Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.
Ülésnapok - 1920-315
A nemzetgyűlés 315, ülése 1922. & fognak nagyon rövid idő múlva tekinteni, (ügy van ! a baloldalon.) fîn ugy látom, hogy most már a lélektani előfeltételei hiányoznak annak, hogy itt egyezség jöjjön* létre, ami pedig a nemzet szempontjából szerencsétlenség, ami a jövő politikai helyzet kialakulása szempontjából katasztrofális dolog, ami a jövő nemzetgyűlés munkaképessége szempontjából már előre is borzadállyal és aggodalommal kell hogy eltöltsön mindenkit. A kompromisszumos megegyezésre ma már nagyon ' kevés remény van, ámbár állítom, (Halljuk ! Halljuk !) hogy technikailag még ma is megvolna annak lehetősége, hogy szabadon nyilatkozzék meg ennek a nemzetgyűlésnek akarata. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Precedens is van arra, hogy tartatott már ebben a Házban egy napon két ülés, egy Tisza-féle precedens. Erre tehát megvolna a mód és ha a nemzetet meg lehetne menteni egy alkotmányválság súlyos következményeitől, akkor a Ház, ha ellenmondással nem találkoznék a dolog, még ma is törvényerőre emelhetné ezt a javaslatot. Azonban sajnos, ugy látom, a kedélyek minden oldalon nagyon ingerültek s látom azt is, hogy a kormányhatalom is nagyon el van határozva, hogy makacsul kitart a maga állása mellett. Szilágyi Lajos : A ministerelnök most sincs itt ! (Felkiáltások jobbfelől : Dehogy nincs ! Itt áll a sarokban ! Halljuk ! Halljuk !) • Elnök (csenget) :, Csendet kérek, képviselő urak, minden oldalon. Huszár Károly: T. Nemzetgyűlés! Akik azt hiszik, hogy 80—90 ezer szavazónak kizárásától függ a parlament munkaképessége, vagy egy ország konszolidációja, vagy sorsa, azok nagyon tévednek, mert amikor körülöttünk az egész világon demokratikus berendezésű alkotmányok vannak és ebben a tekintetben midfíenütt, lépésrőllépésre, egyik államban gyorsabban, a másikban lassabban, de folytonosan előremennek, akkor én nemzeti szempontból sem a külső relációkban, sem a benti viszonyokat tekintve, nem tartom azt okos ésbölcs dolognak, és nem tartom célravezetőnek sem, hogy mi ezen a téren hátrafelé menjünk. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Tisztelt Nemzetgyűlés ! Egész világosan akarom most már fixirozni a magam és társaim álláspontját a választójog kérdésében. Ma hajlandók lettünk volna hallgatni, hajlandók lettünk volna segédkezet nyújtani ahhoz, ha talán a mi elveinknek bizonyos sérelmével is létrejöhetett volna egy megegyezéses választói jog, amely garantálta volna az ország nyugalmát. De abban a pillanatban, amikor ez meg lett hiusitva, bárminő okokból : mi mást nem tehetünk, mint hogy ugyanazokon az elvi alapokon állunk, melyeken álltunk mindenféle más kormánnyal szemben. Tisztelt Nemzetgyűlés 1 Becstelen volnék, ha én, aki annakidején a Tisza-kormánnyal szemhen betérj eszettem a hősök választójogáról szóló ja-. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — XVII. KOTË1 vi február hó16-án, csütörtökön. 257 vaslatot, akkor, amikor a kormánypárti oldalon ülök, hűtlenül megtagadnám ezt. (Igaz ! Ugy van ! Éljenzés balfelől.) Erre éri kapható nem vagyok. Inkább söpörjön el engem a hatalom, (Igaz ! Ugy van ! Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) inkább'lemondok arról, hogy a törvényhozás tagja legyek, de önmagam vétenék saját erkölcsi reputációm ellen, ha azt megcsinálni, amit másoktól követeltem, segítenék. Szádeczky-Kardoss Lajos: Ép az ellenkezőjét akarja mondani. Huszár Károly: Most, amikor mód van arra, hogy állást foglaljak ebben a kérdésben, megtagadnám. Drozdy GyŐZŐ : Igen, professzor ur, ez igy van. HUSZár Károly : Kérem, egyetemi tanárokkal is megtörtént már az, hogy a nyelvük megbotlott, azonban én tudom nagyon jól, hogy tisztelt képviselőtársam, aki közbeszólt, ugyanezen programra alapján lett megválasztva és én biztosítom a képviselő urat, hogy sohasem lett volna módja ide bejönni, ha választóinak az első választás alkalmával nem ezt Ígérte volna. (Ugy van ! balfelől.) Szádeczky- Kardoss Lajos : Máig is fentartom azokat, amiket mondtam. Ma is azon az alapon állok. - . Andaházy- Kasnya Béla : Hódmezővásárhely búcsúzik ! Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek csendben lenni, különben kénytelen lennék az ülést felfüggeszteni. Méltóztassék alkalmazkodni a házszabályokhoz és nyugodtan meghallgatni a szónokot. H USZár Károly : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Egy megegyezés a választójog dolgában, amely a pártok mindegyikét áldozatokra készteti, nekünk is erkölcsi kötelességünkké tette volna, hogy azt, ha létrejön, fel ne borítsuk és meg ne bontsuk. Abban a pillanatban azonban, amikor egy nagy gesztussal ennek a megegyezésnek lehetősége elhárittatik az útból, abban a pillanatban minden egyes egyénnek, aki a közéletben szerepel és min• den egyes politikai pártnak is az a kötelessége, hogy teljesen a maga eredeti programmjának elvi : álláspontjára álljon. (Egy hang jobbfelől : Ezt teszi a többség is !) Rassay Károly : Azt se tudja, mi lesrs két nap múlva és mégis támogatja a kormányt. Elnök (csenget) : Csendet kérek. Huszár Károly : Itt van azután a másik,'nagy elvi kérdés, amely körül az utolsó pillanatban meghiúsult a megegyezés, t^i. a négy elemi, vagy irni-olvasni tudás kérdése. En emlékszem rá, amikor .gróf Bethlen István a régi politikai világban az irni-olvasni tudást, maga állította oda,, mint a választójog alapját. Mikor a Tisza-rezsimmel szemben állottunk, gróf Bethlen István gróf Tisza Istvánnal szemben az irni-olvasni tudás cenzusát állította fel. (Zaj jobbfelől.) Kérem, ez volt a helyzet. Méltóztassék ezt a Pesti Hírlap vezércikkéből elolvasni. És ma csonka Magyarországon ez teljese ugyanazt jelenti. Mert ha azt mondja valaki, 33
