Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.

Ülésnapok - 1920-314

242 A nemzetgyűlés 314. ülésé 192, tási küzdelem, melynek elébe megyünk, elvek körül folyjék és maradjon . . . (Zaj.) Elnök : Csendet kérek! Gr. Bethlen István ministerelnök : . . . ezen a téren maradjon és el ne fajuljon a demagógiának olyan fajtájává, mellyel szemben, bár a legjobb akarattal vagyok a szabadság iránt, mint szabadossággal szemben kötelességem volna eljárni. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon. A jobboldalon a képviselők felállanak és tapsolva éljeneznek.) Elnök." T. Nemzetgyűlés ! Minthogy a napirendi inditványhoz szólásra senki sincsen feljegyezve, méltóztassanak megengedni, hogy annak indokolásául, hogy a holnapi ülésre napirendet tűztem ki, amelyet Szilágyi képviselő ur kifogásolt, röviden a törvény, illetőleg a Friedr ich-féle rendelet szövegére utaljak. Rassay Károly: A törvény! Elnök: A Friedrich-féle rendelet (Felkiáltások a baloldalon: Törvény!) amely az 1920.évi I. tcikkel törvényesittetett. (Zaj és félkiáltások a baloldalon-. Törvényesittetett! Félkiáltások a jobboldalon : Halljuk az elnököt!) Csendet kérek, képviselő urak! ...3. §-a következőképen szól: »A nemzetgyűlés 1920. évi január hó 3. napján Budapesten ül össze. Működésének időtartama, amennyiben a nemzetgyűlés feloszlását előbb ki nem mondja, az összeülés napjától számitott két év.« Ez volt az eredeti rendelet, amelyet később Huszár- Károly ministerelnöksége alatt megváltoztattak az Összehívás terminusát illetőleg akként, hogy a nemzetgyűlés 1920. évi február 16. napján ül össze. Ennek az alapján ült össze a nemzetgyűlés. Az 1920 : I. te. pedig a nemzetgyűlés időtartamára vonatkozólag a következőket mondja: »1920. évi február hó 16-án Budapesten az országgyűlés képviselőházának elnöki helyiségében egybegyülekeztek és nemzetgyűléssé alakultak.« Ebből kétségtelenül megállapítható, hogy a nemzetgyűlés február 16-án alakult meg, jött létre. A Eriedrich-féle választási rendelet, illetőleg azóta törvényesített rendelet azt mondja ki, hogy a nemzetgyűlés időtartama két év, de egy szóval sem mondja meg azt, hogy ezt a két évet inkluzive vagy exkluzívé kell-e számítani. (Mozgás a baloldalon.) Azt hiszem, hogy teljesen törvényesen járok el, hogy az én felfogásom legalább is olyan jogos, mint amilyen jogos Szilágyi t. képviselőtársam felfogása, mikor én az ország érdekében inkább az exkluzív időpontot választom. (Helyeslés.) Kijelentem, hogy, igenis, holnap a nemzetgyűlés rendes ülést tart. Bródy Ernő : Hány órakor ? Elnök : Ezt napirendi javaslatomban már megmondtam, s erről a nemzetgyűlés fog határozni. Szilágyi képviselő ur azzal a hangsúlyozott, pointirozott állításával, hogy a nemzetgyűlés ma tartja utolsó érdemleges ülését, amibe bele lehetne magyarázni azt, hogy egy nem érdemleges ülést még holnap is tarthat, maga« '. évi február hó 15-én, szerdán. magát cáfolja meg, mert vagy érdemleges ülést is csak ma tarthat utolsót a nemzetgyűlés, és akkor nem érdemleges ülésnek is ma van az utolsó terminusa, vagy pedig ha ma tarthat érdemleges ülést, holnap pedig a képviselő ur szerint tarthat formális ülést, akkor a t. képviselő ur saját érvelésével jut ellentétbe. Napirendi indítványommal szemben, melynek tárgyai között szerepel a folyamőrség szervezéséről és létszámának megállapításáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása is, melyet a nemzetgyűlésnek az ország érdekéban feltétlenül el kell intéznie, két elleninditvány tétetett : az egyik Huszár Károly képviselő uré, aki a holnapi ülés napirendjére kizárólag csak a választójogról szóló törvényjavaslat tárgyalását kívánta kitüzetni . . . Huszár Károly : Első pontként ! Elnök : . . . a másik Szilágyi képviselő ur indítványa, aki azt indítványozta, hogy holnap már egyáltalán ne tartson a nemzetgyűlés érdemleges ülést. Ez volt a képviselő ur szószerinti indítványa. A kérdést ugy kívánom feltenni, hogy szembeállítom az elnöki napirendi indítványt Szilágyi és Huszár képviselő urak indítványával. Amennyiben az elnökét méltóztatnának elfogadni, mind a két elleninditvány elesett, amennyiben pedig az elnökét nem méltóztatnának elfogadni, külön-külön teszem fel a kérdést a két képviselő ur indítványára. Huszár Károly : Indítványomat visszavonom! Elnök : Minthogy Huszár Károly képviselő ur visszavonta indítványát, most már csak Szilágyi képviselő ur indítványa áll szemben az elnök napirendi indítványával. Felteszem tehát a kérdést : méltóztatnak-e napirendi indítványomat szemben Szilágyi képviselő ur indítványával elfogadni, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. (Zaj és félkiáltások a jobboldalon : Hol vagy Szilágyi ?) Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek csendben lenni. Határozatként kimondom, hogy a nemzetgyűlés az ón napirendi indítványomat fogadta el. Következik a ministerelnök ur válasza Benkő Grábor képviselő ur interpellációjára. (Zaj. Felkiáltások : Szünetet kérünk !) Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet titán.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. A ministerelnök urat illeti a szó. Gr. Bethlen István ministerelnök : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Benkő Grábor t. képviselőtársam a következő két kérdést intézte hozzám (olvassa): »1. Hajlandó-e a kormány március 15-ének nemzeti ünneppé avatásáról törvényjavaslatot terjeszteni a Ház elé? 2. Ha az idő rövidsége miatt nem lenne lehetséges, hajlandó-e a kormány rendeletileg intézkedni, hogy az idei március 15-ike mint