Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.
Ülésnapok - 1920-314
A nemzetgyűlés 314. ülése 1922. de ennek dacára kötelességem volt ezt a súlyos mentelmi jogsérelmet bejelenteni. Czeglédy Endre: Sóhivatal! Elnök : A. mentelmi bejelentés a házszabályok 188. §-a értelmében vita nélkül áttétetik a mentelmi bizottsághoz. Napirend szerint következik a magyar királyi folyamrendőrség szervezéséről, létszámának, kiegészítési módjainak és felfegyverzésének megállapításáról szóló törvényjavaslat (írom. 478, 486) tárgyalása. Az előadó urat illeti a sző. Őrffy Imre előadó : T. Nemzetgyűlés ! Azt hiszem, egypár perc alatt be fog bizonyulni az, hogy a tegnapi hosszú napirendi vita igazán improduktív volt, mert ez a törvényjavaslat olyan, amely felett hosszabb diskusszióról igazán nem is lehet szó. (Halljuk! Halljuk!) Ha azt az időt, amelyet itt tegnap a napirendi vitára szántunk, ma másra szántuk volna, akkor már előbb letárgyalhattuk volna a közigazgatási tisztviselők . . . (Nagy zaj a baloldalon.) Homonnay Tivadar: Mit oktat az előadói székből ? Szilágyi Lajos: A napirendi vita a tárgyalási idő után volt ! A nemzet idejéből nem vontunk el egy percet sem ! (Folytonos zaj. Einöle csenget.) Őrffy Imre előadó : Bátor vagyok rámutatni arra . .. Szilágyi Lajos: Mindig provokálják az ellenzéket ! (Zaj.) Őrffy Imre előadó : . . . . hogy ennek a törvényjavaslatnak elfogadását tényleg nem belső állami szempontjaink . . . (Nagy zaj balfelöl) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak ! Baumann Emil : Mindig provokálnak ! (Zaj.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak már az ülés elején a szenvedélyeket felkorbácsolni. Szilágyi Lajos : Mintha csak sorban ki volnának vezényelve a provokálásra ! Elnök : Szilágyi képviselő urat is kérem, ne méltóztassék közbeszólni. Őrffy Imre előadó : Nem belső állami szükséglet az, hogy ezt a törvényjavaslatot elfogadjuk, mert hiszen a folyamrendőrség tényleg annyira speciálisan belső szervünk, amelynek semmi köze sincs azokhoz a szempontokhoz, amelyeket a szövetséges és társult hatalmak ennek a törvényjavaslatnak tárgyalásába belekevernek. Mivel azonban kétségtelen dolog, hogy olyan nyomás alatt állunk, hogy ennek a törvényjavaslatnak elfogadása elől kitérni nincs módunkban, — amint ezt tegnap is hallotta a t. Nemzetgyűlés s amint mindannyian nagyon jól tudjuk — mert a katonai ellenőrzés megszűnése ennek az utolsó szerencsétlen törvényjavaslatnak elfogadásától függ, tisztelettel kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban évi február hó 15 ón szerdán. 167 és részleteiben elfogadni. (Helyeslés jobb felől.) Elnök : Szólásra senki sincs felírva. Kiván-e még valaki szólni ? (Nem !) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Ha a minister ur sem kivan szólni, a tanácskozást berekesztem. Következik a szavazás. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e az előttünk lévő törvényjavaslatot általánosságban, a részletes vita alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a címet felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—9. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : Ezzel a törvényjavaslat ugy általánosságban, mint részleteiben letárgyaltatott s annak harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok a t. Nemzetgyűlésnek előterjesztést tenni. Napirend szerint következik az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat (írom. 422, 453) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik? Szabóky Jenő jegyző : Rubinek Itsván ! Rubinek István : T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassék megengedni, hogy a szőnyegen fekvő törvényjavaslat tárgyalásával kapcsolatban foglalkozzam amaz alkotmányjogi kérdésekkel, amelyek a tegnapi ülés folyamán Apponyi Albert t. képviselőtársam és Rassay t. képviselőtársam beszédében előfordultak, azokkal a kérdésekkel, amelyekre ők hivatkoztak, szigorúan jogi szempontból, röviden foglalkozzam. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Apponyi Albert t. képviselőtársam igen szép beszédében két jogi tételt állított fel. Az egyik az, hogy az 1920: 1. tcikk az 1. §-ában azokat a rendeleteket, amelyek alapján a mostani nemzetgyűlés összeült, törvényerőre emelte s hogy azok mindaddig, mig a nemzetgyűlés uj választójogi törvényt nem alkot, törvényerővel bírnak. R assay Károly : Ez így is van ! Rubinek István: A másik jogi tétel az, hogy mindaddig, mig a nemzetgyűlés uj választójogi törvényt nem alkot, ha akár feloszlatás utján, akár pedig időtartamának letelése utján a nemzetgyűlés szétmenne, akkor az uj választás kizárólag az úgynevezett Friedrich-féle rendelet alapján történhetik meg. T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassék megengedni, hogy ezzel a két tétellel szigorúan jogi szempontból foglalkozzam. Kétségtelen, hogy mindkét jogi tételnek eldöntésénél tisztán és kizárólag az 1920:1. tcikknek és az 1920: XVII. tcikknek rendelkezései az irányadók. Az 1920 : 1. te. 1. §-a a következőképen hangzik : »A nemzetgyűlés jóváhagyja a kormánynak ama rendeleteit, amelyek alapján a nemzetgyűlés összegyűlt.« (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Apponyi Albert t- képviselőtársam és Rassay t. kép*
