Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.
Ülésnapok - 1920-299
58 A nemzetgyűlés 299. ülése 1922, (Éljenzés.) szomorúan látom azt, hogy csonka Magyarország lakossága, maga a nagy közvélemény még ma sincs tisztában azzal, hogy mit jelent reánk nézve a trianoni békeszerződés. Maga a nagy közvélemény nem látja ennek a trianoni békeszerződésnek szörnyű, elviselhetetlen következményeit, amelyek különösen gazdasági téren nehezednek erre az országra. Szabó Zoltán : Minden téren nehezednek ! Kutkafalvy Miklós : Ez a nagy közvélemény mintha egy kicsit elfásult volna, . . . Perlaki György : Elfáradt ! Kutkafalvy Miklós:... mintha nem törődnék ezzel a kérdéssel, nem lenne tisztában ennek a kérdésnek a súlyával és fontosságával. Pedig az integritásnak legalább jókora részében való visszaszerzése nélkül itt nincs élet, nincs független nemzeti, állami lét. (Ugy van!) Azért én egy állandó figyelmeztetést szeretnék a nagy közvélemény felé intézni, szeretném, ha átmenne a köztudatba az, ha mindennap önkénytelenül is ráeszmélne csonka Magyarország lakossága arra, hogy mit eredményezett, mit hozott reánk a tiianoni békeszerződés, milyen kötelességeink vannak ezzel a békeszerződéssel szemben. Szeretném, ha mindennap önkénytelenül ezer és ezer ajkon megjelenne a »memento de pace Trianonica«. Szabó Zoltán : Sok ezer nyomorgó tisztviselő és vagonlakó mindennap erre gondol. Kutkafalvy Miklós: Ha ennek a békeszerződésnek a szemébe nézünk, olyan tényeket vagyunk kénytelenek megállapítani, hogy pl. a régi Magyarország területe Horvát-Szlavon-Dalmátországok nélkül volt 282.874 négyszögöl 18,204.533 lakossal, a trianoni békeszerződés szerint pedig Magyarország területe leapadt 91.114 négyszögölre 7,481.954 lakossal. Elvesztettük tehát a békeszerződés szerint teiületünknek 69%-át és lakosságunknak 59%-át . . . (Mozgás a baloldalon.) Szabó Zoltán : Borzasztó ! Kutkafalvy Miklós:... s az el veszett lakosságból azután minden ok nélkül, tisztára csak a békeszerződéseknél tapasztalt diktátumok következtében bekebeleztek Csehországba 1,084.447, Romániába 1,704.805, Szerbiába pedig 457.597 magyar anyanyelvű lakost, nem is szólva arról, hogy a nemzeti kisebbségeknek, röviden a nemzetiségeknek egész tömegeit minden ethnográfiai, geográfiai és történelmi okok és szükségszerűségek nélkül szintén akaratuk ellenére és erőszakosan szorították ezen idegen imperiumok alá. Szabó Zoltán : Mind jó magyar állampolgárok és mind ide akar tartozni ! Kutkafalvy Miklós: A trianoni békeszerződés következtében elvesztettük a régi magyar bányavidék 75%-át. Arany- és ezüstbányáink évi 3 millió métermázsa nyersterményének, amelyből végeredményben 3 millió gram • nyi nemesfémet termeltek ki, elvesztettük 100%-át, ugy hogy csonka Magyarország területén nincs egy olyan ércbányánk, ahonnan egy grammnyi aranyat vagy ezüs* évi junuár hó 27~én } pénteken. töt lehetne kitermelni. Végeredményében ez az oka annak, hogy a magyar pénznek nincs értéke, mert nincs ércfedezete. A magyar pénz egyedüli fedezete az a mezőgazdasági termény, amely csonka Magyarországon megterem, holott az egész világon látjuk, hogy annak a pénznek van igazi értéke, amelynek megvan az ércfedezete ezüsttel vagy arannyal. Már most, ha Magyarországnak nincs egy bányája, ahonnan egy grammnyi aranyat vagy ezüstöt tudjon kitermelni, természetes, hogy itt sohasem fog az a helyzet bekövetkezni, hogy saját erőnkből a magyar pénznek ércfedezetet tudjunk teremteni. A régi Magyarország két és fél millió métermázsányi sótermésének a trianoni békeszerződés elveszi száz százalékát. Nincs tehát csonka Magyarországon ismét egy grammnyi sónk, és ha egyszer bármely okból a határok elzárulnak és a külföldről nem tudunk sót importálni, akkor itt az a helyzet következik be, hogy a magyar gazdasszony nem tud fazekába egy grammnyi sót tenni, mert csonka Magyarországon az egyáltalában nincs. Pedig pl. mármarosi sóbányavidékünkön egyedül az aknaszlatinai sóbánya termelte ki Magyarország egész évi szükségletét és magából az aknaszlatinai sóbányából termeltünk annyit, hogy még kivitelre is jutott ebből az egy bányából. A vastermelésnek 81 százaléka veszett el, a széntermelésnek 86 százaléka, a fatermelésnek pedig 79 százaléka, és elvesztettük az állattenyésztés és a mezőgazdasági gazdálkodás legfőbb előfeltételeit is, mert azok mind a békeszerződések által elszakított területeken vannak. Magyarország 2029 gyárából a békeszerződés következtében elvesztettünk 1241-et, tehát a nagyobbik felét ennek a gyárkontingensnek, még pedig azokat a gjwakat, amelyek azokat az ipari terményeket produkálták, amelyekre a mezőgazdasági csonka Magyarország területén élő népnek elsősorban volt szüksége. Ha mindezeket az ember reasszumálja, boncolgatja és következtet arra a gazdasági helyzetre, amelyet a békeszerződések által megszabott csonka Magyarország területére kifejthetünk, nyilvánvaló, hogy a területi integritás nélkül, vagy legalább annak jókora részben való gyors visszaszerzése nélkül itt élet nincs. (Ugy van ! Ugy van !) Birtha József : Nem élhet itt a nép anélkül ! Kutkafalvy Miklós : Természetes, hogy ebből a szempontból is legfontosabb a Felvidék visszaszerzése és miután a Felvidék egy igen értékes területére nézve, csonka Magyarország területéhez viszonyitva jelentékeny részének visszaszerzésére megvan a diplomáciai alap, megvan a lehetőség, amellyel ezt a területet visszaszerezhetjük, azért az én nézetem szerint a magyar kormánynak legelemibb és legfontosabb kötelessége volna, hogy ennek a kérdésnek szenteljen annyi időt, foglalkozzék ezzel a kérdéssel oly súllyal, olyan szeretettel és olyan behatóan, mint aminőt ez a kérdés a nemzet szempontjából megérdemel, (Helyeslés.)
