Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.

Ülésnapok - 1920-311

A nemzetgyűlés 311. ülése 1922. tendore kérte a főgimnázium, hogy a gimnáziumot végre megfelelő épületben helyezzék el. Erre a célra 1914-ben a székesfőváros már megfelelő ingyentelket is ajánlott fel, már elkészítették a terveket is, amelyek benyujtattak a ministeriumban, a háború következtében azonban megakadt az építkezés. Lagyen szabad a legrövidebben ismeitetnem ennek a gimnáziumnak 10 év előtt kelt értesítőjét, amely a következőkép ismerteti az ottani állapotokat (olvassa) : »Az iskolaépület, mely, sajnos, már hosszú idő óta szolgált intézetünk otthonául, semmikép sem felel meg egy modern iskola követelményeinek. Már a környéke sem megfelelő, amennyiben északról a cementgyár pora, keletről a gőzmalom füstje rontja a levegőt. Nagysága sem megfelelő. Lépcsőháza szűk s alig képes az iskolai forgalmat lebonyolitani. A folyosók keskenyek és nyitottak, ami igen káros, mert a tanuló és tanár egyaránt a meleg tanteremből közvetlenül a szabad levegőre kerül átmenet nélkül s innen magyarázható, hogy mind a tanulók, mind a tanárok között óriási mértékben grasszál a torokbaj, különösen téli időszakban. A nyitott folyosók esős időben teljesen használhatatlanok, rossz időben a tanulók nem mehetnek ki a tanteremből, vagy a lépcsőkre szorulnak, s ennek következtében kisebb balesetek és sérülések mindennapiak. A tantermek, miután lakószobákból alakították át, nem megfelelőek. Sok a kis tanterem. A tantermek alacsonyak, padlójuk puhafa, dösztlesszel bevonva. Az utcai termek, mióta az iskolával szemben lévő négyemeletes bérház felépült, október-május hónapokban, de borús időben nyáron is oly sötétek, hogy a tanítás egész ideje alatt mesterséges világítás mellett kénytelenek lenni a tanulók . . .« Elnök: Kérem a képviselő urat, szíveskedjék hangosabban beszélni, mert a gyorsírók nem hallják. Kontra Aladár : . . .» ami nemcsak a szemekre igen ártalmas, de káros befolyással van a tanulók egészségére azért is, mert a mesterséges világításul használt gáz a termek alacsonysága és kicsinysége miatt különben is rossz levegőt még inkább rontja. A fűtés helybeli s Meidinger-kályhákkal történik.« A szellőztetés kérdésére vonatkozólag azt mondja az értesítő (olvassa): »Minden teremben van ugyan szellőztető, de még a nagytermekben is csak egy ablak van felszerelve s óra alatt ez sem használható, mert a tantermek keskenysége és zsúfoltsága miatt közvetlenül az ablak alatt ülnek egyes tanulók. Miután esős időben a folyosóra sem tudnak kimenni a tanulók, óra közt ajtó- és ablaknyitás sem vihető ki mindig tökéletesen. Innen van, hogy a téli napokban a termek szénsavtartalma főleg a déli órákban a megengedett 1%-nál mindig nagyobb. Hogy tíz év óta az állapotok mennyire rosszabbodtak, azt a múlt esztendei értesítő mutatja, amely a gimnázium épületére venatkozólag a követév« február hó 11-én, szombaton. 99 f kezőket mondja (olvassa) : »Az intézet épülete, ez a tanügyileg veszedelmes bérház évről-évre rosszabbodik, régi hiányai hatványozottan éreztetik hatásukat mind a tanításban, mind a nevelésben. Most már annyira vagyunk, hogy a hegyoldali játékteret sem használhatjuk, mivel annak kerítését az éjjeli tolvajok elrabolták, a bentálló évtizedes fákat kivágták, úgyhogy ez a nagy térség teljesen nyilt és felső határán egy életveszélyesen nyilt és meredek cementbányába torkollik, úgyhogy a tanulókat ide ki nem bocsáthatjuk. Nappal idegen emberek tolakodnak rajta, éjjel pedig csavargók tanyája. Termekben is hiányt szenvedünk és a nagyobb tanulószám miatt egy osztályt a laboratóriumban kellett tanítani. Hozzászámítva, hogy sem a tisztaság és fűtés, sem a szellőztetés meg nem oldható, hogy a világítás szeptembertől júniusig tart, hogy a tantermek szűkek és nyilt folyosón mozog az ifjúság, valóban botrányos dolog, hogy immár 1905 óta ilyen milliőben sínylődik egy fővárosi állami középiskola.« Mindezeknél fogva kérem a vallás- és közoktatásügyi minister urat, vegye figyelembe azt, hogy azok a tanulók, akik ebbe a gimnáziumba járnak, állandóan veszélyeztetve vannak egészségük tekintetében, továbbá hogy ez az iskolaépület sem az egészségügyi, sem a pedagógiai kívánalmaknak többé meg nem felel, s méltóztassék intézkedni aziránt, hogy a lehetőség keretein belül mentől hamarabb uj épületben helyeztessék el a gimnázium. Ennek lehetősége annál inkább fenforog, mert a főváros ingyentelket már adott, amely eire a célra rendkívül megfelelő volna. Ugy tudom, hogy ja tervek is már régen készen vannak. A mostani rozoga épületnek fentartása is meglehetősen sokba kerül esztendőnként, mert meglehetősen magas bért fizetnek érte. Legyen szabad ezek alapján a vallás- és közoktatásügyi minister úrhoz a következő interpellációt intéznem (olvassa) : »Tekintettel a III. keleti »Árpád«-főgimnázium épületének egészségügyi és pedagógiai szempontból egyaránt tarthatatlan viszonyaira, hajlandó-e a minister ur intézkedni, hogy a gimnázium lehetőleg minél e}őbb megfelelő épülethez jusson ?« Elnök : Az interpelláció kiadatik a Kultuszminister urnák. A kultuszmimster ur kíván szólni. Vass József vallás- és közoktatásügyi minister : A különböző tanintézeteknek és kulturcélokat szolgáló intézményeknek nem megfelelő elhelyezése egyike a legfájdalmasabb pontoknak, amelyeket mint kultuszminister szakadatlan figyelemmel kisérek. Meg kell vallanom, hogy az eszközök elégtelensége következtében nem tudok minden egyes esetben ugy segíteni, ahogy egyrészt szeretnék, másrészt szükséges volna. Ismerem a III. ker. >>Árpád«-gimnázium ügyét. Tudom, hogy nem megfelelő az elhelyezése. Tudom azt is, hogy ez az elhelyezés meglehetősen nagy terheket ró az államkincstárra, mert ez a rossz elhelyezés is elég drága bérek mellett történik: 13*