Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.
Ülésnapok - 1920-315
282 A nemzetgyűlés 315. ülése 1922. évi február hó 16-án, csütörtökön. választójogot. Egyik képviselőtársam azonban, akit nem nevezek meg, volt szives nekem megmutatni bizonyos statisztikát, amely szinte megdöbbentően arról tanúskodik, hogy arányszám szerint a zsidó hadviseltek közül százalékban sokkal többnek van Károly-esapatkeresztje, mint kereszténynek. Andaházy- Kasnya Béla : Hallatlan ! Ez borzasztó ! Elnök : Kérem Kasnya képviselő urat, szíveskedjék csöndben csodálkozni ! (Derültség.) Budaváry László : Hibáztatom, hogy a menekültekről imperative nem intézkedik a javaslat. Feltétlenül bele kell azt venni, hogy a menekültek, akár közalkalmazottak, akár mások, minden különösebb jogcím nélkül, amennyiben igazolni tudják, hogy mivel foglalkoztak a megszállott területen és hogy kényszerítő körülmények folytán jöttek el, kapják meg a választójogot. Ott van aztán a jelölőivek kérdése. Nem tartom kellőképen indokoltnak, hogy a jelölőiveket központilag bocsássák ki. Somogyi István : Felesleges pénzkidobás ! Budaváry LáSZlÓ : Sokkal helyesebb volna és azt hiszem az állam is jobban járna, ha minden jelöltnek joga volna saját jelölőivét elkészíttetni. Nem tudom, hogy ennél a pontnál a kormányzatot milyen intenció vezette. Ha megnyugtató magyarázatot kapok, akkor én is hozzájárulok az eredeti szöveghez, egyébként azonban ezt indokolatlannak tartom. Rupert Rezső : Azért van, hogy ne mindenki kapjon. Budaváry László : Azt hiszem, senki sem emiitette meg még azt, hogy a választhatóság korhatárát a betöltött harmincadik évben állapították meg. Pedig ez ellen is három súlyos és nyomós argumentumot tudok felhozni. Először is a magyar jogban a 30 éves korhatárt, mint a választói jogosultság általános kellékét, az 1913 :XIV. te, az u. n. Tisza-féle törvény hozta be. Ebben a választhatóság a harmincadik életév betöltéséhez volt kötve. D t ániában és Olaszországban szerepelt ugyan ? 30 éves választhatóság! korhatár, de merőben más beállhásban. Dániában tisztán általános választói jog volt s csak ez a magas korhatár volt a választhatóságnak egyetlen korrektivuma. 1915-ben ott is leszállították a korhatárt 25 esztendőre. A 30 éves korhatárnak még Olaszországban van példája, ahol az 1912-es törvényben még különös kellékekhez kötik a jog gyakorlását, amely kellékek a 30 év betöltésekor elesnek. (Mozgás.) Andaházy-Kasnya Béla: Mihelyt komolyan beszél, ez senkit sem érdekel ! Budaváry László : A választói jogosultság s a választhatósági korhatár mindenütt összeesik. Nálunk látszik most ez az eltolódás, amelyet a Friedrich-féle törvényesített rendelet is fentartott. Véleményem szerint ez teljesen helytelen beállítás, mert amikor az állami életben úgyszólván a legfontosabb szerepkört, munkakört betöltő birói állásnak elfoglalása a 26. életév betöltéséhez van kötve, azok a birák, akik élet és halál felett döntenek s akik erre a nagy funkcióra alkalmasak és érettek, a törvényjavaslat értelmében nem választhatók képviselővé. Amig tehát egyfelől a legfontosabb munkakört betölthetik a 26. életévük elérésekor, addig képviselővé csak 30 éves korukban választhatók. Andaházy- Kasnya Béla : A 23 éves egyetemet végzettek nem szavaznak. Ez borzasztó ! Budaváry László : De van itt más is. Azok az . orvosok, ügyvédek és más foglalkozású főiskolát végzettek, akik a 24. életévüket be nem töltötték, nem választhatók, ellenben egy 30-ik életévét betöltött analfabéta —hogy így fejezem ki magamat —- már képviselővé választható. Andaházy- Kasnya Béla : Ebben igaza van ! Budaváry László : Tisztelettel kérem a kormányt, hogy méltóztassék valami módozatot találni arra vonatkozólag, hogy legalább bizonyos esetekben a 30-ik életkorhoz kötött választhatóság leszállittathassék a 26-ik életév betöltésére. Két óra van, méltóztassék megengedni, hogy délután folytathassam beszédemet. Elnök : Engedje meg a képviselő ur, hogy a hivatalos órát én konstatáljam.. Majd szólni fogok a képviselő urnák. Méltóztassék folytatni. (Derültség bálfelöl.) Rupert Rezső : Utasítása van, hogy obstruáljon ! Budaváry László ; Ezenkívül kifogásaim vannak, az ellenzék egyes férfiai által felvetett kissebbségi tervezet ellen is. Ellenvetéseim vannak azon okoknál fogva, melyeket egyes képviselőtársaim mái elmondottak, de amelyeket én nem akarok itt ismételni. Legyen szabad azonban még egypár érvet felhoznom ; és hogy ez az ellenzék tetszésével is találkozzék, majd idézem Andrássy Gyula képviselő ur szavait, aki a plurális választójogról szóló törvényjavaslat indokolásának 14. §-ában a következőket mondja (olvassa) : »E paragrafus fent ártja azon, már az 1848 : V. te. 6. §-ában megállapított, majd az 1877 : X. te. 2. §-ában ismételt elvet, hogy a képviselők választása választókerületenként történik s hogy minden választókerület egy képviselőt választ. Ismeretesek a kifogások, melyeket e rendszer ellen támadók fel szoktak hozni. Ilyen különösen az, hogy ott, ahol ez a rendszer van érvényben, csak a többségek jutnak képviselethez ; hogy a kisebbségben lévő pártok, bármily nagy számban vannak az országban hiveik, teljesen képviselet nélkül maradhatnak még akkor is, ha egyes kerületekben csak néhány szavazattal kevesebbel rendelkeznek, mint amennyi a többség elnyeréséhez szükséges ; hogy igy a képviseleti rendszer valódi lényege elhomályosul. Epugy ismeretesek a politikai elméletnek azok a törekvései, amelyek e hátrányok elkerülésére alkalmas rendszerek keresésére iránulnak s a gyakorlatban ugyané célból történt kísérletek, melyek közül különösen Franciaországban ismételten megkisé-
