Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.
Ülésnapok - 1920-299
A nemzetgyűlés 299. ülése 1922. évi január hó 27-én, pénteken. 57 telmében a szövetséges és társult hatalmak megadták a rutén népnek a jogot, hogy autonómiája felhasználásával minden lényeges és fontos kérdésben, tehát az állami hovatartozandóság kérdésében is akaratát nyilvánosságra hozhassa. Ennek következtében ez a teriilet mindeddig, amig a cseh kormány békeszerződésileg a rutén nép részére biztosított autonómiát nem adja meg ; amig ezen a területen a tartományi gyűlés szabad választás utján nem fog összeülni ; amig a Millerandféle kísérőlevél értelmében az a tartománygyülés nem fog dönteni e területnek végleges állami hovatartozása kérdésében : ez a terület jogilag még ma is Magyarországhoz tartozik. {Altalános helyeslés.) Legeza Pál : A csehek tehát lábbal tiporják a rutének emberi jogait ! Kutkafalvy Miklós: Az Erdős-Kárpátok területén lakó nép magát még ezidŐszerint is Magyarországhoz tartozónak tekinti, de mindenesetre íentartja magénak azt a jogot, melyet részére a békeszerződés biztosit, hogy autonómiája utján, tartománygyülése által az állami hovatartozandóság kérdésében akaratát nyilvánosságra hozhassa. {ügy van ! Ugy van ! a jobb- és a baloldalon.) Ëpen ezért nem tartom szerencsésnek azt a belső poli ikát, amelyből az integritás politikájának ellanyhul ására lehet a megszállott területeken következtetni. Ugy veszem észre, mintha ez az • integritás politikája különösen az utóbbi hónapokban ellanyhult volna. És hogy ha mi az integiitás politikájának szükségességéről beszélünk, akkor ne méltóztassanak mindjárt vészes háborúkra, király-puccsokra gondolni, hanem olyan integritási politikát kell folytatnunk, amely vészes háborúk és király-puccsok nélkül is az ország elvesztett területeinek visszaszerzését eredményezi. (Általános helyeslés.) Nem helyeslem pl. ebből a szempontból a bizottságnak azt a módosító javaslatát, amelyet az immár törvényerőre emelkedett felhatalmazási törvényjavaslat bizottsági tárgyalásakor tett és amely akként szólott, hogy a nemzetiségi kisebbségek minist eriumánál a két államtitkári állás dotálása a költségvetésből töröltessék. Az eredeti javaslatban ez ugyan nem volt benne, azonban a bizottság és a nemzetgyűlés elfogadta ezt a módosító javaslatot és így a két állás töröltetett. Pénzügyi szempontból nem jelent megterheltet ést az, ha a törvény szerint Magyarországon egy nemzeti kisebbségek ministeriuma fennáll, mert mindaddig, amig számottevő nemzeti kisebbségeink nincsenek, sem a ministeri állás, sem pedig a ministeriumban kreált államtitkári állások betöltve nincsenek s ezek betöltésére nincs is szükség. Ez tehát pénzügyi megterheltetést nem jelent. De ha a megszállott területeken lakó nemzeti kisebbségek azt látják, hogy Magyarország a maga belső politikai berendezkedésében is olyan intézkedéseket tesz, amelyekből arra lehet* következtetni, hogy maga csonka Magyarország nem számit az v elvesztett területeknek belátható időn belül való visszaszerzésére,... NEMZETGYŰLÉSI NAPLŐ. 1920—1921. — XVI. KÖTE1 Orbók Attila : En is követeltem, hogy állítsák vissza a nemzetiségi mdnisteriumot ! Kutkafalvy Miklós : ... ez mindenképen káros következményekkel fog járni és káros hatással van a megszállott területek lakosságára, (ügy van !) OrbÓk Attila: Demonstráció ellenük! Haller István : Hegedüs fixa ideája ! Kutkafalvy Miklós: Nézetem szerint olyan politikát kell folytatnunk csonka Magyarországon, hogy a megszállott területeknek nemcsak magyar, hanem más anyanyelvű lakossága is állandóan Budapestre tekintsen és tekinthessen, (Helyeslés.) hogy a Magyarországhoz való további tartozásuknak az akarata szilárd és megingathafclan legyen, hogy a Budapestre való állandó tekintés eredményezze azután annak az integritási politikának a diadalát és sikerét, amely vér nélkül, háború nélkül, diplomáciai eszközökkel, politikai fegyverekkel akarja az ország régi területét visszaszerezni. (Helyeslés.) Igaz, hogy egyes képviselőtársaim rámutattak — különösen az indemmtási vita alkalmával—arra, hogy Magyarország az integritást csak vérrel és vassal szerezheti vissza. Orbók Attila : Nagy tévedés ! Kutkafalvy Miklós : De ha ez állana is, akkor is olyan belső politikát kell folytatnunk, hogyha tényleg csak arra kerülhet a sor, hogy az integritást csupán vérrel és vassal szerezhetjük vissza, ez a vérrel és vassal való visszaszerzés mentől könnyebb és biztosabb, mentől kisebb kockázattal járó legyen. (Helyeslés.) Egy kétségtelen tény, még pedig az, hogy : Magyarország a területi integritásról nem mondhat le, (Igaz ! Ugy van !) hogy csonka Magyarország mai határai között életképtelen. (Igaz! ügy van !) ilnnyi kétségtelen, hogyha itt a nemzet életében egy belső elernyedés fog erőt venni, ha az az általános hangulat kezd azután lábra kapni, hogy meg tudunk élni a csonka Magyarország részére megállapít ott. határokon belül is: akkor ez a nemzet végső elgyengülését jelenti, mert szilárd meggyőződésem szerint ezeken a határokon belül önálló és független állami életet élnünk és folytatnunk nem lehet. (Igaz ! ügy van !) Szabó Zoltán : Az integritásról nem mondunk le soha ! Kutkafalvy Miklós: Akkor állandósulni fog az a helyzet, hogy igenis provincia leszünk hol a nagykövetek tanácsának, hol a minket körülvevő utódállamok ministerelnökeinek, hol egy másik külföldi hatalomnak a szemében, mert saját erőnkből sohasem tudunk annyi kifelé ható erőt produkálni és prezentálni, hogy bennünket, mint önálló és független nemzetet tekintsenek bármily kérdésben is. (Ugy van!) T. Nemzetgyűlés ! Én, aki parlamenti és politikai működésem és feladatom legfontosabb részének azt tekintem, hogy annál a bizalomnál fogva, amellyel engem az Erdős-Kárpátok rutén népe megtisztelt és ideküldött, de hazafias kötelességemnél fogva is az integritás politikájának egyik szerény, de kitartó és következetes harcosa legyek, 8
