Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.

Ülésnapok - 1920-314

A nemzetgyűlés 314. ülése 1922, nemzeti ünnep hivatalosan is az egész ország­ban niegtartassék ?« Én erre a két kérdésre a legnagyobb rövid­séggel kívánok felelni. Ami az első kérdést illeti, azt hiszem, most már Benkő Gábor tisztelt képviselőtársam sem várhatja tőlem, hogy törvényjavaslatot ter­jesszek a nemzetgyűlés elé. De hiszem és remé­lem, hogy a jövő nemzetgyűlés legközelebbi és legkorábbi időpontjában ez lehetséges lesz. (He­lyeslés jobbfelöl.) Ami a második kérdést illeti, ugy a kor­mány intézkedni fog, hogy március 15-ike az összes hatóságok részéről is megünnepeltessék. (Élénk helyeslés és taps a jobbóldalon.) Rupert Rezső: Már meg kellett volna két év alatt csinálni ! Választások előtt kell a görög­tűz ! (Mozgás a jobboldalon.) Gr. Bethlen István m in ister el nők : Az 1898. évi V. te. az 1848-iki események ünnepéül április 11-ét tűzte ki. (Egy hang jobbfelől : Muszáj volt!) Azonban a nemzet lelkében, közhangulatában a 48-iki nagy események mindig március 15-éhez fűződtek. (Ugy van 1) Én tehát a magam részéről helyesnek tartom, ha nemcsak a nemzet, hanem a hatóságok is ezt a napot teljes mértékben meg­ünneplik. (Élénk helyeslés és. taps a jobboldalon.) Elnök : Az interpelláló képviselőt urat illeti a szó. Benkő Gábor : Tisztelt Nemzetgyűlés ! A mi­nisterelnök urnák, mint Erdély szabad szülöttjének, válaszát nemcsak a magam, hanem a szabadságért sokat küzdött és szenvedett népmilliók nevében is annál inkább tudomásul veszem, mert ez lesz az első eset 1849 óta, amikor a kormány és a nemzet együtt fog ünnepelni. (Helyeslés jobbfelől) Ez annál inkább örömmel tölt el engem, mint székely em­bert, mert azt hiszem, hogy ennek az ünnepnek a viszhangja át fog hatolni a demarkációs vonalakon túl is, az ott ezidőszerint még rabságban szenvedő testvéreink lelkébe. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Rupert Rezső: Hol vannak a 48-as vívmá­nyok ? Sajtószabadság ? Gyülekezési jog ? Elnök : Kérdem a tisztelt Házat : méltóztatik-e a ministerelnök urnák Benkő Gábor képviselő ur interpellációjára adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem ? (Igen !) A válasz tudomásul véte­tett. A külügyminister ur fog válaszolni Szádeczky­Kardoss Lajos képviselő ur interpellációjára. Gr. Bánffy Miklós külügyminister: Tisztelt Nemzetgyűlés ! Szádeczky-Kardoss Lajos képviselő ur a következő kérdéseket intézte hozzám (olvassa) : »Van-e tudomása a külügyministernek arról, hogy a csehek propagandát fejtenek ki avégett, hogy az ő határuk velünk szemben még tovább Mtolassék ? 2. Történt-e intézkedés, hogy amennyiben hamis néprajzi, történelmi és földrajzi adatokkal a határkiigazitó bizottságot is befolyásolni igyekez­nének, érvelésük megcáfoltassék ? 3. A cseh-lengyel szerződéssel szemben megté­évi február hó 15-én, szerdán. 243 tettek-e a szükséges diplomáciai lépések, hogy a magyar érdekek megvédelmeztessenek ?« Méltóztassék megengedni, hogy először a ha­tárra vonatkozó kérdésre válaszoljak. (Halljuk ! Halljuk !) Jelenleg a helyzet a magyar-cseh-szlovák ha­táron ugy áll, hogy a cseh-szlovák kormány meg­bízottja részéről a bizottsághoz semmiféle olyan ja­vaslat nem nyuj batott be, amely apróbb részletektől eltekintve, szélesebb változtatásokat kivánt volna. Minthogy ezeknek a javaslatoknak benyúj­tására a határidők elteltek, azt hiszem, hogy ez a híresztelés, amelyre hivatkozni méltóztatott, leg­feljebb laphiresztelés, vagy egyesek híresztelése. A határmegállapitó bizottságok ténykedése kettős irányban mozog : az egyik az, ami a trianoni béké­ben megállapított határ egyszeTŰ kijelöléséből áll, a másik pedig az, hogy a határmegállapitás a kísérő­levél és az u. n. instruction spéciale alapján haj­tatik végre és amelyre nézve a magyar kormány álláspontja az, hogy azok a változtatások, amelyek ennek a levélnek, ennek az instruction spéciale ­nak alkalmazásával történhetnek, csak olyanok lehetnek, amelyek az ellenünk elkövetett igazság­talanságoknak reparációját tartalmazzák. Mindaz az anyag, — hogy feleljek a további kérdésre — ami ennek a célnak elérésére szolgál, a központi határ-bizottság itt szervezett irodája utján jutott a bizottságokhoz. Jövendölni nincs módomban, nem is kívánok, azonban biztosithatom a nemzet­gyűlést, ezen utolsó órában, amelyben együtt va­gyunk, hogy a legnagyobb szorgalommal, a leg­nagyobb lelkesedéssel és a legnagyobb lelkiisme­retességgel a kormány részéről minden el fog kö­vettetni, hogy a magyar érdekeknek kellőképen érvényt szerezzünk. A képviselő ur kitért bizonyos propagandára, valami tanár nevét és művét idézte, valami Kalu­peczkyt. Ennek különben olyan jellege van csak, mintha arról beszélünk, hogy magyar történeti munka jelent meg, teszem fel Attila birodalmáról. Nem hiszem, hogy Attila birodalmára igényt tart­hatnánk, épugy bármit állit is Kalupeczky ur, akár igazat, akár tévesét, azt hiszem, hogy épen az előbb emiitett körülményeknél fogva, amelye­ket a cseh-szlovák kormány tartózkodásáról mon­dottam, minden komoly alapot nélkülöz. Kérdést intézett a képviselő ur a cseh-szlovák­lengyel egyezségre nézve is. A cseh-szlovák-lengyel egyezség ezen két állam közötti ügyek rendezésé­vel foglalkozik, ennélfogva közvetlen ingerenciája a magyar kormánynak erre nincs és nem is lehet. Azonban hivatalosan kijelenthetem azt, hogy biz­tosíttattam arról, hogy az elébb emiitett egyez­ménynek a tartalma semmi tekintetben semmi éllel nem bir Magyarország ellen. Kérem válaszomat tudomásul venni. (Éljen­zés a jobboldalon.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Szádeczky-Kardoss Lajos: T. Nemzetgyű­lés ! Kérem, hogy az idő előrehaladott volta da­31*

Next

/
Thumbnails
Contents