Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.
Ülésnapok - 1920-314
172 A nemzetgyűlés 314. ülése 1922. évi február hő 15-én f szerdán. feltéve, hogy addig az uj választójogi törvényt a nemzetgyűlés meg nem alkotja. Rassay Károly: Elnapolás esetére nem mondhatja ki, hogy köteles kiirni a választást ! Rubinek István : Rátérek erre is. Méltóztassék a törvénynek ezt a rendelkezését összevetni ugyanezen törvény második bekezdésével, melyben azokról az eshetőségekről beszél, ha a nemzetgyűlés időtartama azon bizonyos hatvan napi időtartamon belül akác feloszlatás, akár elnapolás, akár pedig berekesztés folytán letelik, mely hatvan napon belül a kormányzónak a törvényjavaslatot kihirdetni kötelessége. Itt már meglátjuk azt a nagy jogi különbséget, melyet az előbb t. képviselőtársam diffikultált. T. i. mig az első bekezdésben elnapolásról, berekesztésről és feloszlatásról van szó, viszont a választással kapcsolatosan kifejezetten csak feloszlatásról van szó, a 2. §-ban már a törvény újból feloszlatásról és elnapolásról beszél, jeléül annak, hogy igenis akkor, amikor a törvény a választásokról beszél, és amikor megállapítja a Friedrich-féle rendeletek joghatályát, arra az esetre, ha a nemzetgyűlés feloszlattatnék, nyilvánvaló, hogy a törvény alkotójának az intenciója az volt, hogy ezen rendeletnek joghatályát csakis arra az esetre állapi tj a meg, amidőn a nemzetgyűlést a kormányzó feloszlatja. Rassay Károly : Agyalágyult törvényhozás az, amely ilyent csinál. Rubinek István: Képviselőtársam dicsekszik a szerzőséggel ! Ebből a törvényből még egy következtetés vonható le, mely az én jogi érvelésemet megerősíti, t. i. ama részéből, mely szerint »a kormányzó, a még ki nem hirdetett törvényt ujabb megfontolás végett az újonnan összehívott nemzetgyűlésnek, vagy pedig ha a nemzetgyűlés helyébe országgyűlés lépne, az országgyűlésnek küldheti meg az összeüléstől számított 15 napon belül«. Rassay Károly : Szóval, ha lenne egy uj törvény arra, hogy országgyűlés ülhessen össze ! Rubinek István : Mi történt volna, ha a nemzetgyűlés megalkotja a főrendiházról szóló törvényjavaslatot, azt törvényerőre emeli és nincs választójogi törvényünk ? Mi történik akkor. ha a nemzetgyűlés időtartama letelik és utána országgyűlés jöhet és jön, tekintettel arra, hogy a felsőházról szóló törvényjavaslat törvényerőre emelkedett és semmi akadálya nincs annak, hogy most már kétkamarás rendszerű törvényhozás állittassék fel ? Rassay Károly: Azért nem állítjuk fejük tetejére a dolgokat ! Rubinek István : Akkor az országgyűlés a nemzetgyűlési választásokra alapul szolgáló rendeletek alapján jött volna össze ? Hiszen az kifejezetten a nemzetgyűlésre vonatkozik, nemzetgyűlési képviselők választásáról intézkedik . . . Rassay Károly ; Akkor jöttek volna a Wekerleféle javaslattal. Rubinek István: .;;hogyan lehessen tehát annak alapján országg}nilést választani. Ez is indokolja és megerősíti azon jogi érvelésem helyességét, miszerint a törvényalkotó a Friedrich-féle és az azzal összefüggő rendeletek jogi hatályát kifejezetten és kizárólag csak arra az esetre kontemplálta, ha a nemzetgyűlés időtartama letelte előtt feloszlattatnék, vagy mondjuk, feloszolnék a nemzetgyűlés (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon.) és időközben uj választójogi törvényt nem alkotott volna. Rassay Károly : Hát most mit kell csinálni ? Uj nemzetgyűlést összehívni ? Rubinek István : Azt hiszem, hogy ezekben sikerült kimutatnom azt, hogy azok a rendeletek, melyek alapján a nemzetgyűlés összeült, törvényerővel nem birnak, és sikerült kimutatnom azt, hogy az a jogi felállítás, mely szerint minden körülmények között, bármily módon is megszűnnék a nemzetgyűlés, — akár időtartamának a letelése, akár pedig időszaki feloszlatás utján — az uj választás kizárólag a Friedrich-féle és az azzal összefüggő rendeletek alapján történhetik, nem helyes. Hogy mi történjék, t. képviselőtársam, annak megállapítása igazán nem az én hatás- és jogkörömbe tartozik. Erre vonatkozólag talán méltóztassék a ministerelnök úrhoz fordulni. Én azonban tudok egy módust, t. képviselőtársam, arra, hogy (Halljuk ! Halljuk !) mindezek a kétségek . . . Rassay Károly : Hát van kétség ? Rubinek István : . . . melyek a túloldalról felmerültek a jövőt illetőleg, eloszlathatok legyenek, (Halljuk ! Halljuk !) és ez az egy mód : méltóztassék a jelen törvényjavaslatot elfogadni. (Elénk helyeslés jobbjelöl. Derültség és ellenmondások balfelől.) Bródy Ernő : Nem, Nem Soha ! Rassay Károly : Elismeri, hogy vannak kétségek ! Rubinek István : . . . melyek a túloldal részéről felmerültek ! Szórói-szóra ezzel a kifejezéssel és megállapítással is éltem. T. Nemzetgyűlés ! Én tehát ezen jogi megállapítások következtében Apponyi Albert t. képviselőtársam határozati javaslatát mellőzni kérem, és pedig azért, mivel az ugy a törvénnyel, és pedig az 1920. évi I. törvénycikkel, valamint az 1920. évi XVII. törvénycikkel, mint pedig ezeknek indokolásával a leghatározottabb ellentétben áll, a magam részéről pedig a jelen törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés és éljenzés jóbbfelől.) Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző : Griger Miklós ! Griger Miklós : T. Nemzetgyűlés ! Az általános vitában csak igen rövid időre kívánom igénybe venni a t. Nemzetgyűlés szives türelmét. Tudom és vallom, hogy a választójog kérdésében minden magyar embernek azzal a komolysággal, becsületességgel és felelősségérzettel kell állást foglalnia, melyet minden hazafinak tanúsítania kell, valahányszor a nemzet életbevágó kérdéseiben kell dönteni és hogy hatványozottabb mértékben ter-»
