Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.

Ülésnapok - 1920-315

256 A nemzetgyűlés 315. ülése 1922. évi február hé 16-án, csütörtökön. hadsereg maga is teljesen kikapcsoltassék a választási küzdelmekből. (Élénk helyeslés és taps a jobb- es a baloldalon.) Ugron Gábor : Ne tűrje, hogy korteskedjenek ! Belitska Sándor honvédelmi minister: Méltóztatik tudni, hogyha a hadsereg fegyelme megbomlanék, az végzetes volna az országra. Idézem egy nagy német államférfin szavait, aki azt mondotta, hogy : wehrlos ist ehtlos. Ha védtelenek leszünk, nemzeti becsületünk vész el. (Élénk helyeslés és taps a jobb- és a baloldalon.) Elnök : Napirendünk szerint következik a magyar királyi folyamőrség létszámának megállapításáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényj a va ßl atot felöl vásni. Szabóky Jenő jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök : Van valakinek észrevétele a felolvasott törvényjavaslat ellen ? (Nincs!) Ha nincs, a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadottnak jelentem ki és kihirdetés végett elő fog terjesztetni. Napirendünk szerint következik az országgyűlési képviselők választásáról szóló töivényjavaslat (írom. 422, 453) folytatólagos tárgyalása. Szólásra ki következik ? Szabóky Jenő jegyző: Huszár Károly! Huszár Károly: T. Nemzetgyűlés! Tegnapi felszólalásomat, amelyet a napirend megállapításánál elmondottam, bizonyos oldalról nehezményezték ; kifogásolták, hogy én, aki a többségi pártok tagja vagyok, ezt a beszédet elmondottam a Házban. Tartozom a nyilvánosság előtt is indokolni, miért voltam erre kényszerülve, mert nagy súlyt helyezek arra, hogy ugy, amint mindenkitől megkívánom, a magam intencióinak tisztasága is az egész közvélemény ítélete előtt teljesen világosan álljon. Ha én és pártomnak tagjai és azon urak közül, akik velem együtt a kormányt támogató többséghez tartoznak, bárki e pillanatban abban a helyzetben volna, hogy tudná, hogy a kormány mire határozta el magát, akkor igazuk volna abban, hogy nekem szemrehányást tesznek ezért a beszédért. (Ugy van ! a baloldalon.) De nekem, aki hűségesen támogattam a kormányokat, amelyek a nemzetgyűlés megnyitásának napjától mindmáig voltak, az a jogom megvan, hogy azt is akarom tudni, hogy a nemzetgyűlés kapuinak bezárása után mi lesz a nemzet sorsa. (Ugy van ! Ugy van! a baloldalon. Felkiáltások ; Mindenkinek joga van tudni !) Szilágyi Lajos : Nagyatádi Szabónak se mondják meg, még ő sem tudta tegnap ! A többségi párt vezére sem tudja ! A kamarilla dolgozik ! Ugron Gábor : önök sem tudják ! (Mozgás a jobboldalon.) Huszár Károly : En tehát bátran visszautasíthatom azt a vádat, amelyet a többség tagjai közül egyesek ellenem emeltek, hogy az én tegnapi felszólalásom és akcióm nem volt önzetlen. Miről lehetett itt egyáltalán szó ? Szükségét érzem annak, hogy leszögezzem azt, hogy ma is csak azért beszélek, mert sem én nem tudom, sem a kormány háta mögött ülő egyetlenegy képviselő, önök sem tudják ebben a pillanatban, hogy mi fog történni. (Ugy van ! Ugy van ! a baloldalon.) Rassay Károly : Önök képviselők ? Szilágyi Lajos : A parlamentarizmus kicsúfolása, a nemzetgyűlés íumigálása ez ! Rassay Károly : Tudják és rettegnek a nyilt szavazástól. Ugron Gábor : Egész egyszerű abszolutizmus ! Szilágyi Lajos : Abszolutizmus ! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek képviselő urak ! Huszár Károly: Tanúm rá az egész nemzetgyűlés és az egész ország, hogy igen súlyos szituációkban, sokszor a szivem ellen, mindent elkövettem, hogy a kormányhatalom erősítésére mindent megtegyünk és mindent megtegyek, ami csak lehetséges. Ép ezért azt hiszem, ha van valakinek jogcíme ilyen értelemben követelni azt, hogy akarjuk még ma tudni, hogy mi lesz holnao, akkor nekem van jogom ahhoz, hogy ezt a kérdést még egyszer utoljára pártom tagjai és a magam nevében nyíltan intézzem a kormányhoz az ország szine előtt. En nemcsak a képviselő uraknál érdeklődtem és a többségi párt vezéreinél és elnökeinél, én kérdeztem ezt a kormány tagjaitól is és a kormány tagjai maguk is azt mondták, hogy »mi magunk sem tudjuk«. (Zaj és felkiáltások a baloldalon : Hallatlan !) Ugron Gábor : Gömbös tudja ! Rassay Károly : Az ígazságügyminister ur is tudja, azért biztatja a képviselőket, hogy szólaljanak fel. Obstrukcióval vádolnak és ön biztatja a képviselőket, hogy szólaljanak fel. (Felkiáltások a jobboldalon : Kit? Kit ?) Majd megnevezem, hogy kit. Zeőke képviselőt is biztatta. (Zaj.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek a házszabályokhoz alkalmazkodni. Huszár Károly:; Nemcsak nekem, de minden egyes törvényhozónak és magának az ország közvéleményének megvan az a joga, hogy tájékozva legyen, és kénytelen vagyok újból leszögezni, hogy sohasem volt még példa Magyarországon arra, amióta parlamentáris felelős kormányok vannak, hogy ilyen kényes s a nemzeti életre oly messze kiható szituációban mesterséges köd legyen az egész ország közvéleményének szeme előtt. (Ugy van ! Ugy van ! a baloldalon.} Megvallom, én ezt őszintén, a legnagyobb sajnálattal veszem tudomásul ... Gr. Andrássy Gyula: Felháborodással!. • HUSzár Károly : ... és mélységesen sajnálom, mert ez semmi jót nem eredményez. (FelMáltások a baloldalon: Abszolutizmus! Államcsiny !) Én azt hiszem, ez esetleg egy kisebbségnek a diktatúrájához vezethet, olyan kisebbségnek a diktatúrájához, amelyre a többségben lévő pártok tagjai esetleg még nagy csodálkozással