Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.
Ülésnapok - 1922-8
A nemzetgyűlés 8. ülése 1922. sebben telj esitette kötelességét ; nemcsak a frontokon, hanem a Hinterlandban is. (Zaj és felkiáltások jobbfelől : A fronton nem maguk voltak ! Zaj a szélsőbloldalon.) Peyer Károly: Ki volt a fronton ? Majd megnézzük, önök közül hányan voltak a fronton ? (Felkiáltások a jobboldalon : Bizonyos, hogy többen voltunk !) Farkas István : Kik haltak meg és kik szereztek vagyont a háború nyomoruságaiból ? Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Peyer Károly : Tiszti fedezékből ! A búza és a zab árából ! (Zaj.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek az elnöki figyelmeztetést respektálni ! Peidl Gyula : Az csak nem lehet kétes és azt nem lehet vitássá tenni, hogy a frontokon a dolgozó nép nagy tömegei védték a hazát. (Felkiáltások jobbfelől : Ezt senki sem vitatja ! De nem a hat óráig dolgozók!) Ha, t. uraim, azok a milliók, akik a frontokon kötelességüket teljesítették, nem a vagyontalan, a jogtalan néptömegekből kerültek volna ki, hanem azok a milliók kikerülhettek volna a kiváltságos osztály tagjai közül : akkor nem volna baj és akkor nem került volna sor bolsevizmusra. (Zajos felkiáltások jobbfelől : Dehogy nem ! Azok csinálták, akik itthon maradtak ! — Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Az urak maradtak itthon !) Azt tehát letagadni és kétségbevonni, hogy igenis, elsősorban a dolgozó nép teljesítette kötelességét a háború egész tartama alatt, nem lehet. (Egy hang jobbfelől : Ezt innen mondhatnák !) A szervezett munkásságnak az a része, amely a háború technikáját volt hivatva szolgálni a Hinterlandban, a hadi üzemekben és az egyéb műhelyekben (Felkiáltások jobbfelől : Fel volt mentve a gyárakban!) az nemcsak a munkáját telj esitette lelkiismeretes kötelességgel . . . Propper Sándor : Éhezett mellette ! Peidl Gyula : ... hanem sok, sok milliót gyűjtött a családfentartójuktól megfosztott feleségek és gyermekek segélyezésére, (ügy van! a szélsöbaloldalon.) Talán nem vitás, hogy ezzel a ténykedésével a szervezett munkásság akarvanemakarva a megnyugvást, a kitartást segítette elő. Mit tett ezzel szemben a magyar kormány ? A drágaság leküzdése ellen hosszú időn át abszolúte semmit sem. (Ellenmondások jobbfelől.) Szijj Bálint : Hát a maximálás és a rekvirálás mi volt ? Hét esztendeig tartott ! (Zaj.) Elnök : Kérem a képviselő urakat minden oldalon, szíveskedjenek a házszabályokhoz alkalmazkodni ! — Méltóztassék folytatni, képviselő ur! Peidl Gyula : Azt állítottam, kérem, hogy a drágaság ellen hosszú időn át a magyar kormány semmiféle intézkedést nem tett. (Ellenmondások jobbfelől.) Ezt bizonyítani lehet adatokkal. Amit későbben, esztendők múlva tett, az is fél-intézkedés, vagy látszat-rendszabály. Ha ez nem lett volna, akkor nem tartanánk most ott, ahol ma. (Zaj.) évi június hó 28-án, szerdán. 99 Élénk emlékezetben kell lennie a 60—70 filléres hadi segélyeknek. Propper Sándor : 58-tól 68-ig ! Elnök : Kérem, egyszerre csak egy képviselő szólhat ! Peidl Gyula : Nem lehet elfelejteni a panaszok légióját, amely az alárendelt közigazgatási hatóságok ellen elhangzott, amelyek nagyon sokfelé szinte gyönyörűségüket lelték abban, hogy még a 60—80 filléres segélyeket is megvonják a jogosultaktól. (Félkiáltások jobbfelől : Nem áll !) Urbanics Kálmán : Rágalmazza őket ! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Nem ! Majd hozunk aktákat !) Elnök : Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek csendben lenni ! Drozdy Győző : Most sem jutnak hozzá ! Elnök : Kérem Drozdy képviselő urat, ne szóljon közbe ! Létay Ernő : Most is korteskedtek ezzel ! Elnök : Létay képviselő urat is kérem ! — Méltóztassék folytatni ! Peidl Gyula : T. Nemzetgyűlés ! A háború előtti és a háború alatti, ez a minden előrelátást nélkülöző kormánypolitika igy gyűjtötte, fokozta, halmozta a panaszokat és az elkeseredést. (Zaj. Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Halljuk ! Halljuk !) Elnök : Csendet kérek ! (Egy hang a balközépen : Térjünk napirendre !) Képviselő ur, én a szónoknak a napirend előtti felszólalásra a jogot megadtam, neki tehát joga van ezzel élni ; szíveskedjék őt meghallgatni! (ügy van! a szélsöbaloldalon.) Nagy Emil : Kegyeskedjék kereteket szabni ! Peidl Gyula : Mikor a háború véget ért, akkor ez a felgyülemlett elégedetlenség, keserűség, gyűlölet elementáris erővel készült kirobbanni. (Felkiáltások jobbfelől : Budapesten ! Másutt nem !) Budapesten és a vidéken, ahol az emiitett közigazgatási hatóságok kénytelenek voltak elmenekülni a nép gyűlölete és boszuállása elől. (ügy van! a szélsőbaloldalon. Felkiáltások jobbfelől : Miért izgatták őket ?) Hát, ne méltóztassék olyat mondani, hogy a szocialisták a falun izgattak. (Felkiáltások jobbfelől ! De igen ! ö se hiszi el, amit mond !) Nem tagadható le, hogy nemcsak a háború alatt, hanem a háború előtt is hosszú időkön keresztül (Egy hang jobbfelől: Izgattak!) szociáldemokrata nem tehette be falura a lábát. A szociáldemokrata sajtó termékeit, ha azoknak az ügyészek megkegyelmeztek, nem lehetett a falura kijuttatni, mert minden falu határán vigyáztak, hogy be ne jussanak. (Ellenmondások jobbfelöl.) Ne méltóztassék tehát olyat állitani, hogy a falun a szocialisták izgathattak. Izgattak azok a tények, amelyek a kormány és az alárendelt hatóságok intézkedései következtében elkeseritették a népet. (Ellenmondások jobbfelől.) Hedry Lőrinc : Ellenséges repülőgépek az önök lapjait dobálták a frontra ! Peidl Gyula : És amikor az összeomlás elkövetkezett és ez a felhalmozódott keserűség kitörni 13*
