Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.
Ülésnapok - 1920-299
A nemzetgyűlés 299. ülése 1922. komolyan meg akarnánk valósítani, amelyet ez a javaslat involvál, akkor mi ezt a jó szándékot már régen bebizonyíthattuk volna a régi ipartörvény alapján is, mert hiszen megállapíthatom, hogy az 1884. évi ipartörvénynek az iparosoktatásra vonatkozó rendelkezéseit még a mai napig sem hajtották végre. Megállapítható, hogy az ipartanoncoktatással, ennek ugy anyagi, mint tárgyi részével a kormányok sohasem törődtek annyira, mint amenynyire a szükségletet az kielégítette volna és ami bennünket a kultúrállam ok nívójára emelhetett volna. Mivel ezt a kérdést az előadó ur teljesen kimentette és vele teljesen egyetértek, az ő statisztikai adatai "engem-is ugyanazokról a konklúziókról győztek meg, azért e résszel tovább nem foglalkozom. T. Nemzetgyűlés ! Beszédemet befejezem. Az ipartörvény módosítását, dacára annak, hogy ilyen sok javítanivalót találtam benne, az általános vita alapjául elfogadom, de a részletes vita során nagyon sok paragrafushoz fogok hozzászólni módosító indítványokkal. Elnök : Az ülést 5 percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Jelentem a t. nemzetgyűlésnek, hogy a ministerelnök úrtól a következő átiratot kaptam (olvassa) : »XV. Benedek pápa Őszentsége lelkiüdvéért folyó évi január 28-án, szombat délelőtt 10 órakor a budavári koronázó-főtemplomban gyászistentisztelet fog tartatni. Megjelenés díszöltönyben, a hadsereg kötelékébe tartozók menetöltönyben. Van szerencsém erről stb. stb.« Ezen a rekviemen a nemzetgyűlést én fogom képviselni s egyben felkérem t. képviselőtársaimat, hogy azon mentől többen megjelenni szíveskedjenek. Minthogy a mise 10 órakor lesz. napirendi indítványom során javasolni fogom, hogy a nemzetgyűlés holnapi ülését délelőtt 11 órakor kezdje meg. (Helyeslés.) A második biráló-bizottság elnöke kíván jelentést, tenni. Hencz Károly : T. Nemzetgyűlés. ! Van szerencsém bejelenteni, hogy Fábián István nemzetgyűlési képviselő választásának érvénytelenítése iránt Dékány Sándor és társai ókécskei, továbbá Laban ez Anna és társai abonyi választók panasszal éltek, azonkívül a házszabályok 15. §-a alapján megbízólevele ellen kifogás is emeltetett. A nemzetgyűlés második bíráló-bizottsága a Dékány Sándor és társai panaszlók által emelt panaszt még 1920. évi augusztus hó 21-én megtartott nyilvános szóbeli tárgyalás után egyhangúlag hozott ítéletével elutasította s ez annak idején a nemzetgyűlésnek be is jelentetett. A magyar nemzetgyűlés második biráló-bizottsága Usetty Ferenc képviselőnek Fábián István nemzetgyűlési képviselő megbízólevele- ellen a házszabályok 15. §-a alapján emelt kifogása ügyében évi január hó 27-én, pénteken. 53 1920. évi január hó 2-án megtartott tárgyalás után a következő határozatot hozta : A magyar nemzetgyűlés második bíráló-bizottsága Usetty Ferenc nemzetgyűlési képviselőnek a házszabályok 15. §-a alapján Fábián István nemzetgyűlési képviselő választása ellen tett kifogását elutasítja, mert ugy a kecskeméti kir. ügyészségtől vett átirat, valamint az időközben beérkezett bűnügyi iratokból megállapítható volt, hogy Fábián István nemzetgyűlési képviselő ellen jogerős vádhatározat nem hozatott és így reá az 5985/1919. M. B. számú kormányrendelet 4. §-ának első bekezdésében, valamint 3. §-ának 2. pontjában érintett rendelkezések nem vonatkozhatnak, A magyar nemzetgyűlés második biráló-bi zottsága Labancz Anna és társai panaszlóknak Fábián István nemzetgyűlési képviselő választásának érvén}4elemtése iránt beadott panaszát 1921. évi április hó 14-én és folytatólag 1922. évi január hó 24-én megtartott nyilvános szóbeli tárgyalás után ugy a panaszlók, mint az érdekelt képviselő igazolt meghatalmazottjainak meghallgatása után a következőleg itélt : A bíráló-bizottság a panaszt a házszabályok 66. §-a alapján elutasítja és a választás érvényben tartása mellett a megválasztott Fábián Istvánt végleg igazolt nemzetgyűlési képviselőnek jelenti ki. Az eljárás körül felmerült költségek tekintetében a bizottság a házszabályok 98. §-a rendelkezéséhez képest külön hozott végzésében intézkedett. Indokok : Panaszlók a választás érvénytelenítése iránti kérelmüket három főcsoportra osztották és Fábián Istvánnak 1. a népköztársaság, 2. a tanácsköztársaság és 3. a választás és az azt közvetlenül megelőző időben kifejtett állítólagos törvényellenes tevékenységére alapították. A bizottság a panasz egyes pontjait különkülön vizsgálat alá vette és Fábián Istvánnak a népköztársaság és a tanácsköztársaság alatti szereplése, megválasztásának igazolása vagy nem igazolása szempontjából csak annyiban lehetett volna figyelembe vehető, ha oly természetű cselekedeteket követett volna el, melyek az 1920. évi I. te. 1. §-ával immár törvényesített 5985/1919. M. E. számú kormányrendelet 3. §-ának 2. pontja alá estek volna ; miután panaszlók erre nézve a tárgyalás során semmiféle támpontot nyújtani képesek nem voltak, a bizottság ezen a panaszban felemlített ténykörülményeket, mint alaptalanokat, már az első tárgyalás alkalmával kénytelen volt visszautasítani. Hasonló elbánásban kellett részesíteni a panasz 3. főcsoport f) és g) pontjaiban felhozott körülményeket, melyek felekezeti és osztályelleni izgatásra céloztak, annál is inkább, mert arra a tárgyalás folyamán maguk a panaszlők sem fektettek súlyt., sőt még csak meg sem kísérelték annak valószínűvé tételét. Ellenben a panasz 3. főcsoport b), c), d) és e) pontjaiban felsorolt etetés-itatást és megvesztegetést célzó körülményeire Fábián Istvánnak, melyre nézve panaszlók a tárgyalás folyamán a
