahol a munkásság politikai sajtószabadsága ezenkívül a ihires »az én ügyészeim« jóakaratától függött; ahol a munkássajtót már akkor, a háború előtti évtizedeken keresztül minden kivételes hatalom nélkül is az ügyészek akkor kobozták el. .. '. évi juntus hó 28-án, szerdán. Urbanics Kálmán : Amikor izgatott ! Peidl Gyula : . . . amikor nekik tetszett ; ahol a szociálpolitikai törvényhozásnak, egyetlen kivétellel, nyoma sem volt, ahol a szociálpolitikáról soha nem is beszéltek komolyan, (Egy hang balfélől : Ebben igaza van !) ahol a földbirtok 65—70 %-át néhány ezer család birtokolta . . . Kuna P. András : A nagytőke kezében volt ! (Zaj a szélsőbaloldalon.) Peidl Gyula : ... és ahol az ország lakosságának fele irni-olvasni nem tudott : ott a liberalizmus uralmáról beszélni csak igen-igen nagyfokú fantáziával lehet. Tehát nem a liberalizmus szülte a bolsevizmust, hanem épen ellenkezőleg (Zaj.) a liberalizmus teljes hiánya és a háború előtti és alatti kormányoknak intézkedéseiben az előrelátás teljes hiánya, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) valamint az egyoldalú és rideg osztályuralom . . . (Felkiáltások jobb felől : Ismerjük már ezeket ! Megint a kizsákmányolást emlegetik !) Vanczák János: Meg kell szokni ezt! (Zaj. Elnök csenget. Felkiáltások a jobboldalon : Hát a proletárdiktatúra ?) Peidl Gyula : . . . szülte meg az ikertestvérét : a bolsevizmust, a másik formájú osztályuralmat. Jánossy Zoltán : Ez az igazság ! (Zaj.) Peidl Gyula: Ha összehasonlítjuk a szerencsétlen kimenetelű háború kezdő idejéből a Németországban és Magyarországon történt kormányintézkedéseket, már akkor is egy különleges példáját találjuk annak, hogy milyen kevés előrelátással kormányozták Magyarországot. A háború kitörése idején Németországban és Magyarországon is kivételes hatalommal ruházták fel a kormányokat. (Zaj a jobboldalon. Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak. Peidl Gyula: De mig Magyarországon a kormány ezt a kivételes hatalmat csupán arra használta fel, hogy egyrészt a közszabadságokat teljesen megsemmisítse, másrészt a munkásokat odakösse munkahelyeikhez és igy kiszolgáltassa őket a munkaadók kénye-kedvének : addig Németországban már az első napon, 1914 augusztus 4-én, valamint a következő napokon a kormány egy egész sereg olyan intézkedést és rendelkezést léptetett életbe, amely hivatva volt a munkaerő megvédésére és a drágaság leküzdésére. Még az abszolutisztikus Ausztriában is történtek intézkedések kellő időben a munkaerő megvédésére. Magyarország, a »liberális« Magyarország, volt az egyetlen, ahol a kormány ezt a sorsdöntő időszakot egyoldalú intézkedésekkel vélte elintézhetni. Történelmi valóság, hogy a magyarországi szociáldemokrata párt az utolsó pillanatig küzdött a háború ellen. Semmi okunk ezt tagadni, és nem hinném, hogy szégyenkeznünk kellene miatta. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) De kétségtelen, t. Nemzetgyűlés, hogy a dolgozó nép — amikor a háború reánk szakadt — az első pillanattól kezdve mindenkinél jobban, mindenkinél lelkiismerete-
