Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.
Ülésnapok - 1920-300
A nemzetgyűlés 300. ülése 1922, Drozdy Győző: Ez szokás! Kiss Menyhért: Alighogy ez a beszéd elhangzott, négy-öt nap múlva három vagy négy újságban a következő nyilatkozat jelent meg (olvassa) : »A Magyar Nemzeti Szövetség igazgatósága az 1922. évi január 19-én Budapesten tartott ülésében foglalkozván egyik alapító- és választmányi tagja, dr. Bencs Zoltán ministeri segédtitkár ellen dr. Kiss Menyhért nemzetgyűlési képviselő részéről a nemzetgyűlés január 3-iki ülésén elhangzott támadással, dr. Bencs Zoltánnak a proletárdiktatúra alatt tanusitott viselkedéseért ellene hivatali felsőbbsége részéről lefolytatott részletes vizsgálat, igazoló eljárás eredménye, továbbá a Magyar Nemzeti Szövetség több tagjának közvetlen tudomása alapján egyhangúlag hazafiasnak és korrektnek állapította meg. Perényi Zsigmond s. k., országos elnök.« Tekintettel arra, hogy a naplónak erre vonatkozó részletét az egyes napilapok nem közölték, ennek a közlésnek tehát az országban feltétlenül az a hatása van, hogy az, amit én mondtam, minden alapot nélkülöz, valótlan, ellenben az, amit a Magyar Nemzeti Szövetség illusztris elnöke kiállított, teljesen megfelel a valóságnak, képviselői reputációm, de az igazság szent érdekében is erkölcsi és elengedhetetlen kötelességemnek tartom a következő hivatalos iratot bemutatni: Az egyikben nyilatkoznak azok közül a tisztviselők közül többen, akik annak idején a Báthory-utcai épületben a népgyűlésen résztvettek. A nyilatkozat így szól (olvassa) : »Mi, alulírottak, kinyilatkoztatjuk és bizonyítjuk, hogy dr. Bencs Zoltán ministeri segédtitkár, akkor mint ministeri fogalmazó, 1919 április végén a kultuszministerium Báthory-utcai épületének udvarán egy kézikocsi tetejéről a vörös hadseregbe való belépésre hivta fel a kultuszministerium kebelébe tartozó összes közalkalmazottakat. Lelkes toborzó beszédében a többek között rámutatott arra, hogy a Kárpátoknál állanak már az orosz szovjet-hadsereg vörös katonái, kiknek segítségével a magyar proletárok meg fogják alapozni a magyar proletárdiktatúra biztos jövőjét. Tartsa tehát kötelességének mindenki a vörös hadseregbe való azonnali belépést.« Aláírások minden szakból, a fogalmazási, segédhivatali, számvevőségi szakból és az altiszti karból. A hazafias tisztikar azonban egy más hiteles okiratnak is birtokába jutott, amikor a népbiztost annak idején elkergették a kultuszministeriumból. Ez a hivatalos irat következőképen szól (olvassa) : Népbiztos elvtárs ! A Magyarországi Közalkalmazottak Szövetségének keretébe tartozó közoktatásügyi népbiztossági hivatalnokok szakosztálya a proletárdiktatúra kikiáltása után szükségét érezte annak, hogy a változott helyzetnek megfelelően újjáalakuljon. Ezért a f. évi április hó 2-án megtartott közgyűlés a szakévi január hó 23-án, szombaton, 71 osztály bizalmi testületének újraválasztását rendelte el. A választások a lehetőség szerint mindenütt mmikahelyenkint, titkos szavazással megejtetvén, főbizalmiakul a tisztelettel alulírott elvtársak választattak meg. Az ezek szerint teljesen újjászervezett főbizalmi testület most a szervezeti szabályok szerint a szakosztályhoz tartozó öszszes közalkalmazott-munkásoknak képviseletében tisztelettel bemutatkozik és az egész szakosztály nevében tisztelettel kéri a Népbiztos Elvtársat, hogy az újjáalakult Bizalmi Testület a népbiztosság kebelében dolgozó közalkalmazott-munkások összességének kizárólagos képviseletéül újólag is elismeri és személyi ügyeinkben, az itteni közalkalmazott-munkások anyagi és erkölcsi vonatkozású kérdéseiben mindenkor meghallgatni, s általában részünkre mindazt a jóindulatot és támogatást nyújtani méltóztassék, melyet a felszabadult proletárok államában minden becsületesen dolgozó proletár és munkásszervezet megérdemel. Bizunk a Magyarországi Tanácsköztársaságban, bizunk a Forradalmi Kormányzótanácsban és bizunk rendületlenül a Népbiztos Elvtársban, hogy miként minden dolgozónak, ugy nekünk, közalkalmazott proletároknak ügyét is szivén viseli és lehetővé teszi nekünk azt, hogy minden kérdésben, melyben rólunk történik döntés, az ne történjék meg nélkülünk, ne történjék meg anélkül, hogy arra nézve előzetesen mi is meghallgattatnánk. Megismételve tiszteletteljes kérésünket, van szerencsénk szervezetünket és a fentiekre vonatkozó szolgálatainkat a Népbiztos Elvtárs jóindulatába ajánlani.« Fogalmazói részről egyetlen aláírás van : dr. Bencs Zoltán, a berendeltek részéről : dr. Starck Andor, a gépírónők részéről : Máthé Erzsébet és még két altiszt. Akik ezt a nyilatkozatot aláirtak, mindegyiket elővették érte, de a fogalmazói kar részéről a fogalmazás maga és a benyújtás tisztára a segédtitkár ur részéről történt. Ha tehát báró Perényi Zsigmond azt mondja, hogy hazafias és korrekt volt az a magatartás, amelyet dr. Bencs Zoltán tanusitott, aki a hódoló feliratot szerkesztette és benyújtotta mindjárt a tanácsköztársaság kikiáltása elején 1919 április 5-én, amikor még két hét sem telt el a diktatúra megalakulása után, ellenben azok az emberek, akik annak idején kidobattak állásaikból, megfosztattak kenyerüktől és egy részük Budapesten nyomorgott elbújva, másik részük pedig kénytelen volt elmenekülni vagy külföldre, vagy Szegedre, köztük olyan hazafiak, mint Gömbös Gyula, Zsilinszky Endre, maga a kormányzó ur őfőméltósága és itt a Ház tagjai közül számtalanok, akik mégis cselekvő tagjai voltak annak a nemzeti ellen állás aak . . . Elnök: Kérem, ez már túlhaladja a személyes kérdés határait. Megtörténhetik a rektifikálás az újságokban, de a nemzetgyűlés nem fórum arra, hogy itt ilyen dolgok előhozassanak,
