Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.
Ülésnapok - 1920-314
A nemzetgyűlés 314. ülése 1922. összeült, csak rendelet marad továbbra is. (Derültség balfelöl.) Rassay Károly: Ugyan kérem! Rubinek István : Egyúttal a 10. §-nak összevetése az 1. §-ssal ugyanezt mutatja és ebből az összevetésből ugyanez állapitható meg. Az 1. §, amely jóváhagyja a kormánynak rendeleteit, amelyeknek alapján a nemzetgyűlés összeült, vonatkozik a múltra, jóváhagyja a múltra vonatkozólag a kormány rendelkezéseit, megadja a kormánynak a felmentvényt a törvényhozás hatáskörébe tartozó rendeltetései miatt. A 10. § rendelkezik. Rassay Károly: Mindenre vonatkozik! Rubinek István : . . . — természetes — rendelkezik a jövőre. A 10. § megállapítja az összes rendeleteknek érvényességét és megállapítja a kormányhatóságok jogkörét ezen rendeletekkel kapcsolatban a jövőre nézve. Tehát a két szakasz között abszolúte semminemű ellentét nincsen. Rassay Károly : Az időközi választásról melyik rendelkezik? Rubinek István : Az egészen természetes, hogy az időközi választások azon rendeletek alapján történtek . . . Rassay Károly : Csak a múltra hagyja jóvá ! Rubinek István : . . . melyeknek alapján a nemzetgyűlés üsszeült. Hiszen teljes lehetetlenség az, hogy kétféle választójog alapján ülhessen össze egy nemzetgyűlés. Rassay Károly : Tehát mégis érvényes jogszabály volt a jövőre is! Tasnádi Kovács József: Mint rendelet' (Egy hang a jobboldalon : Ellenzéki okoskodás !) Rubinek István : Felmerült az az állítás is, hogy az 1920 : XVII. te. mintegy választójogi törvény volna és hogy az szankcionálta volna a jövőre nézve a nemzetgyűlés alapjául szolgáló rendeleteket. Mindenekelőtt megállapítani kívánom magából az 1920 : XVII.te.-ből,hogy ez a törvénycikk kizárólag a kormányzó jogkörével foglalkozik, kizárólag a kormányzónak az 1920. évi I. tc.-ben megállapított és körülirt jogkörének a kiterjesztésével foglalkozik, és hogy a most, ma már törvénynek a választójoggal kapcsolatos rendelkezése csak incidentaliter vétetett bele magába az alapj avaslatba, mellyel a kormány a nemzetgyűlés elé jött. Ez a rendelkezés nem is volt benne! Rassay Károly: És miért vettük be? Ezt magyarázza meg! Rubinek István : Megmondom kérem, s a végén nem fog nevetni a képviselő ur. Azért vettük be, mert kétségek merültek fel a tekintetben, hogy ha a nemzetgyűlés időtartamának letelte előtt feloszlattatnék, ilyen választójog alapján történnék meg az uj nemzetgyűlésnek az összehívása. Hiszen erre majd később ki fogok térni. Szilágyi Lajos: Ö a leghitelesebb törvénymagyarázó, ő szövegezte! évi február hó 15-én, szerdán. 171 Hadházy Zsigmond: Rosszul szövegezte! Rubinek István : Ezekből a jogi érvelésekből megállapítható, hogy a jelen nemzetgyűlés az összeülésére alapul szolgáló rendeleteket törvényerőre nem emelte és hogy azok törvényerővel nem bírnak. Már most hogy áll az a második kérdés, hogy áll az a második felállított tézis, hogy a választást csak a Friedrich-féle rendelet alapján lehet kiírni és lefolytatni? Erre vonatkozólaglegyen szabad az 1920: I. te. 13. §-ára hivatkoznom. Ezen szakasz ugyanis kifejezetten intézkedik erre a kérdésre nézve. A törvényhely a következőket mondja: (olvassa) »Feloszlatás esetében a kormányzó köteles az uj nemzetgyűlés összehívása iránt már a feloszlató rendeletben akként intézkedni, hogy a nemzetgyűlés az alkotandó uj választójogi törvény alapján, ha pedig az addig megalkotva nem lenne, a jelenlegi nemzetgyűlés összeülésére alapul szolgált választójog alapján legkésőbb a feloszlatástól számított három hónapon belül összeülhessen.« Ez a törvényhely tehát kifejezetten korlátozza a Friedrich-féle és az azzal összefüggő rendeletek joghatályát arra az esetre, ha a kormányzó a nemzetgyűlést feloszlatja, mielőtt a nemzetgyűlésnek a törvényben megszabott időtartama letelik. Mivel pedig kifejezetten erre az eventualitásra korlátozza, mivel a törvénynek ezen rendelkezései megszorító]ag alkalmazandók és értei mezendők : nyilvánvaló, hogy ezen törvényes rendelkezésnek értelmezését kiterjeszteni nem is lehet és nyilvánvaló, hogy ennek a rendelkezésnek az értelme nem is lehet más, mint hogy a Friedrich-féle választójogi rendeletekalapján történik a választás akkor, ha a kormányzó őfőméltósága a nemzetgyűlést feloszlatja, mielőtt a nemzetgyűlésnek a törvényben megállapított időtartama letelt. Rassay Károly: Hát ha mi feloszlatjuk magunkat, akkor mi lesz ? Halljuk ! Halljuk ! Feleljen kérem ! Akkor nem lesz semmi, ha feloszlatjuk magunkat. ? Remélem, elhiszi, hogy jogunk van ehhez ! Rubinek István: Hogy ezek a jogi fejtegetések mennyire helyesek, misem igazolja jobban, mint az 1920 ; XVII. tcikk, melyre t. képviselőtársam olyan gyakran hivatkozik. Az 1920 : XVII. tcikk 1. §-a ugyanis a kormányzó jogkörét kitágítja és pedig a nemzetgyűlés elnapolására és berekesztésére, valamint kitágítja feloszlatási jogkörét is. Rassay Károly : Eddig igaz ! Rubinek István: Az 1920: XVII. te. első mondatában taxatíve felsorolja a kormányzónak ezen jogkörét az elnapolásra, berekesztésre és feloszlatásra vonatkozólag, második mondatában pedig, ahol a választásokról van szó, ezen taxatíve felsorolt három eventualitás közül egyet kiszakít, t. i. a feloszlatást és kimondja, hogy a feloszlatás esetében a Friedrich-féle választójogi rendelet alapján köteles a kormány a választásokat kiírni, 22*
