Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.
Ülésnapok - 1920-314
A nemzetgyűlés 314. ülése 1922, nemzeti ünnep hivatalosan is az egész országban niegtartassék ?« Én erre a két kérdésre a legnagyobb rövidséggel kívánok felelni. Ami az első kérdést illeti, azt hiszem, most már Benkő Gábor tisztelt képviselőtársam sem várhatja tőlem, hogy törvényjavaslatot terjesszek a nemzetgyűlés elé. De hiszem és remélem, hogy a jövő nemzetgyűlés legközelebbi és legkorábbi időpontjában ez lehetséges lesz. (Helyeslés jobbfelöl.) Ami a második kérdést illeti, ugy a kormány intézkedni fog, hogy március 15-ike az összes hatóságok részéről is megünnepeltessék. (Élénk helyeslés és taps a jobbóldalon.) Rupert Rezső: Már meg kellett volna két év alatt csinálni ! Választások előtt kell a görögtűz ! (Mozgás a jobboldalon.) Gr. Bethlen István m in ister el nők : Az 1898. évi V. te. az 1848-iki események ünnepéül április 11-ét tűzte ki. (Egy hang jobbfelől : Muszáj volt!) Azonban a nemzet lelkében, közhangulatában a 48-iki nagy események mindig március 15-éhez fűződtek. (Ugy van 1) Én tehát a magam részéről helyesnek tartom, ha nemcsak a nemzet, hanem a hatóságok is ezt a napot teljes mértékben megünneplik. (Élénk helyeslés és. taps a jobboldalon.) Elnök : Az interpelláló képviselőt urat illeti a szó. Benkő Gábor : Tisztelt Nemzetgyűlés ! A ministerelnök urnák, mint Erdély szabad szülöttjének, válaszát nemcsak a magam, hanem a szabadságért sokat küzdött és szenvedett népmilliók nevében is annál inkább tudomásul veszem, mert ez lesz az első eset 1849 óta, amikor a kormány és a nemzet együtt fog ünnepelni. (Helyeslés jobbfelől) Ez annál inkább örömmel tölt el engem, mint székely embert, mert azt hiszem, hogy ennek az ünnepnek a viszhangja át fog hatolni a demarkációs vonalakon túl is, az ott ezidőszerint még rabságban szenvedő testvéreink lelkébe. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Rupert Rezső: Hol vannak a 48-as vívmányok ? Sajtószabadság ? Gyülekezési jog ? Elnök : Kérdem a tisztelt Házat : méltóztatik-e a ministerelnök urnák Benkő Gábor képviselő ur interpellációjára adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem ? (Igen !) A válasz tudomásul vétetett. A külügyminister ur fog válaszolni SzádeczkyKardoss Lajos képviselő ur interpellációjára. Gr. Bánffy Miklós külügyminister: Tisztelt Nemzetgyűlés ! Szádeczky-Kardoss Lajos képviselő ur a következő kérdéseket intézte hozzám (olvassa) : »Van-e tudomása a külügyministernek arról, hogy a csehek propagandát fejtenek ki avégett, hogy az ő határuk velünk szemben még tovább Mtolassék ? 2. Történt-e intézkedés, hogy amennyiben hamis néprajzi, történelmi és földrajzi adatokkal a határkiigazitó bizottságot is befolyásolni igyekeznének, érvelésük megcáfoltassék ? 3. A cseh-lengyel szerződéssel szemben megtéévi február hó 15-én, szerdán. 243 tettek-e a szükséges diplomáciai lépések, hogy a magyar érdekek megvédelmeztessenek ?« Méltóztassék megengedni, hogy először a határra vonatkozó kérdésre válaszoljak. (Halljuk ! Halljuk !) Jelenleg a helyzet a magyar-cseh-szlovák határon ugy áll, hogy a cseh-szlovák kormány megbízottja részéről a bizottsághoz semmiféle olyan javaslat nem nyuj batott be, amely apróbb részletektől eltekintve, szélesebb változtatásokat kivánt volna. Minthogy ezeknek a javaslatoknak benyújtására a határidők elteltek, azt hiszem, hogy ez a híresztelés, amelyre hivatkozni méltóztatott, legfeljebb laphiresztelés, vagy egyesek híresztelése. A határmegállapitó bizottságok ténykedése kettős irányban mozog : az egyik az, ami a trianoni békében megállapított határ egyszeTŰ kijelöléséből áll, a másik pedig az, hogy a határmegállapitás a kísérőlevél és az u. n. instruction spéciale alapján hajtatik végre és amelyre nézve a magyar kormány álláspontja az, hogy azok a változtatások, amelyek ennek a levélnek, ennek az instruction spéciale nak alkalmazásával történhetnek, csak olyanok lehetnek, amelyek az ellenünk elkövetett igazságtalanságoknak reparációját tartalmazzák. Mindaz az anyag, — hogy feleljek a további kérdésre — ami ennek a célnak elérésére szolgál, a központi határ-bizottság itt szervezett irodája utján jutott a bizottságokhoz. Jövendölni nincs módomban, nem is kívánok, azonban biztosithatom a nemzetgyűlést, ezen utolsó órában, amelyben együtt vagyunk, hogy a legnagyobb szorgalommal, a legnagyobb lelkesedéssel és a legnagyobb lelkiismeretességgel a kormány részéről minden el fog követtetni, hogy a magyar érdekeknek kellőképen érvényt szerezzünk. A képviselő ur kitért bizonyos propagandára, valami tanár nevét és művét idézte, valami Kalupeczkyt. Ennek különben olyan jellege van csak, mintha arról beszélünk, hogy magyar történeti munka jelent meg, teszem fel Attila birodalmáról. Nem hiszem, hogy Attila birodalmára igényt tarthatnánk, épugy bármit állit is Kalupeczky ur, akár igazat, akár tévesét, azt hiszem, hogy épen az előbb emiitett körülményeknél fogva, amelyeket a cseh-szlovák kormány tartózkodásáról mondottam, minden komoly alapot nélkülöz. Kérdést intézett a képviselő ur a cseh-szlováklengyel egyezségre nézve is. A cseh-szlovák-lengyel egyezség ezen két állam közötti ügyek rendezésével foglalkozik, ennélfogva közvetlen ingerenciája a magyar kormánynak erre nincs és nem is lehet. Azonban hivatalosan kijelenthetem azt, hogy biztosíttattam arról, hogy az elébb emiitett egyezménynek a tartalma semmi tekintetben semmi éllel nem bir Magyarország ellen. Kérem válaszomat tudomásul venni. (Éljenzés a jobboldalon.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Szádeczky-Kardoss Lajos: T. Nemzetgyűlés ! Kérem, hogy az idő előrehaladott volta da31*
