Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.

Ülésnapok - 1920-314

168 A nemzetgyűlés 814. ülése 1922, viselő társam is arra a jogi álláspontra helyez­kednek, hogy az 1920:1. tcikk ezzel az első szakaszával törvényerőre emelte azokat a rende­leteket, amelyek alapján a nemzetgyűlés össze­ült, (ügy van! a szélsöbalóldalon.) Ez a jogi megállapitás szerény véleményem szerint alap­jában téves. (Zaj és felkiáltások half elöl: Hallatlan! Ugyan! Ugyan!) Rassay Károly : Mindig azt mondtuk, hogy törvényesítve van! Rubinek István : Minden nemzetgyűlés azzal kezdte az első törvényét, hogy saját magát törvényesítette, saját magát konstituálta. A jelen nemzetgyűlés akkor, amikor az első törvényét megalkotta, legelső kötelességének tartotta, hogy saját létének törvényességét kimondja, saját magát konstituálja, és épen ezért állapította meg 1. §-ában azt, hogy jóváhagyja a kormány­nak ama rendelkezéseit, amelyek alapján a nemzetgyűlés összeült. Ha a nemzetgyűlésnek az lett volna a szándéka, hogy azokat a rende­leteket, amelyek alapján a nemzetgyűlés össze­ült, törvényerőre emeli, nem azt mondotta volna, hogy jóváhagyja a kormány rendelkezé­seit, hanem azt mondotta volna, hogy törvény­erőre emeli, törvénybe iktatja azokat a rendele­teket, amelyek alapján a nemzetgyűlés összeült. Rassay Károly : Hát a pótválasztás, az idő­közi választás minek alapján történik? Szilágyi Lajos : Ez az egy kérdés agyon­üti ezt az érvelést. (Zaj. Elnök csenget.) Rubinek István: Majd rátérek arra is. T. Nemzetgyűlés! Mit jelent az, hogy ez a törvény jóváhagyja a kormánynak ama rende­leteit, amelyek alapján a nemzetgyűlés összeült ? Kétségtelen, hogy a kormány az ő kormány­hatalmi ténykedési körét túllépte akkor, amikor olyan rendeleteket alkotott, amelyek a törvény­hozás jogkörébe tartoznak s épen azért, amikor a nemzetgyűlés e törvény 1. §-ában azt mon­dotta ki, hogy jóváhagyja a kormány eme ren­deleteit, nem tett egyebet, mint felmentvényt adott a kormánynak ama ténykedéseiért . . . Bródy Ernő : Nem áll ! Rubinek István : . . . amelyekkel a törvény­hozás jogkörét érintve, a maga jogkörét túllépte. Rassay Károly : Olvassa el az első bekezdést! Rubinek István : Nyilvánvaló, hogy az a rendelkezés, amellyel a szakasz jóváhagyta a kormányrendeleteket, a múltra vonatkozott. A jövőre pedig intézkedések foglaltatnak a követ­kező 10-ik paragrafusban, amelyre majd ugyan­csak rátérek. (Felkiáltások a bal- és a szélsőbal­oldalon : Mi van az időközi választásokkal ?) Majd rátérek arra is, engem közbeszólásokkal nem fognak megzavarni. Schandl Károly: Állandó közbeszólásokkal ! Bródy Ernő : Ezek szakszerű közbeszólások. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Rubinek István: Méltóztassék elolvasni az 1920. évi I. tcikk 1- §-ának részletes indokolá­évi február hő 15-én, szerdán. sát. Ez a következőket mondja (olvassa): »A nemzetgyűlés feladatánál fogva a teljes szuve­renitást gyakorolván, önmaga konstituálja s törvényesíti magát azoknak a kormányrendel­kezéseknek jóváhagyásával, amelyek alapján összeült.« Rassay Károly: Törvényesiti! Ez csak világos ! Rubinek István : Ha nem magát, hanem azokat a rendeleteket akarta volna törvénye­síteni, amelyeknek alapján a nemzetgyűlés ösz­szeült, az indokolásban nem azt mondotta volna legalább is nemcsak azt, hogy önmagát tör­vényesiti, hanem azt is, hogy törvényesiti azokat a rendeleteket, amelyeknek alapján összeült. (Zaj a bal- és szélsöbalóldalon.) Rassay Károly : Ez prókátori rabulisztika ! Rubinek István : A rabulisztikát, tisztelt képviselőtársam, átengedem önnek, aki ahhoz nálamnál jobban ért. Beniczky Ödön: Ne engedje át! Szilágyi Lajos: Nem kell nekünk! Rubinek István : Ha a nemzetgyűlés azokat a rendeleteket törvényerőre akarta volna emelni, akkor nem tette volna magában a szövegben s még kevésbé indokolásában azt a disztinkciót, amely önmagának törvényesítése és a rendele­tek jóváhagyása között szemmelláthatólag meg­van. De én nem tudom, hogy milyen rendelete­ket akarnak tulaj donképen törvényerőre emeltetni t. képviselőtársaim, mert hiszen itt állandóan Friedrich-féle rendeletről beszélnek, amelynek alapján a választás megtörtént, holott tulajdon­képen nem egy rendeletről, hanem mintegy húsz rendeletről van szó. Rassay Károly : Eel is sorolja az indokolás ! Olvassa csak el! Rubinek István : Felsorolja az indokolás Körülbelül húsz rendeletről van szó. Ezek kö­zött a rendeletek között vannak olyan kormány­rendeletek, amelyek Friedrich képviselő ur ministerelnöksége alatt hozattak, vannak olya­nok, amelyek Huszár Károly képviselő ur mi­nisterelnöksége alatt hozattak, és van közöttük egész tömege azoknak a rendeleteknek, amelyek Beniczky t. képviselő ur belügyministersége alatt általa bocsáttattak ki, mint ministeri rendeletek. Rassay Károly : Huszár Károly és Beniczky, ez ugyanaz a kormány. Rubinek István : Arról még lehetne beszélni, hogy kormányelnöki, [ministerelnöki rendeletet törvényerőre emelnek, de arról, hogy belügy­miniszteri rendeletet törvényerőre emeljenek, nem lehet szó, ez jogi nonszensz. (Mozgás a bal­és a szélsöbalóldalon.) Rassay Károly : Honnan veszi ezt ? Ugron Gábor : Jogász ? (Zaj !) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ; mél­tóztassék minden véleményt csendben meghall­gatni.

Next

/
Thumbnails
Contents