Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.

Ülésnapok - 1920-311

98 A nemzetgyűlés Sil. ülése 1922. ügyről van szó, és válaszát minden esetben tudomásul veszem. Gr. Bánffy Miklós külügyminister : T. Nemzet­gyűlés ! Azt hiszem, nagyon egyszerű a dolog, hogy miért nem tértem ki áz interpellációnak erre a részére. Ezeket, amiket a képviselő ur most is megemlített, és amik interpellációjába is be vannak foglalva, nem annyira híreknek, mint inkább híreszteléseknek kell kvalifikálnom és azt hiszem, felelősségteljes állásomban nem terjeszkeclbetem ki olyan dolgoknak jövendölé­sére, amelyek alap nélkül valók. (Helyeslés.) Azt hiszem, a békeszerződések fennállását nem von­hatjuk kétségbe, a békeszerződés megállapította Ausztria államiságát és ezért nem térek ki az ilyen kérdésekre, mert egyáltalán kétségbe kell vonnom az ilyen híreszteléseknek realitását. Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök : Végleges választ méltóztatott adni ? Gr. Bánffy Miklós külügyminister : Igen ! Elnök : Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóz­tatnak-e a külügyminister urnák Sándor Pál képviselő ur interpellációjára adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A válasz tudomásul vétetik. Szólásra következik? Berki Gyula jegyző : Bernáth Béla ! Gr. Bánffy Miklós külügyminister : Bocsánatot kérek, még egy interpellációra kívánok végleges választ adni. Bejelentettem előre, hogy Lingauér képviselő ur interpellációjára fogok felelni. (Fel­kiáltások : Szádeczky interpellációjára!) Szádeczky képviselő urnák el kellett utaznia és az ő inter­pellációjára a következő alkalommal fogok felelni, de Lingauér képviselő ur interpellációjára szin­tén Hegyeshalmy minister ur volt szives — mint­hogy ón beteg voltam — ideiglenesen válaszolni, s ezért kénytelen vagyok erre is kitérni, hogy a válasz végleges legyen. Nagyon rövid leszek, néhány szóval végezek. Elnök: Bocsánatot kérek, minister ur, nem tudom, be volt-e jelentve ez a válasz? Gr. Bánffy Miklós külügyminister: Be volt jelentve ! Fangler Béla : Még tegnapelőtt ! Napirendre volt tűzve! Elnök : Akkor méltóztassék. Gr. Bánffy Miklós külügyminister: Lingauér képviselő ur interpellációja igy hangzott (olvassa) : »Van-e tudomása a magyar kormánynak, hogy az átadott Nyugat-Magyarország területén az osztrák hatóságok Nónietujvárott a karácsonyi ünnepek alatt a rokonaik látogatására odaérke­zett Kollár Dénes és Lex Roland magyar állam­polgárokat a velencei egyezmény világos meg­sértésével letartóztatták és még ma is fogva tartják ? Mit hajlandó tenni a kormány a neve­zettek kiszabadítására és annak erélyes biztosí­tására, hogy az ehhez hasonló túlkapások a két szomszédállam viszonyát és a határszéli lakosság hangulatát el ne mérgesítsék?« évi február hó 11-én, szombaton. Hegyeshalmy kollégám erre az interpellá­cióra is ideiglenes választ adott. Én most ezt a választ tulajdonképen csak megismételhetem. Amikor erről a hírről értesültünk, azonnal fel­léptünk Ausztriában — ilyen visszaélés több fordult elő az alantasabb hatóságok részéről — és az osztrák kormány eleget tett kívánságaink­nak. Az igazságtalanul letartóztatott két embert azonnal, december 26-án, szabadlábra helyezték. Politikai magatartásáért a velencei egyezmény szerint senki nem üldözhető. Az osztrák kormány ezt az álláspontot teljesen elfogadta és eddig is minden tekintetben megvédelmeztünk mindenkit, akivel szemben a helyi hatóságok visszaélés foly­tán helytelenül jártak el. Kérem ezt végleges válasznak tekinteni, hogy függőben ne maradjon a kérdés. Kérem válaszom tudomásulvételét. Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. (Felkiáltások : Nincs üt !) Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a kül­ügyminister urnák Lingauér képviselő ur inter­pellációjára adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A válasz tudomásul vétetik. Szólásra következik? Berki Gyula jegyző ; Bernáth Béla ! Bernáth Béla : T. Nemzetgyűlés ! Tokaj­hegyalja lakosságának nagy panasza van : nem tudja borait értékesíteni. Ez igen nagy baj. Az ottani lakosság túlnyomó része szőlőműveléssel foglalkozik, egyéb jövedelme alig van és ha nem tudja borát értékesíteni, nem tud adót sem fizetni, de nem is tud megélni, és akkor majd, ha megint eljön a tavasz, nem tudja szőlőjét újból megmunkálni. Mivel Cseh-Szlovákiába és Ausztriába igen nagy a behozatali vám, ezért nem igen megy az értékesítés. A következő tiszteletteljes interpellációt terjesztem az összkormányhoz (olvassa) : »Van-e tudomása, hogy az országban a borkereskede­lem pang ? Szándékszik-e e bajon segíteni és sürgősen intézkedni különösen aziránt, hogy a szomszéd államokban a beviteli vám leszallittassek és hogy minden egyéb intézkedés, mely ezen baj orvoslására szükséges, sürgősen megtörténjék ?« (Élénk he­lyeslés és taps jobbfelől.) Elnök : Az interpelláció ki fog adatni a föld­mi velésügyi minister urnák. Szólásra következik ? Berki Gyula jegyző: Kontra Aladár! Kontra Aladár : T. Nemzetgyűlés ! A in. ker. állami főgimnázium ügyében kívánok röviden in­terpellálni. A III. ker. áll. főgimnázium 1904 óta bérházban van elhelyezve, nincs saját épülete s azok a nyomorúságos állapotok, amelyeket szóvá fogok tenni, épen abból következnek, hogy ez a gimná­zium bérházban van elhelyezve. Nem akarok hosszasan kitérni annak ecsete­lésére, hogy micsoda mizériák vannak ott. Legyen szabad rámutatnom arra, hogy esztendőről-esz-

Next

/
Thumbnails
Contents